A Déli Áramlat gázvezeték által érintett uniós tagállamok, Magyarország kivételével, arra kérték az Európai Bizottságot, hogy miután egyelőre nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, tisztázza Moszkvával a kialakult helyzetet – derült ki a hét ország és a bizottság kedden közzétett közös közleményéből.
A nyilatkozatot érintett államként Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia, valamint a bizottság energiaunióért felelős alelnöke, Maros Sefcovic adta ki, Magyarország nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz. Magyarország képviselője azért nem írta alá kedden a Déli Áramlat által érintett uniós országok közös nyilatkozatát, mert a kormány egyelőre nem adott felhatalmazást erre. A kabinet szerdai ülésén foglalkozik a kérdéssel – közölte a Miniszterelnökség sajtóirodája.
A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok egyetértettek, hogy az Európai uniónak elkötelezettnek kell maradnia amellett, hogy integrálja a közép- és dél-európai gázpiacokat, diverzifikálja gázszállítóit, útvonalait és forrásait – áll a kommünikében. Ehhez a nyilatkozat szerint alkalmazni kell az egységes szabályokat, és meg kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát, cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálokat a hozzájuk tartozó vezetékrendszerrel, a kapcsolódási pontokat az úgynevezett déli energiafolyosó mentén, illetve a fekete-tengeri és földközi-tengeri gázlelőhelyek kiaknázását szolgáló létesítményeket. A közlemény külön kiemeli Bulgária és a szomszédos országok összekapcsolásának szükségességét, valamint az észak-déli irányú, kétirányú gázszállítást lehetővé tevő kapcsolódási pontok megteremtésének fontosságát.
“A térség terhelési tesztek által mutatott sebezhetőségére való tekintettel kulcsfontosságú a jelenleg folyamatban lévő projektek gyors befejezése, valamint a stratégiai fontosságú, közös érdeknek tekintett projektek fejlesztésének felgyorsítása” – áll a közleményben. Ennek érdekében a tagállamok magas szintű munkacsoportot hoznak létre, amelynek első feladata az lesz, hogy akciótervet dolgozzon ki Közép- és Dél-Európa gázpiacának összekapcsolására. A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok abban is megállapodtak, hogy az európai energiabiztonság tágabb kérdéséről is tárgyalni fognak a jövőben, tekintettel “a gázellátás új forgatókönyvére”.
Déli Áramlat: Brüsszel öntsön tiszta vizet a pohárba
A Déli Áramlat gázvezeték által érintett uniós tagállamok, Magyarország kivételével, arra kérték az Európai Bizottságot, hogy miután egyelőre nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, tisztázza Moszkvával a kialakult helyzetet – derült ki a hét ország és a bizottság kedden közzétett közös közleményéből.
A nyilatkozatot érintett államként Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia, valamint a bizottság energiaunióért felelős alelnöke, Maros Sefcovic adta ki, Magyarország nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz. Magyarország képviselője azért nem írta alá kedden a Déli Áramlat által érintett uniós országok közös nyilatkozatát, mert a kormány egyelőre nem adott felhatalmazást erre. A kabinet szerdai ülésén foglalkozik a kérdéssel – közölte a Miniszterelnökség sajtóirodája.
A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok egyetértettek, hogy az Európai uniónak elkötelezettnek kell maradnia amellett, hogy integrálja a közép- és dél-európai gázpiacokat, diverzifikálja gázszállítóit, útvonalait és forrásait – áll a kommünikében. Ehhez a nyilatkozat szerint alkalmazni kell az egységes szabályokat, és meg kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát, cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálokat a hozzájuk tartozó vezetékrendszerrel, a kapcsolódási pontokat az úgynevezett déli energiafolyosó mentén, illetve a fekete-tengeri és földközi-tengeri gázlelőhelyek kiaknázását szolgáló létesítményeket. A közlemény külön kiemeli Bulgária és a szomszédos országok összekapcsolásának szükségességét, valamint az észak-déli irányú, kétirányú gázszállítást lehetővé tevő kapcsolódási pontok megteremtésének fontosságát.
“A térség terhelési tesztek által mutatott sebezhetőségére való tekintettel kulcsfontosságú a jelenleg folyamatban lévő projektek gyors befejezése, valamint a stratégiai fontosságú, közös érdeknek tekintett projektek fejlesztésének felgyorsítása” – áll a közleményben. Ennek érdekében a tagállamok magas szintű munkacsoportot hoznak létre, amelynek első feladata az lesz, hogy akciótervet dolgozzon ki Közép- és Dél-Európa gázpiacának összekapcsolására. A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok abban is megállapodtak, hogy az európai energiabiztonság tágabb kérdéséről is tárgyalni fognak a jövőben, tekintettel “a gázellátás új forgatókönyvére”.
