Kiváló a kapcsolata Olaszországnak és Oroszországnak és ez tükröződik a Déli Áramlat ügyében is, Mario Monti szerint, ám azért vannak viharfelhők a Gazprom és az ENI egén.
Az olasz állami ENI energiavállalat a vezeték fekete-tengeri szakaszában befektetőtárs, Olaszország pedig az egyik lehetséges európai végpontja a Déli Áramlatnak. Mario Monti nemrég beiktatott olasz miniszterelnök ilyen minőségében először látogatott Oroszországba, a Szocsiban tartott találkozón pedig kifejtette, a beruházás rendkívül fontos fejlesztés a krízis sújtotta Európa számára, ő maga pedig folytatni kívánja azt a két ország közti jó kapcsolatot, amelyet elődjei, Romano Prodi és Silvio Berlusconi épített ki, áll a Déli Áramlat honlapján közzétett tájékoztatóban.
A találkozó napján Monti és Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök jelenlétében az ENI és a Rosznyefty három tengeri termelőprojektről is megállapodott. Az olasz vállalat mindhárom beruházásban egyharmados résszel bír, de a későbbiekben a költségek egészét, nagyjából 2 milliárd dollárt fogja állni. A kereskedelmi termelés megkezdésével az ENI fokozatosan visszakapná a befektetett összegét. A termelőhelyek egyike a Fekete-tengeren, két másik pedig a Barents-tengeren fekszik. Az előzetes megállapodásról az Energiainfo korábban már beszámolt, a végleges szerződés azonban csak most született meg. A megállapodásból kitűnik, hogy a kockázatok az olasz vállalatot terhelik, hiszen ha a kutatás során nem találnak a termeléshez megfelelő mennyiségű szénhidrogént, a pénzét elveszti. Ugyanakkor siker esetén a vállalat nagy lökést kapna és jelentősen erősödne a nyugati pénzpiacokon.
Ezzel párhuzamosan az ENI még mindig igényt tart a Déli Áramlat Bulgáriát és Olaszországot összekötő szakaszának kiépítésére. A fekete-tengeri szakaszra még 2008-ban kapta meg a megbízást, miután bizonyította rátermettségét a Kék Áramlat egyik tengerfenéki szakaszának kiépítésével. Mindkét megbízást szárazföldi szakaszok nélkül kapta meg az ENI, és miután Olaszország 2010-ben nyilvánosan támogatta az EU Nabuccóját, a Gazprom úgy döntött, a Déli Áramlat bulgáriai-olasz ága nem épülne meg. Az ENI fekete-tengeri szakaszában lévő részesedését 50-ről 20 százalékra csökkentette az orosz főberuházó, pár héttel ezelőtt pedig Paolo Scaroni az ENI vezérigazgatója nyilvánosan kérte fel a konzorciumot arra, hogy halassza el a végleges pénzügyi döntést 2013-ra a jelenleg kitűzött 2012. novemberi dátumról.
A Gazprom viszont nem kíván halasztgatni semmit, ezt bizonyítja az a nemrég létrejött szerződése a Sztrojgazmontázzsal is, aminek értelmében a Putyin barátja, Arkagyij Rotenberg által vezetett vállalat fogja megépíteni a Déli Áramlat kezdő kompresszorállomását a Fekete-tenger partján.
Az ENI szárazföldi Déli Áramlat szakaszt is építene
Kiváló a kapcsolata Olaszországnak és Oroszországnak és ez tükröződik a Déli Áramlat ügyében is, Mario Monti szerint, ám azért vannak viharfelhők a Gazprom és az ENI egén.
Az olasz állami ENI energiavállalat a vezeték fekete-tengeri szakaszában befektetőtárs, Olaszország pedig az egyik lehetséges európai végpontja a Déli Áramlatnak. Mario Monti nemrég beiktatott olasz miniszterelnök ilyen minőségében először látogatott Oroszországba, a Szocsiban tartott találkozón pedig kifejtette, a beruházás rendkívül fontos fejlesztés a krízis sújtotta Európa számára, ő maga pedig folytatni kívánja azt a két ország közti jó kapcsolatot, amelyet elődjei, Romano Prodi és Silvio Berlusconi épített ki, áll a Déli Áramlat honlapján közzétett tájékoztatóban.
A találkozó napján Monti és Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök jelenlétében az ENI és a Rosznyefty három tengeri termelőprojektről is megállapodott. Az olasz vállalat mindhárom beruházásban egyharmados résszel bír, de a későbbiekben a költségek egészét, nagyjából 2 milliárd dollárt fogja állni. A kereskedelmi termelés megkezdésével az ENI fokozatosan visszakapná a befektetett összegét. A termelőhelyek egyike a Fekete-tengeren, két másik pedig a Barents-tengeren fekszik. Az előzetes megállapodásról az Energiainfo korábban már beszámolt, a végleges szerződés azonban csak most született meg. A megállapodásból kitűnik, hogy a kockázatok az olasz vállalatot terhelik, hiszen ha a kutatás során nem találnak a termeléshez megfelelő mennyiségű szénhidrogént, a pénzét elveszti. Ugyanakkor siker esetén a vállalat nagy lökést kapna és jelentősen erősödne a nyugati pénzpiacokon.
Ezzel párhuzamosan az ENI még mindig igényt tart a Déli Áramlat Bulgáriát és Olaszországot összekötő szakaszának kiépítésére. A fekete-tengeri szakaszra még 2008-ban kapta meg a megbízást, miután bizonyította rátermettségét a Kék Áramlat egyik tengerfenéki szakaszának kiépítésével. Mindkét megbízást szárazföldi szakaszok nélkül kapta meg az ENI, és miután Olaszország 2010-ben nyilvánosan támogatta az EU Nabuccóját, a Gazprom úgy döntött, a Déli Áramlat bulgáriai-olasz ága nem épülne meg. Az ENI fekete-tengeri szakaszában lévő részesedését 50-ről 20 százalékra csökkentette az orosz főberuházó, pár héttel ezelőtt pedig Paolo Scaroni az ENI vezérigazgatója nyilvánosan kérte fel a konzorciumot arra, hogy halassza el a végleges pénzügyi döntést 2013-ra a jelenleg kitűzött 2012. novemberi dátumról.
A Gazprom viszont nem kíván halasztgatni semmit, ezt bizonyítja az a nemrég létrejött szerződése a Sztrojgazmontázzsal is, aminek értelmében a Putyin barátja, Arkagyij Rotenberg által vezetett vállalat fogja megépíteni a Déli Áramlat kezdő kompresszorállomását a Fekete-tenger partján.
