A nukleáris energia program feladásáról szóló német döntés az árak növekedéséhez és energia importhoz fog vezetni Helmuth Böck professzoral, az osztrák nukleáris társaság elnökével készített interjú szerint.
âAusztria nagyon erősen antinukleáris ország, az emberek szinte vallásosan ellenzik az atomerőműveket. De Ausztria szerencsés, mert az igényeinek 60%-át vízerőművek fedezik, van olaja és gáza is, de az is ismert, hogy a szomszédos országokból, mintegy 10% erejéig, nukleárisan megtermelt villamos energiát importál. Erről a közvélemény azonban nem tud. Az import Németországból és Csehországból érkezik nagyrészt az éjszaka folyamán, amikor olcsó az áram. Ennek segítségével szivattyúzzák fel a hegyi tárolókba a vizet, amellyel aztán a vízerőműveket meghajtják és a termelt energiát pedig exportálják. Így alakul át az atomenergia megújuló energiává.â – írta a NucNet.
A professzor szerint nem realisztikus az a cél, hogy az osztrák ellátást 100%-ban megújuló energiára alapozzák, mert a szél és a napenergia mindössze 3-4%-kal járul hozzá a termeléshez. A szélerőművek 20%-os kihasználtsággal működnek.
Németország döntéséről azt tartja Böck, hogy érdekes kísérlet arra, hogy a zöld energia milyen áron valósítható meg. A felhasználói árak már növekedtek és növekedni fognak, mert az ehhez szükséges átviteli hálózatok megépítése eurómilliárdokba kerül. A tartalék kapacitásokhoz külföldről kell Németországnak energiát lekötnie. Például a cseh Temelin-3 és 4 blokkok megépítése sarokkövei lesznek a német alapkapacitás kiszolgálásának.
âA szélturbinákból származó energia olyannyira fluktuál, hogy az veszélyezteti a teljes hálózatot. Ezek nagy része Németország északi részén üzemel, de a fő fogyasztók délen, pl. Bajorországban vannak. Ezért kell több ezer kilométernyi átviteli hálózatot építeni. Ráadásul nehéz ezek útvonalát kijelölni, mert senki nem akarja, hogy ezek a saját területén fussanak.â
Böck szerint ugyanakkor Csehország és Lengyelország már most panaszkodik, hogy a német szélturbinák veszélyeztetik a hálózataik stabilitását. A megtermelt villamos energia nem tárolható, és ha nincs hazai felhasználás, akkor exportálni kell. Németországban nincsenek az osztrákhoz hasonló szivattyús tárolós erőművek.
Ausztriában jelenleg nincs esély a korábbi döntés megváltoztatására az atomenergiával kapcsolatban. A Zwentendorf atomerőmű, mint az első osztrák nukleáris energetikai blokk megépült ugyan, de soha nem üzemelt, mert 1978. november 5-én 50,47%-os többséggel népszavazás döntött a bezárásáról. Ugyanakkor ez a professzor szerint a miniszterelnök lemondásáról szóló politikai szavazás volt. A vitában az ellenzők nem érdekeltek, így a vita el sem kezdhető.
Németország sem tud szakítani az atomenergiával
A nukleáris energia program feladásáról szóló német döntés az árak növekedéséhez és energia importhoz fog vezetni Helmuth Böck professzoral, az osztrák nukleáris társaság elnökével készített interjú szerint.
âAusztria nagyon erősen antinukleáris ország, az emberek szinte vallásosan ellenzik az atomerőműveket. De Ausztria szerencsés, mert az igényeinek 60%-át vízerőművek fedezik, van olaja és gáza is, de az is ismert, hogy a szomszédos országokból, mintegy 10% erejéig, nukleárisan megtermelt villamos energiát importál. Erről a közvélemény azonban nem tud. Az import Németországból és Csehországból érkezik nagyrészt az éjszaka folyamán, amikor olcsó az áram. Ennek segítségével szivattyúzzák fel a hegyi tárolókba a vizet, amellyel aztán a vízerőműveket meghajtják és a termelt energiát pedig exportálják. Így alakul át az atomenergia megújuló energiává.â – írta a NucNet.
A professzor szerint nem realisztikus az a cél, hogy az osztrák ellátást 100%-ban megújuló energiára alapozzák, mert a szél és a napenergia mindössze 3-4%-kal járul hozzá a termeléshez. A szélerőművek 20%-os kihasználtsággal működnek.
Németország döntéséről azt tartja Böck, hogy érdekes kísérlet arra, hogy a zöld energia milyen áron valósítható meg. A felhasználói árak már növekedtek és növekedni fognak, mert az ehhez szükséges átviteli hálózatok megépítése eurómilliárdokba kerül. A tartalék kapacitásokhoz külföldről kell Németországnak energiát lekötnie. Például a cseh Temelin-3 és 4 blokkok megépítése sarokkövei lesznek a német alapkapacitás kiszolgálásának.
âA szélturbinákból származó energia olyannyira fluktuál, hogy az veszélyezteti a teljes hálózatot. Ezek nagy része Németország északi részén üzemel, de a fő fogyasztók délen, pl. Bajorországban vannak. Ezért kell több ezer kilométernyi átviteli hálózatot építeni. Ráadásul nehéz ezek útvonalát kijelölni, mert senki nem akarja, hogy ezek a saját területén fussanak.â
Böck szerint ugyanakkor Csehország és Lengyelország már most panaszkodik, hogy a német szélturbinák veszélyeztetik a hálózataik stabilitását. A megtermelt villamos energia nem tárolható, és ha nincs hazai felhasználás, akkor exportálni kell. Németországban nincsenek az osztrákhoz hasonló szivattyús tárolós erőművek.
Ausztriában jelenleg nincs esély a korábbi döntés megváltoztatására az atomenergiával kapcsolatban. A Zwentendorf atomerőmű, mint az első osztrák nukleáris energetikai blokk megépült ugyan, de soha nem üzemelt, mert 1978. november 5-én 50,47%-os többséggel népszavazás döntött a bezárásáról. Ugyanakkor ez a professzor szerint a miniszterelnök lemondásáról szóló politikai szavazás volt. A vitában az ellenzők nem érdekeltek, így a vita el sem kezdhető.
