Mintegy egymilliárd forintból épül meg Solton a térségben keletkező mezőgazdasági hulladékokat hasznosító biogáz üzem – közölte a Solti Biogáz Kft.
A közlemény szerint az új üzem 2,23 millió tonna biogázt állít elő évente hígtrágyából, valamint egyéb növényi és élelmiszeripari maradékanyagokból. A biogázból az üzem helyben hasznosítható hőt és évi 4.240 megawatt-óra zöldáramot állít elő. Emellett 4.800 megawatt-óra hőenergia is keletkezik. A zöldenergetikai beruházásokat az Európai Unió társfinanszírozásával, a Környezet és Energia Operatív Programból finanszírozza az Új Széchenyi terv. A biogáz üzem Solt külterületén épül fel.
A sertés hígtrágya a biogáz termelés egyik fő alapanyaga lesz, ezt egészíti ki a térségben keletkező egyéb mezőgazdasági hulladék, például kukorica szilázs, konzervgyári kukoricamaradék, burgonyamaradék és borsószár.
A projekt megvalósulása évente 13.455 tonnával csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást. A biogáz előállítás után a solti üzemben évente 22.430 tonna tápanyagban gazdag fermentációs maradék, azaz biotrágya keletkezik, amelyet helyben hasznosítanak. A mezőgazdasági tevékenység során keletkező hulladékokból így végső soron hasznos, a talajerő utánpótlásra szolgáló anyag keletkezik. Ennek kihelyezésével pedig évente akár 146 tonnával is csökkenthető a felhasznált műtrágya mennyisége – olvasható a közleményben.
Biogáz üzem épül Solton
Mintegy egymilliárd forintból épül meg Solton a térségben keletkező mezőgazdasági hulladékokat hasznosító biogáz üzem – közölte a Solti Biogáz Kft.
A közlemény szerint az új üzem 2,23 millió tonna biogázt állít elő évente hígtrágyából, valamint egyéb növényi és élelmiszeripari maradékanyagokból. A biogázból az üzem helyben hasznosítható hőt és évi 4.240 megawatt-óra zöldáramot állít elő. Emellett 4.800 megawatt-óra hőenergia is keletkezik. A zöldenergetikai beruházásokat az Európai Unió társfinanszírozásával, a Környezet és Energia Operatív Programból finanszírozza az Új Széchenyi terv. A biogáz üzem Solt külterületén épül fel.
A sertés hígtrágya a biogáz termelés egyik fő alapanyaga lesz, ezt egészíti ki a térségben keletkező egyéb mezőgazdasági hulladék, például kukorica szilázs, konzervgyári kukoricamaradék, burgonyamaradék és borsószár.
A projekt megvalósulása évente 13.455 tonnával csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást. A biogáz előállítás után a solti üzemben évente 22.430 tonna tápanyagban gazdag fermentációs maradék, azaz biotrágya keletkezik, amelyet helyben hasznosítanak. A mezőgazdasági tevékenység során keletkező hulladékokból így végső soron hasznos, a talajerő utánpótlásra szolgáló anyag keletkezik. Ennek kihelyezésével pedig évente akár 146 tonnával is csökkenthető a felhasznált műtrágya mennyisége – olvasható a közleményben.
