Oroszország, Irán és az Egyesült Államok egyre keményebb versenyben áll a kaszpi olaj nyugatra szállításáért, s szakértők úgy látják, az amerikai támogatást élvező, Oroszországot elkerülő csővezeték terv megvalósulásának jobbak az esélyei – írja az Associated Press beszámolójára hivatkozva az Oil.com. A Bakuból a törökországi Ceyhan kikötőjébe vezető, több, mint ezer mérföldes vezeték építése a tervek szerint 2002 nyarán kezdődne, és még 2004 vége előtt megkezdődne szállítás. A megvalósulás esélyei napról napra javulnak – nyilatkozta az amerikai hírügynökségnek az Oil.com beszámolója szerint Sabit Bagirov, azeri politikai elemző, aki korábban az állami olajtársaság elnöke volt. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Moszkva minden befolyását latba veti, hogy megakadályozza az Oroszországot elkerülő vezeték megépítését, mint azt Rasim Musabeyov, az azeri ellenzéki Musavat párt elnöke ki is jelentette az Associated Pressnek.
A csővezeték napi egymillió hordónyi olajat volna képes a dél-törökországi kikötőbe szállítani. Megvalósulásával megszűnne az azeri, a kazah és a türkmén olajtermelők függősége az orosz csővezetékektől. Az azeri olaj most Grúzián keresztül, orosz rendszeren jut el a tengerhez. Az új kapcsolat megteremtése új olajkészleteket is elérhetővé tenne a nyugat számára – emlékeztet az Oil.com beszámolója, hozzátéve, hogy a viszonylag magas olajárak versenyképessé tették, az egyébként a kaszpi térségben megfogalmazott csővezeték tervek közt a legdrágább amerikai tervet.
Versenyfutás a kaszpi olajért
Oroszország, Irán és az Egyesült Államok egyre keményebb versenyben áll a kaszpi olaj nyugatra szállításáért, s szakértők úgy látják, az amerikai támogatást élvező, Oroszországot elkerülő csővezeték terv megvalósulásának jobbak az esélyei – írja az Associated Press beszámolójára hivatkozva az Oil.com. A Bakuból a törökországi Ceyhan kikötőjébe vezető, több, mint ezer mérföldes vezeték építése a tervek szerint 2002 nyarán kezdődne, és még 2004 vége előtt megkezdődne szállítás. A megvalósulás esélyei napról napra javulnak – nyilatkozta az amerikai hírügynökségnek az Oil.com beszámolója szerint Sabit Bagirov, azeri politikai elemző, aki korábban az állami olajtársaság elnöke volt. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Moszkva minden befolyását latba veti, hogy megakadályozza az Oroszországot elkerülő vezeték megépítését, mint azt Rasim Musabeyov, az azeri ellenzéki Musavat párt elnöke ki is jelentette az Associated Pressnek.
A csővezeték napi egymillió hordónyi olajat volna képes a dél-törökországi kikötőbe szállítani. Megvalósulásával megszűnne az azeri, a kazah és a türkmén olajtermelők függősége az orosz csővezetékektől. Az azeri olaj most Grúzián keresztül, orosz rendszeren jut el a tengerhez. Az új kapcsolat megteremtése új olajkészleteket is elérhetővé tenne a nyugat számára – emlékeztet az Oil.com beszámolója, hozzátéve, hogy a viszonylag magas olajárak versenyképessé tették, az egyébként a kaszpi térségben megfogalmazott csővezeték tervek közt a legdrágább amerikai tervet.
