A brit uniós népszavazás nem változtatta meg alapvetően az Északi-tengeri földgáz és kőolajtermelésre vonatkozó prognózisokat,d e egy sikeres Skót függetlenségi népszavazás komoly csapás lenne az ágazat számára.
A BMI Research konzervatív előrejelzése nem változott, 2025-ra az Egyesült irályság kitermelése elérheti a napi 978 ezer hordós szintet. A 2010 és 2014 közötti magasabb olajárszinten végrehajtott fejlesztések és beruházások eredméyneként 2018-tól várható a termeklés felfutása. A rosszabbik forgatókönyv szerint, a Skót elszakadás 2019-től két évre ismét bizonytalanságot hozhat a szektorban és a következő évtizedre 864 ezer hordós napi szintree szoríthatja vissza a termelést a BMI szerint.
Ha a halászati jogok meghatározására használt tengeri határokat vessuzük alapul, Skócia egy esetleges függetlenésggel az Egyesüelt Királyság olajtermelésének 95, föüldgáztermelésének pedig 55 százalékát viheti el a a energia és klímavédelmi tárca számításai szerint.
A font gyengülése, és a tervezett adócsöükkentések ismét vonzóvá tehetik az elemzők szerint az Északi-tengeri mezőket, és fellendíthetik a szénhidrogén kutatásokat, a termelés így akár ideális esetben a napi 1,1 millió hordót is elérheti.
Ugyanakkor az olajipari doglozók nem igazán boldogok a tervezett költség és ezzel bércsökkentésektől, és a hosszabb munkaidőtől, ezért is sztrájkoltak a nyáron, a brit olajipar történetében először.
A helyzet tehát meglehetősen bizonytalan, és bár vannak kifejezetten előremuató jelek is a brit partok mentén folyós kőolaj és föüldgázkitermelést illetően, a Skót népszavazási tervek igen aggasztóak a Westminster szempontjából. Ez midnen eddiginél komolyabb fenyegetést jelent, a költségvetés és a brit foglalkoztatási adatok oldalán.
Skócia viheti a brit olajtermelés 95 százalékát
A brit uniós népszavazás nem változtatta meg alapvetően az Északi-tengeri földgáz és kőolajtermelésre vonatkozó prognózisokat,d e egy sikeres Skót függetlenségi népszavazás komoly csapás lenne az ágazat számára.
A BMI Research konzervatív előrejelzése nem változott, 2025-ra az Egyesült irályság kitermelése elérheti a napi 978 ezer hordós szintet. A 2010 és 2014 közötti magasabb olajárszinten végrehajtott fejlesztések és beruházások eredméyneként 2018-tól várható a termeklés felfutása. A rosszabbik forgatókönyv szerint, a Skót elszakadás 2019-től két évre ismét bizonytalanságot hozhat a szektorban és a következő évtizedre 864 ezer hordós napi szintree szoríthatja vissza a termelést a BMI szerint.
Ha a halászati jogok meghatározására használt tengeri határokat vessuzük alapul, Skócia egy esetleges függetlenésggel az Egyesüelt Királyság olajtermelésének 95, föüldgáztermelésének pedig 55 százalékát viheti el a a energia és klímavédelmi tárca számításai szerint.
A font gyengülése, és a tervezett adócsöükkentések ismét vonzóvá tehetik az elemzők szerint az Északi-tengeri mezőket, és fellendíthetik a szénhidrogén kutatásokat, a termelés így akár ideális esetben a napi 1,1 millió hordót is elérheti.
Ugyanakkor az olajipari doglozók nem igazán boldogok a tervezett költség és ezzel bércsökkentésektől, és a hosszabb munkaidőtől, ezért is sztrájkoltak a nyáron, a brit olajipar történetében először.
A helyzet tehát meglehetősen bizonytalan, és bár vannak kifejezetten előremuató jelek is a brit partok mentén folyós kőolaj és föüldgázkitermelést illetően, a Skót népszavazási tervek igen aggasztóak a Westminster szempontjából. Ez midnen eddiginél komolyabb fenyegetést jelent, a költségvetés és a brit foglalkoztatási adatok oldalán.
