A paksi atomerőmű bővítésével a nukleáris energiatermelés jelenlegi szintjének fenntartása – jelentette ki Aszódi Attila, a bővítésért felelős kormánybiztos, a Portffólió energiaipari konferenciáján nem sokkal ez előtt Budapesten.
Aszódi Attila ismertette a környezetvédelmi engedélyezés lépéseit, elmondta, hogy az elsőfokú engedélyt két zöld szervezet megfellebbezte, így most másodfokon folyik az eljárás. Ezzel együtt zajlik a telephely engedélyezés. Ennek részleteiről szólva a kormánybiztos elmondta, hogy ennek egyrészt a célja, hogy megállapítsák a telephely jellemzőit, amit a tervezőknek majd figyelenbe kell venni, illetve most kell bizonyítani, hogy a telephely alkalmas a létesítmény befogadására.
Az engedélyezés során két fő csoportba sorolhatók a vizsgált kérdések. Az egyik ilyen az emberi veszélyforrások, az emberi tevékenységgel öszefüggő kockáaztok. A másik nagy csoport, a természeti eredetű veszélyforrások – ismertette Aszódi Attila. Az alkalmasság, vagy alkalmatlanság kérdésében a nukleáris szabályzat egyértelműen fogalmaz. Például, ha lenne akítv vulkán Magyarországon, annak közelébe nem lehetne telepíteni, vagy ha lenne aktív vetődés, ami jelentős elmozdulásra lehet képes, ez is alkalmatlan lehetne. Nem teleptünk atomerőművet karsztos területre, barlangok fölé. Nyilván meg kell bizonyosodni, hogy nincsenek ilyen veszélyforrások. Meg kell óla győződni, hogy a talajfolyósodásnak vam-e lehetősége – érvelt a kormánybiztos.
Az engedélyezés során le kell írni a fontosabb veszélyforrásokat. Az emberei eredetű kockáaztok szempontjából a közlekedési balesetek, katonai eredetű eseméynek, tüzek, robbanások hatásait. Különbző vizsgálatok készültek, hogy iylen repülőgépek repülnek a létesítmény közelében, vizsgálni kell, ezek esetleges rázuhanása, milyen következményekkel járhat. Olyan létesítményre van szükség, az előírások szerint, ami kibírna egy iylen eseméynt, jelentősebb kibocsátás nélkül – jelenettte ki a kormánybiztos. Vizsgáltuk az extrém szél, csapadék kockázatait, a Duna szélsőséges vízállásainak hatásait – folytatta Aszódi Attila. Nagyon részletes vizsgálatok folytak a földtani területen, szeizmológiai, hidrológiai, geofizikai vizsgálatok készültek. A telephelyet – jelezte – jól ismerjük, de úgy gondoltuk, a lehető legmodernebb eszközöket alkalmazva feltérképezzük a telephelyet.
A földrengés veszélyeztetetséggel kapcsoaltban is frissítették az adatokat, az összes olyan földrengéströgzíették, amelyek Magyarorzság térségében történtek az elmúlt 1500 évben. Jól látható – mondta Aszódi Attila – , hogy Paks térsége a Kárpát-medence egyik legnyugodtabb térsége ebből a szempontból. Ez alapján meghatározható, hogy a következő százezer évben mekkora valószínűséggel miylen erősségű földmozgás lehettséges az erőmű térségében.
Készültek műholdas vizsgálatok, amelyek alapján megvizsgáltuk – mondta a kormánybiztos -, hogy miylen jelleggá kéregmozgások vannak a térségben. Magyarországon tizedmilliméter per év nagyságrendűek ezek a mozgások, nem látszik olyan veszély, ami relatív elmozdulást okozna az erőmű környezetében – jelentette ki a kormánybiztos.
Aszódi: cél a nukleáris részsesedés fenntartása a magyar mixben
A paksi atomerőmű bővítésével a nukleáris energiatermelés jelenlegi szintjének fenntartása – jelentette ki Aszódi Attila, a bővítésért felelős kormánybiztos, a Portffólió energiaipari konferenciáján nem sokkal ez előtt Budapesten.
Aszódi Attila ismertette a környezetvédelmi engedélyezés lépéseit, elmondta, hogy az elsőfokú engedélyt két zöld szervezet megfellebbezte, így most másodfokon folyik az eljárás. Ezzel együtt zajlik a telephely engedélyezés. Ennek részleteiről szólva a kormánybiztos elmondta, hogy ennek egyrészt a célja, hogy megállapítsák a telephely jellemzőit, amit a tervezőknek majd figyelenbe kell venni, illetve most kell bizonyítani, hogy a telephely alkalmas a létesítmény befogadására.
Az engedélyezés során két fő csoportba sorolhatók a vizsgált kérdések. Az egyik ilyen az emberi veszélyforrások, az emberi tevékenységgel öszefüggő kockáaztok. A másik nagy csoport, a természeti eredetű veszélyforrások – ismertette Aszódi Attila. Az alkalmasság, vagy alkalmatlanság kérdésében a nukleáris szabályzat egyértelműen fogalmaz. Például, ha lenne akítv vulkán Magyarországon, annak közelébe nem lehetne telepíteni, vagy ha lenne aktív vetődés, ami jelentős elmozdulásra lehet képes, ez is alkalmatlan lehetne. Nem teleptünk atomerőművet karsztos területre, barlangok fölé. Nyilván meg kell bizonyosodni, hogy nincsenek ilyen veszélyforrások. Meg kell óla győződni, hogy a talajfolyósodásnak vam-e lehetősége – érvelt a kormánybiztos.
Az engedélyezés során le kell írni a fontosabb veszélyforrásokat. Az emberei eredetű kockáaztok szempontjából a közlekedési balesetek, katonai eredetű eseméynek, tüzek, robbanások hatásait. Különbző vizsgálatok készültek, hogy iylen repülőgépek repülnek a létesítmény közelében, vizsgálni kell, ezek esetleges rázuhanása, milyen következményekkel járhat. Olyan létesítményre van szükség, az előírások szerint, ami kibírna egy iylen eseméynt, jelentősebb kibocsátás nélkül – jelenettte ki a kormánybiztos. Vizsgáltuk az extrém szél, csapadék kockázatait, a Duna szélsőséges vízállásainak hatásait – folytatta Aszódi Attila. Nagyon részletes vizsgálatok folytak a földtani területen, szeizmológiai, hidrológiai, geofizikai vizsgálatok készültek. A telephelyet – jelezte – jól ismerjük, de úgy gondoltuk, a lehető legmodernebb eszközöket alkalmazva feltérképezzük a telephelyet.
A földrengés veszélyeztetetséggel kapcsoaltban is frissítették az adatokat, az összes olyan földrengéströgzíették, amelyek Magyarorzság térségében történtek az elmúlt 1500 évben. Jól látható – mondta Aszódi Attila – , hogy Paks térsége a Kárpát-medence egyik legnyugodtabb térsége ebből a szempontból. Ez alapján meghatározható, hogy a következő százezer évben mekkora valószínűséggel miylen erősségű földmozgás lehettséges az erőmű térségében.
Készültek műholdas vizsgálatok, amelyek alapján megvizsgáltuk – mondta a kormánybiztos -, hogy miylen jelleggá kéregmozgások vannak a térségben. Magyarországon tizedmilliméter per év nagyságrendűek ezek a mozgások, nem látszik olyan veszély, ami relatív elmozdulást okozna az erőmű környezetében – jelentette ki a kormánybiztos.
