ArgentĂna atomenergia-ipari fejlesztĂŠsi programja keretĂŠben jĂśvĹre ĂĄllĂtja elĹ az elsĹ dĂşsĂtott urĂĄn tĂŠtelt bĂŠkĂŠs felhasznĂĄlĂĄsi cĂŠlokra – jelentette be Cristina Fernandez argentin elnĂśk. “KĂŠpesek leszĂźnk a teljes atomipari ciklus ĂśnĂĄllĂł mĹąkĂśdtetĂŠsĂŠre az urĂĄntermelĂŠstĹl kezdve egĂŠszen a hulladĂŠk ĂşjrahasznosĂtĂĄsĂĄig” – jelentette ki az argentin ĂĄllamfĹ, hangsĂşlyozva, hogy kormĂĄnya elkĂśtelezte magĂĄt az atomenergia bĂŠkĂŠs felhasznĂĄlĂĄsa mellett.
“VisszavesszĂźk azt a jogunkat, amirĹl soha nem lett volna szabad lemondanunk: stratĂŠgiai nukleĂĄris erĹforrĂĄsaink ĂśnĂĄllĂł kezelĂŠsĂŠt, amivel a 90-es ĂŠvekben hagytunk fel” – jelentette ki az elnĂśk a dĂŠli Rio Negro tartomĂĄnyban lĂŠvĹ Pilcaniyeu urĂĄndĂşsĂtĂł Ăźzem ĂşjraindĂtĂĄsa alkalmĂĄbĂłl tartott beszĂŠdĂŠben. â¨A C5N hĂrcsatorna ĂĄltal kĂśzvetĂtett adĂĄsban az elnĂśk bejelentette, hogy az Ăźzemben dĂşsĂtott urĂĄn elsĹ felhasznĂĄlhatĂł tĂŠtelei jĂśvĹre kĂŠszĂźlnek el.
A gazdasĂĄgi tervezĂŠsi minisztĂŠrium ĂĄltal kiadott sajtĂłkĂśzlemĂŠny szerint az Ăźzem ĂĄltal elĹĂĄllĂtott dĂşsĂtott urĂĄn kizĂĄrĂłlag bĂŠkĂŠs cĂŠlokat szolgĂĄl majd. â¨Â    ArgentĂna 2006-ban “porolta le” atomenergia programjĂĄt az energiatermelĂŠsre hasznĂĄlt fĂśldgĂĄzellĂĄtĂĄsban jelentkezĹ hiĂĄny megoldĂĄsĂĄra. A tartĂłs hiĂĄny miatt telente az ipari gĂĄzellĂĄtĂĄst szezonĂĄlis jelleggel korlĂĄtozni kell.
ArgentĂna kĂŠt atomerĹmĹąvel rendelkezik, az egyik a Siemens ĂĄltal ĂŠpĂtett Atucha I, a mĂĄsik pedig az AECL ĂĄltal ĂŠpĂtett Embalse. A 360 megawatt teljesĂtmĂŠnyĹą Aucha I 1974-ben kezdte meg az ĂĄramtermelĂŠst, a 650 megawatt teljesĂtmĂŠnyĹą Emblase pedig egy ĂŠvtizeddel utĂĄna.
ArgentĂna egymilliĂĄrd dollĂĄros program keretĂŠben ĂźzemidĹ- hosszabbĂtĂł beruhĂĄzĂĄst kezdett az Emblase erĹmĹąben. Az Emblase Buenos Aires tĂŠrsĂŠge mellett Cuyo ĂŠs Centro tartomĂĄnyt lĂĄtja el ĂĄrammal.
JĂśvĹre kezdi meg az ĂĄramtermelĂŠst a harmadik atomerĹmĹą, az Atucha II 750 megawatt kapacitĂĄssal, ami ArgentĂna szĂźksĂŠgletĂŠnek mintegy 3 szĂĄzalĂŠkĂĄt fedezi. Az erĹmĹąnek eredetileg 1987-re kellett volna elkĂŠszĂźlnie, de politikai csatĂĄrozĂĄsok ĂŠs gazdasĂĄgi nehĂŠzsĂŠgek miatt az Ăźzembe helyezĂŠs kĂŠslekedĂŠst szenvedett.
ArgentĂna Carlos Menem elnĂśksĂŠge alatt a kilencvenes ĂŠvekben jegelte atomenergia programjĂĄt, de a kutatĂĄsi ĂŠs fejlesztĂŠsi programokat tovĂĄbb finanszĂrozta. Az ĂĄllami INVAP fejlett technolĂłgiai vĂĄllalat sajĂĄt tervezĂŠsĹą ĂŠs gyĂĄrtĂĄsĂş kutatĂĄsi ĂŠs gyĂłgyĂĄszati cĂŠlĂş mini-reaktorokat helyezett Ăźzembe belfĂśldĂśn, valamint AusztrĂĄliĂĄban, Peruban, Egyiptomban ĂŠs AlgĂŠriĂĄban.
Az argentin atomipari vertikum az erĹmĹąvek ĂŠs a kutatĂł intĂŠzet mellett termelĂŠsbĹl kivont urĂĄnbĂĄnyĂĄkat, a reaktorokban hasznĂĄlt nehĂŠzvizet gyĂĄrtĂł lĂŠtesĂtmĂŠnyeket, valamint nukleĂĄris fĹątĹanyagrudakat gyĂĄrtĂł ĂŠs feldolgozĂł lĂŠtesĂtmĂŠnyeket is magĂĄban foglal. â¨
Argentína bővíti nukleáris iparát
ArgentĂna atomenergia-ipari fejlesztĂŠsi programja keretĂŠben jĂśvĹre ĂĄllĂtja elĹ az elsĹ dĂşsĂtott urĂĄn tĂŠtelt bĂŠkĂŠs felhasznĂĄlĂĄsi cĂŠlokra – jelentette be Cristina Fernandez argentin elnĂśk. “KĂŠpesek leszĂźnk a teljes atomipari ciklus ĂśnĂĄllĂł mĹąkĂśdtetĂŠsĂŠre az urĂĄntermelĂŠstĹl kezdve egĂŠszen a hulladĂŠk ĂşjrahasznosĂtĂĄsĂĄig” – jelentette ki az argentin ĂĄllamfĹ, hangsĂşlyozva, hogy kormĂĄnya elkĂśtelezte magĂĄt az atomenergia bĂŠkĂŠs felhasznĂĄlĂĄsa mellett.
“VisszavesszĂźk azt a jogunkat, amirĹl soha nem lett volna szabad lemondanunk: stratĂŠgiai nukleĂĄris erĹforrĂĄsaink ĂśnĂĄllĂł kezelĂŠsĂŠt, amivel a 90-es ĂŠvekben hagytunk fel” – jelentette ki az elnĂśk a dĂŠli Rio Negro tartomĂĄnyban lĂŠvĹ Pilcaniyeu urĂĄndĂşsĂtĂł Ăźzem ĂşjraindĂtĂĄsa alkalmĂĄbĂłl tartott beszĂŠdĂŠben. â¨A C5N hĂrcsatorna ĂĄltal kĂśzvetĂtett adĂĄsban az elnĂśk bejelentette, hogy az Ăźzemben dĂşsĂtott urĂĄn elsĹ felhasznĂĄlhatĂł tĂŠtelei jĂśvĹre kĂŠszĂźlnek el.
A gazdasĂĄgi tervezĂŠsi minisztĂŠrium ĂĄltal kiadott sajtĂłkĂśzlemĂŠny szerint az Ăźzem ĂĄltal elĹĂĄllĂtott dĂşsĂtott urĂĄn kizĂĄrĂłlag bĂŠkĂŠs cĂŠlokat szolgĂĄl majd. â¨Â    ArgentĂna 2006-ban “porolta le” atomenergia programjĂĄt az energiatermelĂŠsre hasznĂĄlt fĂśldgĂĄzellĂĄtĂĄsban jelentkezĹ hiĂĄny megoldĂĄsĂĄra. A tartĂłs hiĂĄny miatt telente az ipari gĂĄzellĂĄtĂĄst szezonĂĄlis jelleggel korlĂĄtozni kell.
ArgentĂna kĂŠt atomerĹmĹąvel rendelkezik, az egyik a Siemens ĂĄltal ĂŠpĂtett Atucha I, a mĂĄsik pedig az AECL ĂĄltal ĂŠpĂtett Embalse. A 360 megawatt teljesĂtmĂŠnyĹą Aucha I 1974-ben kezdte meg az ĂĄramtermelĂŠst, a 650 megawatt teljesĂtmĂŠnyĹą Emblase pedig egy ĂŠvtizeddel utĂĄna.
ArgentĂna egymilliĂĄrd dollĂĄros program keretĂŠben ĂźzemidĹ- hosszabbĂtĂł beruhĂĄzĂĄst kezdett az Emblase erĹmĹąben. Az Emblase Buenos Aires tĂŠrsĂŠge mellett Cuyo ĂŠs Centro tartomĂĄnyt lĂĄtja el ĂĄrammal.
JĂśvĹre kezdi meg az ĂĄramtermelĂŠst a harmadik atomerĹmĹą, az Atucha II 750 megawatt kapacitĂĄssal, ami ArgentĂna szĂźksĂŠgletĂŠnek mintegy 3 szĂĄzalĂŠkĂĄt fedezi. Az erĹmĹąnek eredetileg 1987-re kellett volna elkĂŠszĂźlnie, de politikai csatĂĄrozĂĄsok ĂŠs gazdasĂĄgi nehĂŠzsĂŠgek miatt az Ăźzembe helyezĂŠs kĂŠslekedĂŠst szenvedett.
ArgentĂna Carlos Menem elnĂśksĂŠge alatt a kilencvenes ĂŠvekben jegelte atomenergia programjĂĄt, de a kutatĂĄsi ĂŠs fejlesztĂŠsi programokat tovĂĄbb finanszĂrozta. Az ĂĄllami INVAP fejlett technolĂłgiai vĂĄllalat sajĂĄt tervezĂŠsĹą ĂŠs gyĂĄrtĂĄsĂş kutatĂĄsi ĂŠs gyĂłgyĂĄszati cĂŠlĂş mini-reaktorokat helyezett Ăźzembe belfĂśldĂśn, valamint AusztrĂĄliĂĄban, Peruban, Egyiptomban ĂŠs AlgĂŠriĂĄban.
Az argentin atomipari vertikum az erĹmĹąvek ĂŠs a kutatĂł intĂŠzet mellett termelĂŠsbĹl kivont urĂĄnbĂĄnyĂĄkat, a reaktorokban hasznĂĄlt nehĂŠzvizet gyĂĄrtĂł lĂŠtesĂtmĂŠnyeket, valamint nukleĂĄris fĹątĹanyagrudakat gyĂĄrtĂł ĂŠs feldolgozĂł lĂŠtesĂtmĂŠnyeket is magĂĄban foglal. â¨
