A Mol Rt. az első negyedévet 11,5 milliárd forintos veszteséggel zárta. Az ország legnagyobb vállalatára korábban nem jellemző helyzetet a cég vezérigazgatója, Mosonyi György lapunknak azzal kommentálta, hogy az államilag nem szabályozott olajüzlet eredményeit továbbra is felemésztik az államilag szabályozott, hatósági gázüzlet veszteségei – írja szerdai számában a Népszabadság.
Ennek tulajdonítható, hogy az olajüzletekkel elért 35,6 milliárd forintos üzleti eredményből 35,5 milliárdot elvitt az államilag szabályozott, bár előre látott gázárveszteség. Így a cég üzleti eredménye mindössze százmillió forint volt az első negyedévben, ám a pénzügyi műveletek kamatait és a dollár erősödése miatti árfolyamveszteséget is figyelembe véve 11,5 milliárdos veszteséget könyveltek el a múlt év első három hónapjában elért 25,5 milliárd forintos nyereséggel szemben.
Ám nem a mostani volt az első veszteséges negyedéve a cégnek, tavaly a negyedik negyedet 3,5 milliárdos veszteséggel zárta, s ez egyértelműen a tavalyi 117 milliárdos ráfizetésnek tulajdonítható, amelyet az importgáz beszerzési ára és a belföldi eladási ár közötti különbség miatt szenvedett el.
Tavaly a kormány az éves hatszázalékos infláció reményében szabta meg a gáz belföldi értékesítési árát. Ez lényegesen alacsonyabb volt, mint az importár, s az import adja a hazai felhasználás több mint kétharmadát. Hiába folytak erről viták, a helyzet nem változott. Mert bár az idén a Mol az első negyedévben a földgázt átlagosan 23 forintos nagykereskedelmi áron adta köbméterenként, 28 százalékkal többért, mint egy évvel korábban, beszerzési árai 77 százalékkal emelkedtek, így az olajvállalat 21 forinttal magasabb áron vette, mint amennyiért eladta a földgáz köbméterét.
Ezek a körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a cég igazgatósága komolyan elszánta magát a gázüzletág értékesítésére. Mosonyi György szerint a döntésben azonban fontos része van annak is, hogy a részvényesek érdekeit jobban szolgálja, ha a társaság az olajiparra koncentrál, s ott valósítja meg regionális növekedési terveit.
A régióban mindennaposak az olajcégek nyilatkozatai arról, milyen együttműködési lehetőségek képzelhetők el. Nemrégiben a lengyel PKN első embere hangoztatta cége, valamint az OMV és a Mol kapcsolatának, esetleges fúziójának logikus gondolatát. Tegnap az OMV vezérigazgatója, Richard Schenz nyilatkozott a Reutersnek arról, hogy cégük érdekelt a PKN-nel és a Mollal kötendő szövetségben, amely a legnagyobb olajipari konglomerátumot hozná létre a térségben. De gondosan kerülte az “egyesülés” szót. A Reuters szerint lehet, hogy még az idén megszületik valamilyen együttműködési egyezség a cégek között.
Mosonyi György ezekre a hírekre reagálva úgy nyilatkozott lapunknak, hogy “olyan komplex iparági kérdésekről van szó, amelyeket tárgyalóasztal mellett kell megbeszélni a körülmények gondos mérlegelésével”.
A gázüzlet miatt veszteséges a Mol
A Mol Rt. az első negyedévet 11,5 milliárd forintos veszteséggel zárta. Az ország legnagyobb vállalatára korábban nem jellemző helyzetet a cég vezérigazgatója, Mosonyi György lapunknak azzal kommentálta, hogy az államilag nem szabályozott olajüzlet eredményeit továbbra is felemésztik az államilag szabályozott, hatósági gázüzlet veszteségei – írja szerdai számában a Népszabadság.
Ennek tulajdonítható, hogy az olajüzletekkel elért 35,6 milliárd forintos üzleti eredményből 35,5 milliárdot elvitt az államilag szabályozott, bár előre látott gázárveszteség. Így a cég üzleti eredménye mindössze százmillió forint volt az első negyedévben, ám a pénzügyi műveletek kamatait és a dollár erősödése miatti árfolyamveszteséget is figyelembe véve 11,5 milliárdos veszteséget könyveltek el a múlt év első három hónapjában elért 25,5 milliárd forintos nyereséggel szemben.
Ám nem a mostani volt az első veszteséges negyedéve a cégnek, tavaly a negyedik negyedet 3,5 milliárdos veszteséggel zárta, s ez egyértelműen a tavalyi 117 milliárdos ráfizetésnek tulajdonítható, amelyet az importgáz beszerzési ára és a belföldi eladási ár közötti különbség miatt szenvedett el.
Tavaly a kormány az éves hatszázalékos infláció reményében szabta meg a gáz belföldi értékesítési árát. Ez lényegesen alacsonyabb volt, mint az importár, s az import adja a hazai felhasználás több mint kétharmadát. Hiába folytak erről viták, a helyzet nem változott. Mert bár az idén a Mol az első negyedévben a földgázt átlagosan 23 forintos nagykereskedelmi áron adta köbméterenként, 28 százalékkal többért, mint egy évvel korábban, beszerzési árai 77 százalékkal emelkedtek, így az olajvállalat 21 forinttal magasabb áron vette, mint amennyiért eladta a földgáz köbméterét.
Ezek a körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a cég igazgatósága komolyan elszánta magát a gázüzletág értékesítésére. Mosonyi György szerint a döntésben azonban fontos része van annak is, hogy a részvényesek érdekeit jobban szolgálja, ha a társaság az olajiparra koncentrál, s ott valósítja meg regionális növekedési terveit.
A régióban mindennaposak az olajcégek nyilatkozatai arról, milyen együttműködési lehetőségek képzelhetők el. Nemrégiben a lengyel PKN első embere hangoztatta cége, valamint az OMV és a Mol kapcsolatának, esetleges fúziójának logikus gondolatát. Tegnap az OMV vezérigazgatója, Richard Schenz nyilatkozott a Reutersnek arról, hogy cégük érdekelt a PKN-nel és a Mollal kötendő szövetségben, amely a legnagyobb olajipari konglomerátumot hozná létre a térségben. De gondosan kerülte az “egyesülés” szót. A Reuters szerint lehet, hogy még az idén megszületik valamilyen együttműködési egyezség a cégek között.
Mosonyi György ezekre a hírekre reagálva úgy nyilatkozott lapunknak, hogy “olyan komplex iparági kérdésekről van szó, amelyeket tárgyalóasztal mellett kell megbeszélni a körülmények gondos mérlegelésével”.
