Július 1-jétől 12 százalékkal drágul a földgáz, de a villamos energia ára változatlan marad – tudtuk meg Matolcsy György gazdasági minisztertől. A kormány a hét végi gödi ülésén tárgyalt az villamosenergia-törvényről és az energiapiac nyitásáról, amely 2003 januárjától várható. Stumpf István kancelláriaminiszter lapunknak nyilatkozott az állami vagyon kezeléséről készülő új törvényről is – írja hétfői számában a Népszabadság.
Július 1-jétől 12 százalékkal emelkedik a földgáz belföldi ára, ahogy azt már korábban eldöntötte a kormány. A hét végi kormányülésen arról kellett állást foglalni, hogy ezzel együtt hogyan alakuljanak a villamosenergia árak. Miután az erőművek jelentős része földgázt használ, annak drágulása szükségszerűen növeli költségeiket. Matolcsy György gazdasági miniszter lapunknak elmondta, hogy nem változtatnak a villamosenergia-árakon. Tehát a lakossági és ipari fogyasztók változatlan áron kapják az áramot a szolgáltatóktól, a szolgáltatók is változatlan áron vásárolhatnak az MVM-től. Ugyanakkor az MVM-nek és az erőműveknek külön-külön kell megállapodniuk arról, hogy változtatnak-e az átvételi áron, és ha igen, milyen mértékben. A miniszter szerint az MVM-nek és az erőműveknek most meg kell vizsgálniuk, milyen tartalékaik vannak még az árakban, rájuk van bízva a megegyezés.
A kormány a villamosenergia-törvényt a szeptemberi parlamenti ülésszak elé kívánja terjeszteni. – Ez a kerettörvény az európai uniós csatlakozás szempontjait is figyelembe veszi – mondta a gazdasági miniszter. Megerősítik az 1993-as energiapolitika alapelveit, amely szerint az ellátás biztonsága elsődleges fontosságú, csökkenteni akarják az energiafüggőséget, és az energiafelhasználást a takarékosság és az alternatív energiaforrások támogatásával kívánják mérsékelni.
2003 januárjától mind a villamosenergia-piacot, mind a gázpiacot liberalizálni kívánják. Ennek mértékét kormányrendelet határozza meg. Az európai uniós direktíva 33 százalékos nyitást ír elő az árampiacra és 28 százalékost a gázpiacra.
A gazdasági miniszter elmondta, hogy a kormány szándéka szerint a Magyar Villamos Művek továbbra is százszázalékos állami tulajdonban marad. Egy nemzeti villamosenergia-holdingot hoznak létre, amelyben a paksi atomerőmű is százszázalékos állami tulajdonként lenne tagvállalat. A magyar villamosenergia-rendszert irányító Mavir 2003. január 1-jétől a Gazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozik majd.
A hét végi gödi ülés napirendjén szerepelt a privatizáció lezárása is. Stumpf István kancelláriaminiszter lapunknak elmondta, hogy az utolsó fázisban van a közigazgatási egyeztetése annak a törvénytervezetnek, amely az állami vagyon jövőjével foglalkozik. Szeptemberre várható, hogy a parlament elé terjesztik.
A törvényjavaslat lényege, hogy a tömeges privatizáció lezárása után az állami vagyon az újonnan alakuló Nemzeti Holdingba kerül, a követelések és kötelezettségek pedig a Magyar Követeléskezelő Rt.-hez. A holding – az európai uniós országokhoz hasonlóan – hosszú távú koncepciót dolgoz ki a vagyon kezelésére, a vagyongyarapítás és a társadalmi célok figyelembe vételével értékesítésekről és vásárlásokról is dönthet.
Az új vagyonkezelő szervezetnek nem lesz többpárti felügyelőbizottsága – ahogy most még az ÁPV Rt.-nél működik. Felügyeletét az Állami Számvevőszék és a KEHI látná el, de a kormányon keresztül évente beszámolna működéséről a parlamentnek is.
A gáz drágul, az áram nem
Július 1-jétől 12 százalékkal drágul a földgáz, de a villamos energia ára változatlan marad – tudtuk meg Matolcsy György gazdasági minisztertől. A kormány a hét végi gödi ülésén tárgyalt az villamosenergia-törvényről és az energiapiac nyitásáról, amely 2003 januárjától várható. Stumpf István kancelláriaminiszter lapunknak nyilatkozott az állami vagyon kezeléséről készülő új törvényről is – írja hétfői számában a Népszabadság.
Július 1-jétől 12 százalékkal emelkedik a földgáz belföldi ára, ahogy azt már korábban eldöntötte a kormány. A hét végi kormányülésen arról kellett állást foglalni, hogy ezzel együtt hogyan alakuljanak a villamosenergia árak. Miután az erőművek jelentős része földgázt használ, annak drágulása szükségszerűen növeli költségeiket. Matolcsy György gazdasági miniszter lapunknak elmondta, hogy nem változtatnak a villamosenergia-árakon. Tehát a lakossági és ipari fogyasztók változatlan áron kapják az áramot a szolgáltatóktól, a szolgáltatók is változatlan áron vásárolhatnak az MVM-től. Ugyanakkor az MVM-nek és az erőműveknek külön-külön kell megállapodniuk arról, hogy változtatnak-e az átvételi áron, és ha igen, milyen mértékben. A miniszter szerint az MVM-nek és az erőműveknek most meg kell vizsgálniuk, milyen tartalékaik vannak még az árakban, rájuk van bízva a megegyezés.
A kormány a villamosenergia-törvényt a szeptemberi parlamenti ülésszak elé kívánja terjeszteni. – Ez a kerettörvény az európai uniós csatlakozás szempontjait is figyelembe veszi – mondta a gazdasági miniszter. Megerősítik az 1993-as energiapolitika alapelveit, amely szerint az ellátás biztonsága elsődleges fontosságú, csökkenteni akarják az energiafüggőséget, és az energiafelhasználást a takarékosság és az alternatív energiaforrások támogatásával kívánják mérsékelni.
2003 januárjától mind a villamosenergia-piacot, mind a gázpiacot liberalizálni kívánják. Ennek mértékét kormányrendelet határozza meg. Az európai uniós direktíva 33 százalékos nyitást ír elő az árampiacra és 28 százalékost a gázpiacra.
A gazdasági miniszter elmondta, hogy a kormány szándéka szerint a Magyar Villamos Művek továbbra is százszázalékos állami tulajdonban marad. Egy nemzeti villamosenergia-holdingot hoznak létre, amelyben a paksi atomerőmű is százszázalékos állami tulajdonként lenne tagvállalat. A magyar villamosenergia-rendszert irányító Mavir 2003. január 1-jétől a Gazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozik majd.
A hét végi gödi ülés napirendjén szerepelt a privatizáció lezárása is. Stumpf István kancelláriaminiszter lapunknak elmondta, hogy az utolsó fázisban van a közigazgatási egyeztetése annak a törvénytervezetnek, amely az állami vagyon jövőjével foglalkozik. Szeptemberre várható, hogy a parlament elé terjesztik.
A törvényjavaslat lényege, hogy a tömeges privatizáció lezárása után az állami vagyon az újonnan alakuló Nemzeti Holdingba kerül, a követelések és kötelezettségek pedig a Magyar Követeléskezelő Rt.-hez. A holding – az európai uniós országokhoz hasonlóan – hosszú távú koncepciót dolgoz ki a vagyon kezelésére, a vagyongyarapítás és a társadalmi célok figyelembe vételével értékesítésekről és vásárlásokról is dönthet.
Az új vagyonkezelő szervezetnek nem lesz többpárti felügyelőbizottsága – ahogy most még az ÁPV Rt.-nél működik. Felügyeletét az Állami Számvevőszék és a KEHI látná el, de a kormányon keresztül évente beszámolna működéséről a parlamentnek is.
