“Oroszország ki kívánja elégíteni a teljes kínai gázigényt” -, közölte ma az orosz küldöttség kínai látogatása során Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes az AP tudósítása szerint. Aláhúzta, hogy az eddiginél nagyobb együttmĂťködésre van szükség energiahordozóban gazdaság országa, és az energiára éhes Kína között. A megbeszéléseken elhangzott, hogy Oroszország kínai gázszállítása 2015-tĂľl indulna, utóbbiról az Itar-TASZSZ hírügynökség számolt be.
Oroszország a világ legnagyobb energiaexportĂľre, Kína pedig a legnagobb vásárló, tavaly már az USA-t is megelĂľzte. Bár továbbra is Európa az orosz olaj és gáz fĂľ exportpiaca, Peking és Moszkva is az orosz energiahordozó értékesítés diverzifikálásán dolgozik. Ez még annak ellenére is így van, hogy a két ország hosszú kapcsolatát gyakran mérgezték meg összeütközések is. Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes a Dmitrij Mevegyev elnök vezette orosz küldöttség tegnap kezĂľdĂľdött, háromnapos kínai látogatása részeként tartózkodik Kínában. Medvegyev ma már találkozott Hu Csintao kínai elnökkel, akivel megállapodások sorát írta alá. Reményei szerint a két ország együttmĂťködése a közös érdekek mentén bontakozik majd ki. Ha jól haladnak a gázkereskedelmi tárgyalások, Szecsin szerint a következĂľ év közepén már alá lehet írni a szállítási szerzĂľdéseket is. Oroszország augusztus végén adta át annak az ezer kilométeres orosz-kínai olajvezetéknek az oroszországi szakaszát, amely a kelet-szibériai lelĂľhelyekrĂľl szállítaná az árut az északkelet-kínai Dacsing olajközpontba.
A háromnapos program tervezetét elĂľzetesen nem tették közzé. Annyi tudható Szecsin szóvivĂľjétĂľl, hogy Oroszország szeretné kielégíteni a Tiencsinben épülĂľ, évi 13 millió tonna kapacitású olajfinomító olajigényének mintegy 70 százalékát. A beruházás ötmilliárd dollárba kerül, a létesítmény két év múlva adnák át. Ennek alapján várható, hogy szállítási szerzĂľdést köt majd az orosz Transznyefty vezetéki társaság és kínai partnere, a CNPC. Az olajat Szkovorogyinovóból juttatnák egy tenger alatti olajvezetéken Mohe kínai határvárosig.
A gázszállítási megállapodást a közelmúlt hírei alapján azonban megnehezítik az árviták. Oroszország pozícióit gyengíti, hogy a világpiaci árak esnek, s bár Kína importigénye erĂľsödik, az országnak saját lelĂľhelyei is vannak. Igaz, ezek palában rejtett, vagyis a hagyományosnál költségesebben kinyerhetĂľ készletek. A Gazprom vezetése a múlt héten Kínában járt, majd az orosz gázóriás közzétette, hogy megalapoztak egy olyan, hosszú távú együttmĂťködést, amely 2015-ben indulna. Az Interfax szerint azonban Medvegyev attól tart, hogy az árral kapcsolatos nézeteltérés miatt 2011 júniusa elĂľtt nem remélhetĂľ a szerzĂľdés aláírása.
Oroszország és Kína kapcsolata mintegy 50 éve vált ellenségessé a kommunista ideológia eltérĂľ értelmezése miatt. Bár azóta kapcsolatuk sokat javult, Washingtonnal lévĂľ együttmĂťködésükben még mindig vetélytársakként lépnek fel. JelentĂľsen eltér a két ország kultúrája és a függetlenségre vonatkozó felfogása is. Oroszország, Kína és az USA is tagja az ENSZ biztonsági tanácsának, s bár a múlt hónapban mindhárman támogatták az Irán elleni szankciók szigorítását (annak nukleáris porgramja miatt), Kínának és Oroszországnak jobban a kapcsolatai a perzsa állammal, mint az USA-nak.
Oroszország Kína teljes gázigényét kielégítené
“Oroszország ki kívánja elégíteni a teljes kínai gázigényt” -, közölte ma az orosz küldöttség kínai látogatása során Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes az AP tudósítása szerint. Aláhúzta, hogy az eddiginél nagyobb együttmĂťködésre van szükség energiahordozóban gazdaság országa, és az energiára éhes Kína között. A megbeszéléseken elhangzott, hogy Oroszország kínai gázszállítása 2015-tĂľl indulna, utóbbiról az Itar-TASZSZ hírügynökség számolt be.
Oroszország a világ legnagyobb energiaexportĂľre, Kína pedig a legnagobb vásárló, tavaly már az USA-t is megelĂľzte. Bár továbbra is Európa az orosz olaj és gáz fĂľ exportpiaca, Peking és Moszkva is az orosz energiahordozó értékesítés diverzifikálásán dolgozik. Ez még annak ellenére is így van, hogy a két ország hosszú kapcsolatát gyakran mérgezték meg összeütközések is. Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes a Dmitrij Mevegyev elnök vezette orosz küldöttség tegnap kezĂľdĂľdött, háromnapos kínai látogatása részeként tartózkodik Kínában. Medvegyev ma már találkozott Hu Csintao kínai elnökkel, akivel megállapodások sorát írta alá. Reményei szerint a két ország együttmĂťködése a közös érdekek mentén bontakozik majd ki. Ha jól haladnak a gázkereskedelmi tárgyalások, Szecsin szerint a következĂľ év közepén már alá lehet írni a szállítási szerzĂľdéseket is. Oroszország augusztus végén adta át annak az ezer kilométeres orosz-kínai olajvezetéknek az oroszországi szakaszát, amely a kelet-szibériai lelĂľhelyekrĂľl szállítaná az árut az északkelet-kínai Dacsing olajközpontba.
A háromnapos program tervezetét elĂľzetesen nem tették közzé. Annyi tudható Szecsin szóvivĂľjétĂľl, hogy Oroszország szeretné kielégíteni a Tiencsinben épülĂľ, évi 13 millió tonna kapacitású olajfinomító olajigényének mintegy 70 százalékát. A beruházás ötmilliárd dollárba kerül, a létesítmény két év múlva adnák át. Ennek alapján várható, hogy szállítási szerzĂľdést köt majd az orosz Transznyefty vezetéki társaság és kínai partnere, a CNPC. Az olajat Szkovorogyinovóból juttatnák egy tenger alatti olajvezetéken Mohe kínai határvárosig.
A gázszállítási megállapodást a közelmúlt hírei alapján azonban megnehezítik az árviták. Oroszország pozícióit gyengíti, hogy a világpiaci árak esnek, s bár Kína importigénye erĂľsödik, az országnak saját lelĂľhelyei is vannak. Igaz, ezek palában rejtett, vagyis a hagyományosnál költségesebben kinyerhetĂľ készletek. A Gazprom vezetése a múlt héten Kínában járt, majd az orosz gázóriás közzétette, hogy megalapoztak egy olyan, hosszú távú együttmĂťködést, amely 2015-ben indulna. Az Interfax szerint azonban Medvegyev attól tart, hogy az árral kapcsolatos nézeteltérés miatt 2011 júniusa elĂľtt nem remélhetĂľ a szerzĂľdés aláírása.
Oroszország és Kína kapcsolata mintegy 50 éve vált ellenségessé a kommunista ideológia eltérĂľ értelmezése miatt. Bár azóta kapcsolatuk sokat javult, Washingtonnal lévĂľ együttmĂťködésükben még mindig vetélytársakként lépnek fel. JelentĂľsen eltér a két ország kultúrája és a függetlenségre vonatkozó felfogása is. Oroszország, Kína és az USA is tagja az ENSZ biztonsági tanácsának, s bár a múlt hónapban mindhárman támogatták az Irán elleni szankciók szigorítását (annak nukleáris porgramja miatt), Kínának és Oroszországnak jobban a kapcsolatai a perzsa állammal, mint az USA-nak.
