Marakodás kezdődött Németország három tartománya között arról, hogy merre vezessék az atomerőművek lekapcsolása miatt szükségessé váló új nagyfeszültségű távvezetékeket.
A vitát a 800 kilométer hosszúságúra tervezett SuedLink építésének tervét régóta bíráló bajor kormány gazdasági minisztere, Ilse Aigner egy vasárnapi javaslata váltotta ki, miszerint a vezetéket Bajorország helyett inkább Baden-Württemberg és Hessen tartományokon keresztül kellene vezetni.
Bajorország így mentesülne a SuedLinkkel járó terhektől, ami méltányos lenne, hiszen a Türingia felől érkező másik fő vezeték (az úgynevezett Türingiai áramhíd) is érinti Bajorországot, és egyik projekt sem kizárólag Bajorország energiabiztonságát szolgálja, hanem a másik két tartomány javára is válik – érvelt a miniszter a Bayerischen Rundfunk tartományi közszolgálati műsorszolgáltató társaságnak nyilatkozva. Hangsúlyozta, hogy a müncheni vezetés “harcol” a terhek megosztásáért.
Ilse Aigner felvetése “felülmúlhatatlan arcátlanság” – reagált Tarek Al-Wazir Hessen tartományi gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy Hessen “nem nyugszik bele München pimaszságába”.
Élesen bírálta a bajor javaslatot Baden-Württemberg kormánya is. Franz Untersteller környezetvédelmi miniszter kiemelte: az előzetesen már rögzített tervek felrúgása azzal fenyeget, hogy előröl kell kezdeni a beruházás előkészítését, ami több éves késést okozhat. “Ezt egész egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak” – mondta a miniszter.
A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után a törvényhozás alsóháza, a Bundestag eldöntötte, hogy Németország szakít az atomenergia használatával. Az úgynevezett energiapolitikai fordulat jegyében 2022-ig valamennyi atomerőművet bezárják, és a kieső energiatermelést elsősorban megújuló forrásokra építve pótolják. Mindennek alapján a berlini vezetés határozott arról, hogy az ország északi részén a szél erejének felhasználásával – elsősorban a tengeri szélerőműparkok révén – termelt energiát új nagyfeszültségű hálózatokkal továbbítják a bajorországi, baden-württembergi és hesseni ipari központokba, amelyek energiaellátása az atomerőművek kiesése miatt alapvető fontosságú.
Bajorországban számos polgári kezdeményezés indult a beruházások ellen, a tartományi kormány pedig jelezte, hogy ezeket felkarolja és küzd azért, hogy “kettő mínusz X” nagyfeszültségű távvezeték érintse a tartomány területét.
A SuedLink a legnagyobb szabású vállalkozás, több mint 20 milliárd euróba kerül és a tervek szerint 2022-re készül el. A projekt ellenzői arra hivatkoznak, hogy a hatalmas – helyenként 75 méter magasságúra tervezett – acéloszlopok és a rajtuk futó vezetékek elriasztják a bajor tájakat megismerni kívánó turistákat és rontják a környékükön lakók életminőségét.
Vita az új távvezetékekről Németországban
Marakodás kezdődött Németország három tartománya között arról, hogy merre vezessék az atomerőművek lekapcsolása miatt szükségessé váló új nagyfeszültségű távvezetékeket.
A vitát a 800 kilométer hosszúságúra tervezett SuedLink építésének tervét régóta bíráló bajor kormány gazdasági minisztere, Ilse Aigner egy vasárnapi javaslata váltotta ki, miszerint a vezetéket Bajorország helyett inkább Baden-Württemberg és Hessen tartományokon keresztül kellene vezetni.
Bajorország így mentesülne a SuedLinkkel járó terhektől, ami méltányos lenne, hiszen a Türingia felől érkező másik fő vezeték (az úgynevezett Türingiai áramhíd) is érinti Bajorországot, és egyik projekt sem kizárólag Bajorország energiabiztonságát szolgálja, hanem a másik két tartomány javára is válik – érvelt a miniszter a Bayerischen Rundfunk tartományi közszolgálati műsorszolgáltató társaságnak nyilatkozva. Hangsúlyozta, hogy a müncheni vezetés “harcol” a terhek megosztásáért.
Ilse Aigner felvetése “felülmúlhatatlan arcátlanság” – reagált Tarek Al-Wazir Hessen tartományi gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy Hessen “nem nyugszik bele München pimaszságába”.
Élesen bírálta a bajor javaslatot Baden-Württemberg kormánya is. Franz Untersteller környezetvédelmi miniszter kiemelte: az előzetesen már rögzített tervek felrúgása azzal fenyeget, hogy előröl kell kezdeni a beruházás előkészítését, ami több éves késést okozhat. “Ezt egész egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak” – mondta a miniszter.
A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után a törvényhozás alsóháza, a Bundestag eldöntötte, hogy Németország szakít az atomenergia használatával. Az úgynevezett energiapolitikai fordulat jegyében 2022-ig valamennyi atomerőművet bezárják, és a kieső energiatermelést elsősorban megújuló forrásokra építve pótolják. Mindennek alapján a berlini vezetés határozott arról, hogy az ország északi részén a szél erejének felhasználásával – elsősorban a tengeri szélerőműparkok révén – termelt energiát új nagyfeszültségű hálózatokkal továbbítják a bajorországi, baden-württembergi és hesseni ipari központokba, amelyek energiaellátása az atomerőművek kiesése miatt alapvető fontosságú.
Bajorországban számos polgári kezdeményezés indult a beruházások ellen, a tartományi kormány pedig jelezte, hogy ezeket felkarolja és küzd azért, hogy “kettő mínusz X” nagyfeszültségű távvezeték érintse a tartomány területét.
A SuedLink a legnagyobb szabású vállalkozás, több mint 20 milliárd euróba kerül és a tervek szerint 2022-re készül el. A projekt ellenzői arra hivatkoznak, hogy a hatalmas – helyenként 75 méter magasságúra tervezett – acéloszlopok és a rajtuk futó vezetékek elriasztják a bajor tájakat megismerni kívánó turistákat és rontják a környékükön lakók életminőségét.
