A megszokottal ellentétben igencsak harcos hangulatban zajlottak egyes tőzsdecégek tegnapi közgyűlései. A Mol kisrészvényesei kifogásolták: a veszteséges cég miért fizet osztalékot, s miért ad 80 milliót az UTE-nek. A Picknél megakadályozták az aranyrészvényes állam képviselőjének igazgatóvá választását. A Pannonplastnál pedig a tulajdonosok csaptak össze – írja a keddi Magyar Hírlap. Nyoma sem volt a magyar tőzsdecégek közgyűléseit jellemző méla unalomnak a Mol tegnapi részvényesi találkozóján. Az olajcég tavalyi beszámolóját ugyan “hang nélkül” elfogadta a jelenlévő 64 százaléknyi tulajdonos, az osztalékfizetés terve azonban már nem aratott osztatlan sikert. Az egyik kisrészvényes nem is kertelt sokat: egy 73,8 milliárdos veszteséget elkönyvelő cég ne fizessen osztalékot. A válasz sem volt sokkal “finomabb”: a nagytulajdonosok döntöttek, kell az osztalék. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a gyűlést követő sajtótájékoztatón a tavalyinál kedvezőbb profitkilátásokkal indokolta a részvényenkénti 55 forintos osztalékot. A részvényesek végül 90 százalékos többséggel fogadták el az igazgatóság javaslatát, az 5,4 milliárd forintnyi kifizetést az eredménytartalékból állják.
Egy másik Mol kisrészvényes szemében az UTE támogatása volt a szálka. Meglátása szerint a magyar labdarúgás egyetlen fillért sem érdemel, az oda befektetett pénz soha meg nem térülő beruházás. A kisrészvényes úgy vélte, hogy az Újpest szponzorálásával a Mol potenciális vásárlókat is veszíthet az ellenfél szurkolóinak köréből. A Mol társadalmi szerepvállalásáról a részvényesek végül is nem szavaztak.
Szavaztak viszont, s jóvá is hagyták az alapszabály egyes módosításait. Így néhány technikai kérdés – a két vezérigazgató helyzetének tisztázása – rendezése mellett kettőről öt százalékra emelték a részvénykönyvbe kötelezően bejegyzendő tulajdon alsó határát. Ugyanakkor az igazgatóság nem terjesztette a közgyűlés elé azt a felhatalmazási kérelmet, amely alapján 2002. április 29-étől három évig az igazgatóság jogosult lenne az alaptőkét évente legfeljebb 25 százalékkal, azaz évi maximum 24,6 milliárd forinttal megemelni – az indoklás szerint ez további egyeztetést igényel a tulajdonosok között.
A várakozásoknak megfelelően volt viharos viszont a Pick tegnapi közgyűlése. Az aranyrészvénnyel rendelkező állam és a nagytulajdonos Arago továbbra is szemben áll egymással. A napon belül kétszer is elhalasztott, illetve az alacsony részvétel miatt újra összehívott plénumon az ÁPV képviselője a korábbi gyakorlattal szemben nem is került be az igazgatóságba. Az Arago először csak tartózkodásával, másodszorra viszont már egyértelmű nem szavazatával akadályozta meg Markos András megválasztását.
Az ÁPV nem ért egyet az Arago Pickre vonatkozó terveivel, s nézetkülönbségek vannak az aranyrészvényes jogait illetően is. Némileg leegyszerűsítve az Arago szerint a vétót leszavazhatja a közgyűlés. Az ügy alighanem végül a bíróságon dől el.
Nem volt békés a Pannonplast közgyűlése sem. Már kezdéskor megmutatkoztak a tavaly novemberben 10 százalékos részesedést szerzett Karsai Holding és a Pannonplast vezetése közötti ellentétek. Karsai Béla Szula Mihályt javasolta levezető elnöknek, szemben Várhegyi Miklóssal, a társaság vezérigazgatójával. A közgyűlés Karsai javaslatát leszavazta, és később is rendre a Karsai Holding ellenszavazatával fogadták el a közgyűlési határozatokat. Karsaiék komoly kritikával illették a cég jelenlegi menedzsmentjének működését is, ami a tulajdonosi harc folytatására utal.
Viharos vállalati közgyűlések
A megszokottal ellentétben igencsak harcos hangulatban zajlottak egyes tőzsdecégek tegnapi közgyűlései. A Mol kisrészvényesei kifogásolták: a veszteséges cég miért fizet osztalékot, s miért ad 80 milliót az UTE-nek. A Picknél megakadályozták az aranyrészvényes állam képviselőjének igazgatóvá választását. A Pannonplastnál pedig a tulajdonosok csaptak össze – írja a keddi Magyar Hírlap. Nyoma sem volt a magyar tőzsdecégek közgyűléseit jellemző méla unalomnak a Mol tegnapi részvényesi találkozóján. Az olajcég tavalyi beszámolóját ugyan “hang nélkül” elfogadta a jelenlévő 64 százaléknyi tulajdonos, az osztalékfizetés terve azonban már nem aratott osztatlan sikert. Az egyik kisrészvényes nem is kertelt sokat: egy 73,8 milliárdos veszteséget elkönyvelő cég ne fizessen osztalékot. A válasz sem volt sokkal “finomabb”: a nagytulajdonosok döntöttek, kell az osztalék. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a gyűlést követő sajtótájékoztatón a tavalyinál kedvezőbb profitkilátásokkal indokolta a részvényenkénti 55 forintos osztalékot. A részvényesek végül 90 százalékos többséggel fogadták el az igazgatóság javaslatát, az 5,4 milliárd forintnyi kifizetést az eredménytartalékból állják.
Egy másik Mol kisrészvényes szemében az UTE támogatása volt a szálka. Meglátása szerint a magyar labdarúgás egyetlen fillért sem érdemel, az oda befektetett pénz soha meg nem térülő beruházás. A kisrészvényes úgy vélte, hogy az Újpest szponzorálásával a Mol potenciális vásárlókat is veszíthet az ellenfél szurkolóinak köréből. A Mol társadalmi szerepvállalásáról a részvényesek végül is nem szavaztak.
Szavaztak viszont, s jóvá is hagyták az alapszabály egyes módosításait. Így néhány technikai kérdés – a két vezérigazgató helyzetének tisztázása – rendezése mellett kettőről öt százalékra emelték a részvénykönyvbe kötelezően bejegyzendő tulajdon alsó határát. Ugyanakkor az igazgatóság nem terjesztette a közgyűlés elé azt a felhatalmazási kérelmet, amely alapján 2002. április 29-étől három évig az igazgatóság jogosult lenne az alaptőkét évente legfeljebb 25 százalékkal, azaz évi maximum 24,6 milliárd forinttal megemelni – az indoklás szerint ez további egyeztetést igényel a tulajdonosok között.
A várakozásoknak megfelelően volt viharos viszont a Pick tegnapi közgyűlése. Az aranyrészvénnyel rendelkező állam és a nagytulajdonos Arago továbbra is szemben áll egymással. A napon belül kétszer is elhalasztott, illetve az alacsony részvétel miatt újra összehívott plénumon az ÁPV képviselője a korábbi gyakorlattal szemben nem is került be az igazgatóságba. Az Arago először csak tartózkodásával, másodszorra viszont már egyértelmű nem szavazatával akadályozta meg Markos András megválasztását.
Az ÁPV nem ért egyet az Arago Pickre vonatkozó terveivel, s nézetkülönbségek vannak az aranyrészvényes jogait illetően is. Némileg leegyszerűsítve az Arago szerint a vétót leszavazhatja a közgyűlés. Az ügy alighanem végül a bíróságon dől el.
Nem volt békés a Pannonplast közgyűlése sem. Már kezdéskor megmutatkoztak a tavaly novemberben 10 százalékos részesedést szerzett Karsai Holding és a Pannonplast vezetése közötti ellentétek. Karsai Béla Szula Mihályt javasolta levezető elnöknek, szemben Várhegyi Miklóssal, a társaság vezérigazgatójával. A közgyűlés Karsai javaslatát leszavazta, és később is rendre a Karsai Holding ellenszavazatával fogadták el a közgyűlési határozatokat. Karsaiék komoly kritikával illették a cég jelenlegi menedzsmentjének működését is, ami a tulajdonosi harc folytatására utal.
