A NemzetkĂśzi EnergiaĂźgynĂśksĂŠg (IEA) ĂŠves kitekintĂŠse szerint a fosszilis energiahordozĂłk maradnak a dominĂĄns forrĂĄsok, az igĂŠnynĂśvekedĂŠs 77%-ĂĄt fedezve 2030-ig. A nyersolaj kereslet, ami 0,2%-ot esett 2008-ban ĂŠs vĂĄrhatĂłan 2,2%-os csĂśkkenĂŠst mutat idĂŠn, 2010-től magĂĄhoz tĂŠr majd az IEA szerint. A tavalyi 85 milliĂł hordĂłs napi igĂŠny 24%-al, vagyis 105 milliĂł hordĂłra emelkedik 2030-ra. Ami a vĂĄlsĂĄg hatĂĄsait illeti, az IEA jelentĂŠs komoly figyelmeztetĂŠst tartalmaz. VilĂĄgszerte visszaesett a beruhĂĄzĂĄsi tevĂŠkenysĂŠg a momentĂĄn csĂśkkenő kereslet ĂŠs cash-flow, illetve a szigorodĂł finanszĂrozĂĄsi kĂśrnyezet kĂśvetkeztĂŠben. Az olaj- ĂŠs gĂĄz szektor jelentősen visszanyeste tőkekiadĂĄsait, szĂĄmos projekt kerĂźlt halasztĂĄsra vagy tĂśrlĂŠsre. 2008-hoz kĂŠpest idĂŠn 19%-al, 90 milliĂĄrd dollĂĄrral csĂśkkent a kőolaj ĂŠs fĂśldgĂĄz kitermelĂŠs globĂĄlis beruhĂĄzĂĄsi bĂźdzsĂŠje.
A kitekintĂŠs előszĂśr is rĂśgzĂti, hogy minden jel szerint 2009-ben csĂśkkeni fog a vilĂĄg energia felhasznĂĄlĂĄsa, mĂŠgpedig első Ăzben 1981 Ăłta, a gazdasĂĄgi ĂŠs pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg kĂśvetkeztĂŠben. Ugyanakkor a vilĂĄg energiaigĂŠnye a vĂĄlsĂĄg elmĂşltĂĄval visszatĂŠr a hosszĂş tĂĄvĂş nĂśvekedĂŠsi trendhez a prognĂłzis szerint. A referencia szcenĂĄriĂł szerint – ami a jelenlegi politikĂĄkon alapulĂł helyzet kivetĂtĂŠse – 2030-ra a globĂĄlis primer energiahordozĂł felhasznĂĄlĂĄs 40%-al haladja meg a 2007-es szintet. A nem-OECD orszĂĄgok szĂĄmlĂĄjĂĄra ĂrandĂł ennek a nĂśvekmĂŠnynek a 90%-a (ebből KĂna ĂŠs India egyĂźtt 53%-ot tesz ki), s ennek folytĂĄn rĂŠszarĂĄnyuk a vilĂĄg energia felhasznĂĄlĂĄsĂĄbĂłl 63%-ra nő.
A fosszilis energiahordozĂłk maradnak a dominĂĄns forrĂĄsok, az igĂŠnynĂśvekedĂŠs 77%-ĂĄt fedezve 2030-ig. A nyersolaj kereslet, ami 0,2%-ot esett 2008-ban ĂŠs vĂĄrhatĂłan 2,2%-os csĂśkkenĂŠst mutat idĂŠn, 2010-től magĂĄhoz tĂŠr majd az IEA szerint. A tavalyi 85 milliĂł hordĂłs napi igĂŠny 24%-al, vagyis 105 milliĂł hordĂłra emelkedik 2030-ra. A szĂŠn felhasznĂĄlĂĄsa 53%-al, a fĂśldgĂĄzĂŠ pedig 42%-al nĂśvekedik előrelĂĄthatĂłan ugyanezen az időtĂĄvon. Ez idő alatt a villamos energia sem tĂŠtlenkedik majd, az igĂŠny 72%-os nĂśvekedĂŠse 4800 gigawatt (az USA jelenlegi beĂŠpĂtett teljesĂtőkĂŠpessĂŠgĂŠnek ĂśtszĂśrĂśse, vagy mĂĄskĂŠnt hatszĂĄz MagyarorszĂĄg) pĂłtlĂłlagos kapacitĂĄs lĂŠtesĂtĂŠsĂŠt feltĂŠtelezi.
A szĂŠn marad a globĂĄlis erőművi tĂźzelőanyag szerkezet dominĂĄns eleme, rĂŠszarĂĄnya 2 szĂĄzalĂŠkponttal 44%-ra nĂśvekszik a forgatĂłkĂśnyv alapjĂĄn. A megĂşjulĂł energiafĂŠlesĂŠgek, amelyeknek terjedĂŠsĂŠt a nĂśvekvő fosszilis ĂĄrak, tovĂĄbbĂĄ az ellĂĄtĂĄsbiztonsĂĄgi ĂŠs klĂmavĂŠdelmi megfontolĂĄsok segĂthetik elő, 18%-rĂłl 22%-ra nĂśvelhetik rĂŠszesedĂŠsĂźket az ĂĄramtermelĂŠsben. A mai mĂĄsfĂŠl milliĂĄrd emberrel szemben 2030-ra 1,3 milliĂĄrdra csĂśkken azok szĂĄma bolygĂłnkon, akik mĂŠg mindig nincsenek bekapcsolva a villamosenergia-ellĂĄtĂĄsba. A referencia szcenĂĄriĂł szerint tartĂłsan fennmarad a szĂŠnhidrogĂŠn import magas kĂśltsĂŠgvonzata az importőr orszĂĄgokban, KĂna 2025-re lehagyhatja az USA-t, mint a jelenlegi legnagyobb importőrt, mĂg India mĂĄr 2020 tĂĄjĂĄn letaszĂthatja JapĂĄnt a dobogĂł harmadik fokĂĄrĂłl.
A fejlett ipari orszĂĄgokat tĂśmĂśrĂtő GazdasĂĄgi ĂŠs FejlesztĂŠsi EgyĂźttműkĂśdĂŠsi Szervezet (OECD) szakosĂtott intĂŠzmĂŠnyekĂŠnt műkĂśdő IEA a legnagyobb ĂŠs legrangosabb szervezetek kĂśzĂŠ tartozik, amelynek ĂŠves globĂĄlis kitekintĂŠse (World Energy Outlook, rĂśviden WEO) az egyik legrangosabb kiadvĂĄny.
IdĂŠn november 10-ĂŠn tartotta Londonban Nobuo Tanaka ĂŠs Fatih Birol, az IEA főigazgatĂłja, illetve vezető kĂśzgazdĂĄsza a WEO 2009 beharangozĂł sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄt. A szokĂĄs szerint tĂśbb szĂĄz oldalas kiadvĂĄny, amely a vilĂĄg energiaellĂĄtĂĄsĂĄnak kĂśzeli ĂŠs tĂĄvolabbi kilĂĄtĂĄsait taglalja, azonban ezĂşttal mĂĄr a hivatalos megjelenĂŠs előtt kisebb-nagyobb viharokat kavart.
Mindenek előtt maga az IEA bocsĂĄtott kĂśzre korĂĄbban rĂŠszleteket a jelentĂŠsből, mĂŠgpedig az EgyesĂźlt Nemzetek ĂghajlatvĂĄltozĂĄsi KeretegyezmĂŠnye (UNFCCC) bangkoki tĂĄrgyalĂĄsi fordulĂłjĂĄnak tĂĄmogatĂĄsĂĄra, illetve vĂŠgső soron a decemberi koppenhĂĄgai klĂmacsĂşcs előkĂŠszĂtĂŠse ĂŠrdekĂŠben. A WEO 2009 egyik sĂşlypontja ugyanis ĂŠppen a klĂmakĂŠrdĂŠsek energetikai vonatkozĂĄsa, ami a 2012-ben lejĂĄrĂł kiotĂłi megĂĄllapodĂĄst kĂśvető Ăşj egyezmĂŠny tĂĄrgya. Ezt kellene a vilĂĄg vezetőinek KoppenhĂĄgĂĄban tető alĂĄ hoznia egy hĂłnap mĂşlva.
Egy hĂŠttel ezelőtt az anyag egyes rĂŠszleteit a Financial Times szellőztette meg, kiemelve a fĂśldgĂĄz jĂśvőbeli szerepĂŠt ĂŠs bősĂŠgĂŠt, amely azon a vĂĄrakozĂĄson alapul, hogy a megĂşjulĂł energiafĂŠlesĂŠgek ĂŠs a nukleĂĄris energia tĂŠrhĂłdĂtĂĄsa nyomĂĄn visszaesik a kereslet. Ennek kĂśvetkeztĂŠben az FT az orosz gĂĄztĂłl valĂł fĂźggĂŠs vĂĄrhatĂł enyhĂźlĂŠse felett elmĂŠlkedett. VĂŠgĂźl, de nem utolsĂłsorban, egy nappal a hivatalos publikĂĄlĂĄst megelőzően a neves brit napilap, a Guardian kĂśzĂślt olyan hĂĄttĂŠranyagot, amely sĂşlyosan megkĂŠrdőjelezi az IEA ĂśnĂĄllĂłsĂĄgĂĄt, illetve a WEO komolyan vehetősĂŠgĂŠt.
Ami a vĂĄlsĂĄg hatĂĄsait illeti, az IEA jelentĂŠs komoly figyelmeztetĂŠst tartalmaz. VilĂĄgszerte visszaesett a beruhĂĄzĂĄsi tevĂŠkenysĂŠg a momentĂĄn csĂśkkenő kereslet ĂŠs cash-flow, illetve a szigorodĂł finanszĂrozĂĄsi kĂśrnyezet kĂśvetkeztĂŠben. Az olaj- ĂŠs gĂĄz szektor jelentősen visszanyeste tőkekiadĂĄsait, szĂĄmos projekt kerĂźlt halasztĂĄsra vagy tĂśrlĂŠsre. 2008-hoz kĂŠpest idĂŠn 19%-al, 90 milliĂĄrd dollĂĄrral csĂśkkent a kőolaj ĂŠs fĂśldgĂĄz kitermelĂŠs globĂĄlis beruhĂĄzĂĄsi bĂźdzsĂŠje. A vĂĄlsĂĄg ĂĄldozatĂĄul esett upstream projektek – főleg a kanadai olajhomokra alapozottak -, amelyeket meghatĂĄrozatlan időre felfĂźggesztettek, vagy vĂŠgĂŠrvĂŠnyesen tĂśrĂśltek, Ăśsszesen 2 milliĂł hordĂł napi kitermelĂŠsi kapacitĂĄst tesznek ki.
HasonlĂł helyzetet lĂĄtunk a villamosenergia-szektorban is. IdĂŠn 1,6%-os globĂĄlis igĂŠnycsĂśkkenĂŠst kell elkĂśnyvelnĂźnk, amire a II. vilĂĄghĂĄborĂş Ăłta nem volt pĂŠlda. Ennek nyomĂĄn ĂŠrtelemszerűen csĂśkkentek az Ăşj beruhĂĄzĂĄsok is. Mindez azt eredmĂŠnyezheti, hogy a hosszabb tĂĄvon szĂźksĂŠges teljes beruhĂĄzĂĄs bizonytalannĂĄ vĂĄlik, ĂŠs az igĂŠnynĂśvekedĂŠs idejĂŠre nem lesz mobilizĂĄlhatĂł. A szĂłbanforgĂł Ăśsszeg egyĂŠbkĂŠnt 26 billiĂł dollĂĄr 2030-ig, vagyis ĂŠvente ĂĄtlagosan a vilĂĄg GDP-jĂŠnek 1,4-szeresĂŠt kitevő 1,1 billiĂł dollĂĄr a referencia esetben.
Ez a referencia szcenĂĄriĂł azt jelenti, hogy minden megy tovĂĄbb a mostani vĂĄgĂĄnyokon. Ămde politikai vĂĄltozĂĄsok nĂŠlkĂźl katasztrofĂĄlis kĂśvetkezmĂŠnyekkel is szĂĄmolnunk kell a jelenlegi ĂśsvĂŠnyen, amely akĂĄr 6 Celsius fokos globĂĄlis hőmĂŠrsĂŠklet emelkedĂŠshez vezethet. Ennek elkerĂźlĂŠsĂŠre pedig 2 celsius fokban kell korlĂĄtoznunk a globĂĄlis felmelegedĂŠst, ĂŠs ehhez az ĂźveghĂĄzhatĂĄsĂş gĂĄzok koncentrĂĄciĂłjĂĄt 450 ppm (milliomod rĂŠsz) szĂŠndioxid egyenĂŠrtĂŠkesben kell maximĂĄlnunk. Ennek megvalĂłsĂthatĂłsĂĄgĂĄt elemzi a WEO 2009 mĂĄsik, 450-eskĂŠnt aposztrofĂĄlt szcenĂĄriĂłja. E szerint az – elvileg elĂŠrhető, de komoly kihĂvĂĄst jelentő – forgatĂłkĂśnyv szerint a globĂĄlis CO2 kibocsĂĄtĂĄs csĂşcsĂĄt mĂŠg 2020 előtt 30,9 milliĂĄrd tonnĂĄs szinten el kellene ĂŠrni, hogy azutĂĄn 2030-ra 26,4 milliĂĄrd tonnĂĄra csĂśkkenjen, ami 34%-al kevesebb, mint az előbb rĂŠszletezett referencia szcenĂĄriĂłban kontemplĂĄlt mennyisĂŠg. Ez a csĂśkkenĂŠs dĂśntően a vĂŠgső energiafelhasznĂĄlĂĄs hatĂŠkonysĂĄgĂĄnak nĂśvelĂŠsĂŠből, valamint előrehozott erőművi korszerűsĂtĂŠsből, illetve a megĂşjulĂł energiafĂŠlesĂŠgek ĂŠs bioĂźzemanyagok fokozott hasznĂĄlatĂĄbĂłl fakadna, eszkĂśzei pedig alapvetően a kĂśzlekedĂŠsi ĂŠs ipari szektorok ĂĄgazati megĂĄllapodĂĄsai ĂŠs a vonatkozĂł nemzeti politikĂĄk volnĂĄnak, tovĂĄbbĂĄ a âcap-and-trade” kibocsĂĄtĂĄs-kereskedelmi rendszer az OECD orszĂĄgok ipari-energetikai ĂĄgazatai tekintetĂŠben. Mindennek ĂĄra is volna termĂŠszetesen.
A 450 szcenĂĄriĂł 2020-ra 50 dollĂĄr tonnĂĄnkĂŠnti CO2 ĂĄrat igĂŠnyel az OECD orszĂĄgokra nĂŠzve, ĂŠs 30 dollĂĄr tonnĂĄnkĂŠnti ĂĄrat a fejlődő orszĂĄgokra. A referencia esetre szĂĄmĂtott beruhĂĄzĂĄsi Ăśsszegekhez hozzĂĄ kell adni tovĂĄbbi 10,5 billiĂł dollĂĄrt a kĂśvetkező 20 ĂŠvre. Az IEA szerint ezek a beruhĂĄzĂĄsi kĂśltsĂŠgek megtĂŠrĂźlnek majd a tĂźzelőanyag megtakarĂtĂĄsban. Ha lesz megtakarĂtĂĄs, az bizonyosan komoly kĂśltsĂŠghatĂĄssal jĂĄr, hiszen a WEO nĂśvekvő energiaĂĄrakkal kalkulĂĄl – ez hangsĂşlyozottan feltevĂŠs, ĂŠs nem előrejelzĂŠs – 2030-ig. Az ĂĄtlagos kalkulĂĄlt IEA import kőolajĂĄr alapesetben (nagyjĂĄbĂłl 3 dollĂĄrral kevesebb a WTI jegyzĂŠsnĂŠl) 87 dollĂĄr/hordĂł lesz 2015-re, ĂŠs 100 dollĂĄrra nő 2020-ra, mielőtt elĂŠri a 115 dollĂĄros hordĂłnkĂŠnti ĂŠves ĂĄtlagot 2030-ra. Ehhez kĂŠpest a 450 szcenĂĄriĂł szerint 2015-ben megĂĄll ĂŠs szinten marad a fajlagos ĂĄr a visszafogott olajkereslet nyomĂĄn.
A klĂmavĂŠdelmi forgatĂłkĂśnyvben a fĂśldgĂĄz fogyasztĂĄs nĂśvekedĂŠse is jĂłval mĂŠrsĂŠkeltebbnek ĂgĂŠrkezik, a fentebb emlĂtett 44%-os nĂśvekedĂŠssel szemben mindĂśssze 17%-os bővĂźlĂŠst jelez. Ehhez hozzĂĄvĂŠve az ĂŠszak-amerikai nem-konvencionĂĄlis fĂśldgĂĄz vĂĄratlan kitermelĂŠsi felfutĂĄsĂĄt, aligha kell aggĂłdnunk a gĂĄzellĂĄtĂĄs felől, legalĂĄbbis nagyobb tĂĄvlatokban. A Financial Times ennek olvastĂĄn vonta le a kĂśvetkeztetĂŠst, hogy fĂśldgĂĄzban fog fuldokolni a vilĂĄg, legalĂĄbbis a nagy termelők (ĂŠrtsd: OroszorszĂĄg). De mi a helyzet a kőolaj kĂnĂĄlatĂĄval? Ez a kĂŠrdĂŠs merĂźl fel masszĂvan a Guardian hĂŠtfői cikke utĂĄn. Ne felejtsĂźk el megemlĂteni, hogy a WEO 2009 alapvetően derűsen optimista a tĂĄvlatilag nĂśvekvő igĂŠnyek kĂnĂĄlati fedezetĂŠvel kapcsolatban, ami az energiaforrĂĄsok rendelkezĂŠsre ĂĄllĂĄsĂĄt illeti.
A Guardian-nek nyilatkozĂł, nevĂźk elhallgatĂĄsĂĄt kĂŠrő IEA munkatĂĄrsak kĂśzlĂŠsei – amennyiben ezeknek hitelt adunk – arra engednek kĂśvetkeztetni, hogy a WEO tĂşlbecsĂźli a potenciĂĄlisan rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł nyersolaj forrĂĄsokat, amelyek a hĂşszĂŠves tĂĄvlatban szĂźksĂŠges napi 20 milliĂł hordĂłnyi tĂśbbletigĂŠnyt fedezik. Az ĂĄllĂtĂłlagos USA nyomĂĄsra tĂśrtĂŠnő kozmetikĂĄzĂĄs – a vilĂĄgpĂĄnik elkerĂźlĂŠse vĂŠgett – egyrĂŠszt mĂĄr a reĂĄlis perspektivikus kereslet lefaragĂĄsĂĄt is jelentenĂŠ, minthogy a WEO 2005 mĂŠg 120 milliĂł hordĂłs 2030-as napi kereslettel szĂĄmolt, ami vĂŠgĂźl 105 milliĂłs mennyisĂŠgre szelĂdĂźlt. MĂĄsrĂŠszt, ĂŠs ez tűnik lĂŠnyegesebbnek, sokan megkĂŠrdőjelezik a kĂnĂĄlat jelentős nĂśvelĂŠsĂŠnek realitĂĄsĂĄt. Ennek a kĂŠrdĂŠsnek a kulcsa a jelenleg termelĂŠsbe vont kőolajmezők kimerĂźlĂŠsĂŠhez fűződő eltĂŠrő feltevĂŠsekben rejlik. Az IEA mĂĄr a tavalyi kitekintĂŠsben Ăşgy vĂŠlekedett, hogy a kimerĂźlĂŠsi rĂĄta legalĂĄbb 4%, de inkĂĄbb 6% ĂŠvente. Az idő tĂĄjt Fatih Birol, a szervezet vezető kĂśzgazdĂĄsza interjĂşk sorĂĄban jelzett olyan vĂŠlemĂŠnyt, amely igen kĂśzel ĂĄllt az olajtetőzĂŠs (peak-oil) elmĂŠlet rĂŠgebben renegĂĄtnak tekintett ĂĄllĂĄspontjĂĄhoz. Ennek ĂŠrtelmĂŠben hamarosan vĂĄrhatĂł – ha ĂŠppen mĂĄr el nem kezdődĂśtt – az olajtetőzĂŠs, vagyis a jelenlegi ĂłriĂĄsmezők hanyatlĂĄsa, ĂŠs a csĂśkkenő Ăşj talĂĄlatok nyomĂĄn stabilizĂĄlĂłdĂł kĂnĂĄlat, amely mĂĄr nem lesz kĂŠpes kĂśvetni a kereslet bővĂźlĂŠsĂŠt.
Az IEA termĂŠszetesen habozĂĄs nĂŠlkĂźl cĂĄfolta a vĂĄdakat. MĂĄr a tavalyi megnyilatkozĂĄsok utĂĄn is igyekezett enyhĂteni a szűkĂśs ellĂĄtĂĄsi korlĂĄtokra vonatkozĂł megjegyzĂŠsek ĂŠlĂŠt, mondvĂĄn, hogy Ăśsszekeverednek a konvencionĂĄlis nyersolajra, illetve a kondenzĂĄtumokra ĂŠs bioĂźzemanyagokra vonatkozĂł szĂĄmok. Mindenesetre a kondenzĂĄtumok szĂĄmbavĂŠtele krĂłnikus metodolĂłgia problĂŠma, ĂŠs Ăşgy tűnik, az IEA lebegteti az olajpiacra vonatkozĂł ĂtĂŠletĂŠt, kĂŠnyesen egyensĂşlyozva az ĂłvatossĂĄgra intő figyelmeztetĂŠsek ĂŠs megnyugtatĂł kĂśzlĂŠsek kĂśzĂśtt. AkĂĄrhogyan is, a szervezet jĂłnak lĂĄtta tegnapelőtt villĂĄmgyorsan kĂśzzĂŠ tenni honlapjĂĄn a tavalyi kitekintĂŠs vonatkozĂł fejezetĂŠt, a kőolajtermelĂŠs mezőnkĂŠnti szĂĄmbavĂŠtelĂŠről.
Ezen a ponton hangsĂşlyozzuk, hogy a WEO, mint minden mĂĄs hasonlĂł anyag termĂŠszetesen feltevĂŠseken, becslĂŠseken ĂŠs modelleken alapul. EnnĂŠlfogva az irĂĄnyok jelzĂŠsĂŠnek tekinthető. MĂĄs kĂŠrdĂŠs, hogy ĂŠppen a szakmai gĂĄrda lĂŠtszĂĄma ĂŠs tapasztalata, valamint az informĂĄciĂłs bĂĄzis kĂśre miatt jelentős figyelem Ăśvezi, ĂŠs kĂŠtsĂŠgtelenĂźl piacalakĂtĂł hatĂĄsĂş az IEA szĂĄmos rendszeres kiadvĂĄnya. Ăm modelljei sem a tavalyi olaj ĂĄrcsĂşcsot, sem a pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄgot nem jeleztĂŠk előre – ahogyan mĂĄsok sem.
A gazdasĂĄgi modell tovĂĄbbfejlesztĂŠsĂŠre ĂŠppen ezĂŠrt jelentős munkĂĄt fordĂtottak, de ettől a WEO mĂŠg nem vĂĄlt jĂłsgĂśmbbĂŠ. VĂŠgső soron mi sem tudunk bĂślcsebbet mondani, mint azt, hogy mindent egybevetve pĂĄnikra nincs ok, de egyre kevĂŠsbĂŠ dőlhetĂźnk hĂĄtra nyugodtan. Igaz, MagyarorszĂĄgon a villamosenergia-fogyasztĂĄs a vilĂĄg ĂĄtlagĂĄt meghaladĂł mĂŠrtĂŠkben zsugorodik idĂŠn, tavalyhoz kĂŠpest legalĂĄbb 4-6%-al, de a kapacitĂĄsfejlesztĂŠsi szĂĄndĂŠkok ismeretĂŠben nem fenyeget tĂĄvlati hiĂĄny.
Az Ăźzemanyag fogyasztĂĄsunk viszont nem akar csĂśkkenni. Egyelőre futja rĂĄ, mielőtt a megĂşjulĂł ĂŠs kapcsolt energia tĂĄmogatĂĄsĂĄra fordĂtandĂł Ăśsszegek jelentősen megterhelik pĂŠnztĂĄrcĂĄnkat. Hogy a szĂŠndioxid kibocsĂĄtĂĄs csĂśkkentĂŠsĂŠhez kapcsolĂłdĂł tĂŠtelek hogyan festenek hosszabb tĂĄvon, ĂŠs hogy a WEO referencia avagy 450 forgatĂłkĂśnyvĂŠhez lesz hasonlĂłbb a vilĂĄg, az majd KoppenhĂĄgĂĄban dől el.
Â
Â
Veszélyes mértékben visszafogta fejlesztéseit a válság hatására az olaj és gázipar
A NemzetkĂśzi EnergiaĂźgynĂśksĂŠg (IEA) ĂŠves kitekintĂŠse szerint a fosszilis energiahordozĂłk maradnak a dominĂĄns forrĂĄsok, az igĂŠnynĂśvekedĂŠs 77%-ĂĄt fedezve 2030-ig. A nyersolaj kereslet, ami 0,2%-ot esett 2008-ban ĂŠs vĂĄrhatĂłan 2,2%-os csĂśkkenĂŠst mutat idĂŠn, 2010-től magĂĄhoz tĂŠr majd az IEA szerint. A tavalyi 85 milliĂł hordĂłs napi igĂŠny 24%-al, vagyis 105 milliĂł hordĂłra emelkedik 2030-ra. Ami a vĂĄlsĂĄg hatĂĄsait illeti, az IEA jelentĂŠs komoly figyelmeztetĂŠst tartalmaz. VilĂĄgszerte visszaesett a beruhĂĄzĂĄsi tevĂŠkenysĂŠg a momentĂĄn csĂśkkenő kereslet ĂŠs cash-flow, illetve a szigorodĂł finanszĂrozĂĄsi kĂśrnyezet kĂśvetkeztĂŠben. Az olaj- ĂŠs gĂĄz szektor jelentősen visszanyeste tőkekiadĂĄsait, szĂĄmos projekt kerĂźlt halasztĂĄsra vagy tĂśrlĂŠsre. 2008-hoz kĂŠpest idĂŠn 19%-al, 90 milliĂĄrd dollĂĄrral csĂśkkent a kőolaj ĂŠs fĂśldgĂĄz kitermelĂŠs globĂĄlis beruhĂĄzĂĄsi bĂźdzsĂŠje.
A kitekintĂŠs előszĂśr is rĂśgzĂti, hogy minden jel szerint 2009-ben csĂśkkeni fog a vilĂĄg energia felhasznĂĄlĂĄsa, mĂŠgpedig első Ăzben 1981 Ăłta, a gazdasĂĄgi ĂŠs pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg kĂśvetkeztĂŠben. Ugyanakkor a vilĂĄg energiaigĂŠnye a vĂĄlsĂĄg elmĂşltĂĄval visszatĂŠr a hosszĂş tĂĄvĂş nĂśvekedĂŠsi trendhez a prognĂłzis szerint. A referencia szcenĂĄriĂł szerint – ami a jelenlegi politikĂĄkon alapulĂł helyzet kivetĂtĂŠse – 2030-ra a globĂĄlis primer energiahordozĂł felhasznĂĄlĂĄs 40%-al haladja meg a 2007-es szintet. A nem-OECD orszĂĄgok szĂĄmlĂĄjĂĄra ĂrandĂł ennek a nĂśvekmĂŠnynek a 90%-a (ebből KĂna ĂŠs India egyĂźtt 53%-ot tesz ki), s ennek folytĂĄn rĂŠszarĂĄnyuk a vilĂĄg energia felhasznĂĄlĂĄsĂĄbĂłl 63%-ra nő.
A fosszilis energiahordozĂłk maradnak a dominĂĄns forrĂĄsok, az igĂŠnynĂśvekedĂŠs 77%-ĂĄt fedezve 2030-ig. A nyersolaj kereslet, ami 0,2%-ot esett 2008-ban ĂŠs vĂĄrhatĂłan 2,2%-os csĂśkkenĂŠst mutat idĂŠn, 2010-től magĂĄhoz tĂŠr majd az IEA szerint. A tavalyi 85 milliĂł hordĂłs napi igĂŠny 24%-al, vagyis 105 milliĂł hordĂłra emelkedik 2030-ra. A szĂŠn felhasznĂĄlĂĄsa 53%-al, a fĂśldgĂĄzĂŠ pedig 42%-al nĂśvekedik előrelĂĄthatĂłan ugyanezen az időtĂĄvon. Ez idő alatt a villamos energia sem tĂŠtlenkedik majd, az igĂŠny 72%-os nĂśvekedĂŠse 4800 gigawatt (az USA jelenlegi beĂŠpĂtett teljesĂtőkĂŠpessĂŠgĂŠnek ĂśtszĂśrĂśse, vagy mĂĄskĂŠnt hatszĂĄz MagyarorszĂĄg) pĂłtlĂłlagos kapacitĂĄs lĂŠtesĂtĂŠsĂŠt feltĂŠtelezi.
A szĂŠn marad a globĂĄlis erőművi tĂźzelőanyag szerkezet dominĂĄns eleme, rĂŠszarĂĄnya 2 szĂĄzalĂŠkponttal 44%-ra nĂśvekszik a forgatĂłkĂśnyv alapjĂĄn. A megĂşjulĂł energiafĂŠlesĂŠgek, amelyeknek terjedĂŠsĂŠt a nĂśvekvő fosszilis ĂĄrak, tovĂĄbbĂĄ az ellĂĄtĂĄsbiztonsĂĄgi ĂŠs klĂmavĂŠdelmi megfontolĂĄsok segĂthetik elő, 18%-rĂłl 22%-ra nĂśvelhetik rĂŠszesedĂŠsĂźket az ĂĄramtermelĂŠsben. A mai mĂĄsfĂŠl milliĂĄrd emberrel szemben 2030-ra 1,3 milliĂĄrdra csĂśkken azok szĂĄma bolygĂłnkon, akik mĂŠg mindig nincsenek bekapcsolva a villamosenergia-ellĂĄtĂĄsba. A referencia szcenĂĄriĂł szerint tartĂłsan fennmarad a szĂŠnhidrogĂŠn import magas kĂśltsĂŠgvonzata az importőr orszĂĄgokban, KĂna 2025-re lehagyhatja az USA-t, mint a jelenlegi legnagyobb importőrt, mĂg India mĂĄr 2020 tĂĄjĂĄn letaszĂthatja JapĂĄnt a dobogĂł harmadik fokĂĄrĂłl.
A fejlett ipari orszĂĄgokat tĂśmĂśrĂtő GazdasĂĄgi ĂŠs FejlesztĂŠsi EgyĂźttműkĂśdĂŠsi Szervezet (OECD) szakosĂtott intĂŠzmĂŠnyekĂŠnt műkĂśdő IEA a legnagyobb ĂŠs legrangosabb szervezetek kĂśzĂŠ tartozik, amelynek ĂŠves globĂĄlis kitekintĂŠse (World Energy Outlook, rĂśviden WEO) az egyik legrangosabb kiadvĂĄny.
IdĂŠn november 10-ĂŠn tartotta Londonban Nobuo Tanaka ĂŠs Fatih Birol, az IEA főigazgatĂłja, illetve vezető kĂśzgazdĂĄsza a WEO 2009 beharangozĂł sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄt. A szokĂĄs szerint tĂśbb szĂĄz oldalas kiadvĂĄny, amely a vilĂĄg energiaellĂĄtĂĄsĂĄnak kĂśzeli ĂŠs tĂĄvolabbi kilĂĄtĂĄsait taglalja, azonban ezĂşttal mĂĄr a hivatalos megjelenĂŠs előtt kisebb-nagyobb viharokat kavart.
Mindenek előtt maga az IEA bocsĂĄtott kĂśzre korĂĄbban rĂŠszleteket a jelentĂŠsből, mĂŠgpedig az EgyesĂźlt Nemzetek ĂghajlatvĂĄltozĂĄsi KeretegyezmĂŠnye (UNFCCC) bangkoki tĂĄrgyalĂĄsi fordulĂłjĂĄnak tĂĄmogatĂĄsĂĄra, illetve vĂŠgső soron a decemberi koppenhĂĄgai klĂmacsĂşcs előkĂŠszĂtĂŠse ĂŠrdekĂŠben. A WEO 2009 egyik sĂşlypontja ugyanis ĂŠppen a klĂmakĂŠrdĂŠsek energetikai vonatkozĂĄsa, ami a 2012-ben lejĂĄrĂł kiotĂłi megĂĄllapodĂĄst kĂśvető Ăşj egyezmĂŠny tĂĄrgya. Ezt kellene a vilĂĄg vezetőinek KoppenhĂĄgĂĄban tető alĂĄ hoznia egy hĂłnap mĂşlva.
Egy hĂŠttel ezelőtt az anyag egyes rĂŠszleteit a Financial Times szellőztette meg, kiemelve a fĂśldgĂĄz jĂśvőbeli szerepĂŠt ĂŠs bősĂŠgĂŠt, amely azon a vĂĄrakozĂĄson alapul, hogy a megĂşjulĂł energiafĂŠlesĂŠgek ĂŠs a nukleĂĄris energia tĂŠrhĂłdĂtĂĄsa nyomĂĄn visszaesik a kereslet. Ennek kĂśvetkeztĂŠben az FT az orosz gĂĄztĂłl valĂł fĂźggĂŠs vĂĄrhatĂł enyhĂźlĂŠse felett elmĂŠlkedett. VĂŠgĂźl, de nem utolsĂłsorban, egy nappal a hivatalos publikĂĄlĂĄst megelőzően a neves brit napilap, a Guardian kĂśzĂślt olyan hĂĄttĂŠranyagot, amely sĂşlyosan megkĂŠrdőjelezi az IEA ĂśnĂĄllĂłsĂĄgĂĄt, illetve a WEO komolyan vehetősĂŠgĂŠt.
Ami a vĂĄlsĂĄg hatĂĄsait illeti, az IEA jelentĂŠs komoly figyelmeztetĂŠst tartalmaz. VilĂĄgszerte visszaesett a beruhĂĄzĂĄsi tevĂŠkenysĂŠg a momentĂĄn csĂśkkenő kereslet ĂŠs cash-flow, illetve a szigorodĂł finanszĂrozĂĄsi kĂśrnyezet kĂśvetkeztĂŠben. Az olaj- ĂŠs gĂĄz szektor jelentősen visszanyeste tőkekiadĂĄsait, szĂĄmos projekt kerĂźlt halasztĂĄsra vagy tĂśrlĂŠsre. 2008-hoz kĂŠpest idĂŠn 19%-al, 90 milliĂĄrd dollĂĄrral csĂśkkent a kőolaj ĂŠs fĂśldgĂĄz kitermelĂŠs globĂĄlis beruhĂĄzĂĄsi bĂźdzsĂŠje. A vĂĄlsĂĄg ĂĄldozatĂĄul esett upstream projektek – főleg a kanadai olajhomokra alapozottak -, amelyeket meghatĂĄrozatlan időre felfĂźggesztettek, vagy vĂŠgĂŠrvĂŠnyesen tĂśrĂśltek, Ăśsszesen 2 milliĂł hordĂł napi kitermelĂŠsi kapacitĂĄst tesznek ki.
HasonlĂł helyzetet lĂĄtunk a villamosenergia-szektorban is. IdĂŠn 1,6%-os globĂĄlis igĂŠnycsĂśkkenĂŠst kell elkĂśnyvelnĂźnk, amire a II. vilĂĄghĂĄborĂş Ăłta nem volt pĂŠlda. Ennek nyomĂĄn ĂŠrtelemszerűen csĂśkkentek az Ăşj beruhĂĄzĂĄsok is. Mindez azt eredmĂŠnyezheti, hogy a hosszabb tĂĄvon szĂźksĂŠges teljes beruhĂĄzĂĄs bizonytalannĂĄ vĂĄlik, ĂŠs az igĂŠnynĂśvekedĂŠs idejĂŠre nem lesz mobilizĂĄlhatĂł. A szĂłbanforgĂł Ăśsszeg egyĂŠbkĂŠnt 26 billiĂł dollĂĄr 2030-ig, vagyis ĂŠvente ĂĄtlagosan a vilĂĄg GDP-jĂŠnek 1,4-szeresĂŠt kitevő 1,1 billiĂł dollĂĄr a referencia esetben.
Ez a referencia szcenĂĄriĂł azt jelenti, hogy minden megy tovĂĄbb a mostani vĂĄgĂĄnyokon. Ămde politikai vĂĄltozĂĄsok nĂŠlkĂźl katasztrofĂĄlis kĂśvetkezmĂŠnyekkel is szĂĄmolnunk kell a jelenlegi ĂśsvĂŠnyen, amely akĂĄr 6 Celsius fokos globĂĄlis hőmĂŠrsĂŠklet emelkedĂŠshez vezethet. Ennek elkerĂźlĂŠsĂŠre pedig 2 celsius fokban kell korlĂĄtoznunk a globĂĄlis felmelegedĂŠst, ĂŠs ehhez az ĂźveghĂĄzhatĂĄsĂş gĂĄzok koncentrĂĄciĂłjĂĄt 450 ppm (milliomod rĂŠsz) szĂŠndioxid egyenĂŠrtĂŠkesben kell maximĂĄlnunk. Ennek megvalĂłsĂthatĂłsĂĄgĂĄt elemzi a WEO 2009 mĂĄsik, 450-eskĂŠnt aposztrofĂĄlt szcenĂĄriĂłja. E szerint az – elvileg elĂŠrhető, de komoly kihĂvĂĄst jelentő – forgatĂłkĂśnyv szerint a globĂĄlis CO2 kibocsĂĄtĂĄs csĂşcsĂĄt mĂŠg 2020 előtt 30,9 milliĂĄrd tonnĂĄs szinten el kellene ĂŠrni, hogy azutĂĄn 2030-ra 26,4 milliĂĄrd tonnĂĄra csĂśkkenjen, ami 34%-al kevesebb, mint az előbb rĂŠszletezett referencia szcenĂĄriĂłban kontemplĂĄlt mennyisĂŠg. Ez a csĂśkkenĂŠs dĂśntően a vĂŠgső energiafelhasznĂĄlĂĄs hatĂŠkonysĂĄgĂĄnak nĂśvelĂŠsĂŠből, valamint előrehozott erőművi korszerűsĂtĂŠsből, illetve a megĂşjulĂł energiafĂŠlesĂŠgek ĂŠs bioĂźzemanyagok fokozott hasznĂĄlatĂĄbĂłl fakadna, eszkĂśzei pedig alapvetően a kĂśzlekedĂŠsi ĂŠs ipari szektorok ĂĄgazati megĂĄllapodĂĄsai ĂŠs a vonatkozĂł nemzeti politikĂĄk volnĂĄnak, tovĂĄbbĂĄ a âcap-and-trade” kibocsĂĄtĂĄs-kereskedelmi rendszer az OECD orszĂĄgok ipari-energetikai ĂĄgazatai tekintetĂŠben. Mindennek ĂĄra is volna termĂŠszetesen.
A 450 szcenĂĄriĂł 2020-ra 50 dollĂĄr tonnĂĄnkĂŠnti CO2 ĂĄrat igĂŠnyel az OECD orszĂĄgokra nĂŠzve, ĂŠs 30 dollĂĄr tonnĂĄnkĂŠnti ĂĄrat a fejlődő orszĂĄgokra. A referencia esetre szĂĄmĂtott beruhĂĄzĂĄsi Ăśsszegekhez hozzĂĄ kell adni tovĂĄbbi 10,5 billiĂł dollĂĄrt a kĂśvetkező 20 ĂŠvre. Az IEA szerint ezek a beruhĂĄzĂĄsi kĂśltsĂŠgek megtĂŠrĂźlnek majd a tĂźzelőanyag megtakarĂtĂĄsban. Ha lesz megtakarĂtĂĄs, az bizonyosan komoly kĂśltsĂŠghatĂĄssal jĂĄr, hiszen a WEO nĂśvekvő energiaĂĄrakkal kalkulĂĄl – ez hangsĂşlyozottan feltevĂŠs, ĂŠs nem előrejelzĂŠs – 2030-ig. Az ĂĄtlagos kalkulĂĄlt IEA import kőolajĂĄr alapesetben (nagyjĂĄbĂłl 3 dollĂĄrral kevesebb a WTI jegyzĂŠsnĂŠl) 87 dollĂĄr/hordĂł lesz 2015-re, ĂŠs 100 dollĂĄrra nő 2020-ra, mielőtt elĂŠri a 115 dollĂĄros hordĂłnkĂŠnti ĂŠves ĂĄtlagot 2030-ra. Ehhez kĂŠpest a 450 szcenĂĄriĂł szerint 2015-ben megĂĄll ĂŠs szinten marad a fajlagos ĂĄr a visszafogott olajkereslet nyomĂĄn.
A klĂmavĂŠdelmi forgatĂłkĂśnyvben a fĂśldgĂĄz fogyasztĂĄs nĂśvekedĂŠse is jĂłval mĂŠrsĂŠkeltebbnek ĂgĂŠrkezik, a fentebb emlĂtett 44%-os nĂśvekedĂŠssel szemben mindĂśssze 17%-os bővĂźlĂŠst jelez. Ehhez hozzĂĄvĂŠve az ĂŠszak-amerikai nem-konvencionĂĄlis fĂśldgĂĄz vĂĄratlan kitermelĂŠsi felfutĂĄsĂĄt, aligha kell aggĂłdnunk a gĂĄzellĂĄtĂĄs felől, legalĂĄbbis nagyobb tĂĄvlatokban. A Financial Times ennek olvastĂĄn vonta le a kĂśvetkeztetĂŠst, hogy fĂśldgĂĄzban fog fuldokolni a vilĂĄg, legalĂĄbbis a nagy termelők (ĂŠrtsd: OroszorszĂĄg). De mi a helyzet a kőolaj kĂnĂĄlatĂĄval? Ez a kĂŠrdĂŠs merĂźl fel masszĂvan a Guardian hĂŠtfői cikke utĂĄn. Ne felejtsĂźk el megemlĂteni, hogy a WEO 2009 alapvetően derűsen optimista a tĂĄvlatilag nĂśvekvő igĂŠnyek kĂnĂĄlati fedezetĂŠvel kapcsolatban, ami az energiaforrĂĄsok rendelkezĂŠsre ĂĄllĂĄsĂĄt illeti.
A Guardian-nek nyilatkozĂł, nevĂźk elhallgatĂĄsĂĄt kĂŠrő IEA munkatĂĄrsak kĂśzlĂŠsei – amennyiben ezeknek hitelt adunk – arra engednek kĂśvetkeztetni, hogy a WEO tĂşlbecsĂźli a potenciĂĄlisan rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł nyersolaj forrĂĄsokat, amelyek a hĂşszĂŠves tĂĄvlatban szĂźksĂŠges napi 20 milliĂł hordĂłnyi tĂśbbletigĂŠnyt fedezik. Az ĂĄllĂtĂłlagos USA nyomĂĄsra tĂśrtĂŠnő kozmetikĂĄzĂĄs – a vilĂĄgpĂĄnik elkerĂźlĂŠse vĂŠgett – egyrĂŠszt mĂĄr a reĂĄlis perspektivikus kereslet lefaragĂĄsĂĄt is jelentenĂŠ, minthogy a WEO 2005 mĂŠg 120 milliĂł hordĂłs 2030-as napi kereslettel szĂĄmolt, ami vĂŠgĂźl 105 milliĂłs mennyisĂŠgre szelĂdĂźlt. MĂĄsrĂŠszt, ĂŠs ez tűnik lĂŠnyegesebbnek, sokan megkĂŠrdőjelezik a kĂnĂĄlat jelentős nĂśvelĂŠsĂŠnek realitĂĄsĂĄt. Ennek a kĂŠrdĂŠsnek a kulcsa a jelenleg termelĂŠsbe vont kőolajmezők kimerĂźlĂŠsĂŠhez fűződő eltĂŠrő feltevĂŠsekben rejlik. Az IEA mĂĄr a tavalyi kitekintĂŠsben Ăşgy vĂŠlekedett, hogy a kimerĂźlĂŠsi rĂĄta legalĂĄbb 4%, de inkĂĄbb 6% ĂŠvente. Az idő tĂĄjt Fatih Birol, a szervezet vezető kĂśzgazdĂĄsza interjĂşk sorĂĄban jelzett olyan vĂŠlemĂŠnyt, amely igen kĂśzel ĂĄllt az olajtetőzĂŠs (peak-oil) elmĂŠlet rĂŠgebben renegĂĄtnak tekintett ĂĄllĂĄspontjĂĄhoz. Ennek ĂŠrtelmĂŠben hamarosan vĂĄrhatĂł – ha ĂŠppen mĂĄr el nem kezdődĂśtt – az olajtetőzĂŠs, vagyis a jelenlegi ĂłriĂĄsmezők hanyatlĂĄsa, ĂŠs a csĂśkkenő Ăşj talĂĄlatok nyomĂĄn stabilizĂĄlĂłdĂł kĂnĂĄlat, amely mĂĄr nem lesz kĂŠpes kĂśvetni a kereslet bővĂźlĂŠsĂŠt.
Az IEA termĂŠszetesen habozĂĄs nĂŠlkĂźl cĂĄfolta a vĂĄdakat. MĂĄr a tavalyi megnyilatkozĂĄsok utĂĄn is igyekezett enyhĂteni a szűkĂśs ellĂĄtĂĄsi korlĂĄtokra vonatkozĂł megjegyzĂŠsek ĂŠlĂŠt, mondvĂĄn, hogy Ăśsszekeverednek a konvencionĂĄlis nyersolajra, illetve a kondenzĂĄtumokra ĂŠs bioĂźzemanyagokra vonatkozĂł szĂĄmok. Mindenesetre a kondenzĂĄtumok szĂĄmbavĂŠtele krĂłnikus metodolĂłgia problĂŠma, ĂŠs Ăşgy tűnik, az IEA lebegteti az olajpiacra vonatkozĂł ĂtĂŠletĂŠt, kĂŠnyesen egyensĂşlyozva az ĂłvatossĂĄgra intő figyelmeztetĂŠsek ĂŠs megnyugtatĂł kĂśzlĂŠsek kĂśzĂśtt. AkĂĄrhogyan is, a szervezet jĂłnak lĂĄtta tegnapelőtt villĂĄmgyorsan kĂśzzĂŠ tenni honlapjĂĄn a tavalyi kitekintĂŠs vonatkozĂł fejezetĂŠt, a kőolajtermelĂŠs mezőnkĂŠnti szĂĄmbavĂŠtelĂŠről.
Ezen a ponton hangsĂşlyozzuk, hogy a WEO, mint minden mĂĄs hasonlĂł anyag termĂŠszetesen feltevĂŠseken, becslĂŠseken ĂŠs modelleken alapul. EnnĂŠlfogva az irĂĄnyok jelzĂŠsĂŠnek tekinthető. MĂĄs kĂŠrdĂŠs, hogy ĂŠppen a szakmai gĂĄrda lĂŠtszĂĄma ĂŠs tapasztalata, valamint az informĂĄciĂłs bĂĄzis kĂśre miatt jelentős figyelem Ăśvezi, ĂŠs kĂŠtsĂŠgtelenĂźl piacalakĂtĂł hatĂĄsĂş az IEA szĂĄmos rendszeres kiadvĂĄnya. Ăm modelljei sem a tavalyi olaj ĂĄrcsĂşcsot, sem a pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄgot nem jeleztĂŠk előre – ahogyan mĂĄsok sem.
A gazdasĂĄgi modell tovĂĄbbfejlesztĂŠsĂŠre ĂŠppen ezĂŠrt jelentős munkĂĄt fordĂtottak, de ettől a WEO mĂŠg nem vĂĄlt jĂłsgĂśmbbĂŠ. VĂŠgső soron mi sem tudunk bĂślcsebbet mondani, mint azt, hogy mindent egybevetve pĂĄnikra nincs ok, de egyre kevĂŠsbĂŠ dőlhetĂźnk hĂĄtra nyugodtan. Igaz, MagyarorszĂĄgon a villamosenergia-fogyasztĂĄs a vilĂĄg ĂĄtlagĂĄt meghaladĂł mĂŠrtĂŠkben zsugorodik idĂŠn, tavalyhoz kĂŠpest legalĂĄbb 4-6%-al, de a kapacitĂĄsfejlesztĂŠsi szĂĄndĂŠkok ismeretĂŠben nem fenyeget tĂĄvlati hiĂĄny.
Az Ăźzemanyag fogyasztĂĄsunk viszont nem akar csĂśkkenni. Egyelőre futja rĂĄ, mielőtt a megĂşjulĂł ĂŠs kapcsolt energia tĂĄmogatĂĄsĂĄra fordĂtandĂł Ăśsszegek jelentősen megterhelik pĂŠnztĂĄrcĂĄnkat. Hogy a szĂŠndioxid kibocsĂĄtĂĄs csĂśkkentĂŠsĂŠhez kapcsolĂłdĂł tĂŠtelek hogyan festenek hosszabb tĂĄvon, ĂŠs hogy a WEO referencia avagy 450 forgatĂłkĂśnyvĂŠhez lesz hasonlĂłbb a vilĂĄg, az majd KoppenhĂĄgĂĄban dől el.
Â
Â
