Egy iráni őrnaszád a minap elkergette a British Petroleum (BP) két olajkutató hajóját a Kaszpi-tenger egyik olyan szakaszáról, amelyet mind Azerbajdzsán, mind Irán magáénak vall. A Kaszpi-tenger körüli olajláz még magasabbra szökött. Az Egyesült Államok fontos új olajforrásnak tekinti a térséget, ennek jegyében már júniusban két őrhajót küldött Azerbajdzsánnak, és további hadihajók átadását tervezi – olvasható a Népszabadságban.
A Kaszpi-tengeren stabilitásra van szükségünk, ám éppen ott állandó veszélyben van a stabilitás. Iránnal szemben világosan kell fellépni ebben az ügyben is mondta az esetről a napokban az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Condoleeza Rice éppenséggel a moszkvai Kremlben, miután fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A Kaszpi-tenger alatt hat olajmezőt határoltak körül, többségük még nincs fejlesztés alatt. Elérheti az 50 milliárd hordónyit az az olajlelet, amelyet egy nemzetközi konzorcium tárt fel a közelmúltban a Kaszpi-tenger kazahsztáni területe alatt. A közölt adat alapján a világ eddigi egyik legnagyobb olajkincslelőhelyére bukkanhattak. A kutatásokban közreműködő egyik olajcég illetékese szerint a kelet-kashagani mezőről évi 100 millió tonna olaj is kitermelhető lesz, ez mintegy 733 millió hordónak felel meg. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök a konzorcium bejelentése alapján közölte, hogy országa egyike lehet a világ öt legnagyobb olajhatalmának, bár elismerte: még további kutatásokra van szükség, hogy a készlet nagyságát pontosítsák, és megállapítsák a benne rejlő olaj minőségét.
A parti vizek hovatartozását 1991-ig egy szovjetiráni szerződés rendezte. Jelenleg Oroszország, Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán és Türkmenisztán vitázik a felosztáson: eddig eredmény nélkül. Képviselőik legközelebb októberben tartanak újabb határtárgyalásokat, de a szakértők nem várnak megegyezést.
Noha a határok még nincsenek véglegesen meghúzva, 1998-ban nemzetközi konzorcium alakult annak a tenger alatti tartaléknak a feltárására és hasznosítására, amelyet Azerbajdzsán a magáénak tart. A konzorcium, amelynek az azerbajdzsáni állami olajtársaság mellett a norvég Statoil, a török TPAO, a kanadai Alberta Energy, a BP és az amerikai Exxon-Mobil is tagja, a tervek szerint 9-10 milliárd dollárt fektet be.
Irán azonban ugyancsak magának követeli a területet. Vele az olajtársaságok nem szívesen állnak szóba az Irán-ellenes amerikai szankciók miatt, és megfigyelők szerint csak idő kérdése volt, hogy Irán keményebb fellépéssel figyelmeztessen a jelenlétére és igényeire. Egyelőre nem világos, Teherán meddig hajlandó katonailag elmenni, hogy érvényesítse igényét a Kaszpi-tenger medrének 20 százalékára. Követelését Moszkvában is túlzásnak tartják. Másfelől azt sem tudni, meddig hajlandó elmenni az Egyesült Államok az Azerbajdzsánnak kiutalt őrhajókon túl Irán feltartóztatásában. Számításba kell vennie, hogy Irán OPEC-tag, és együttműködésére szükség van az olajpiaci árstabilitáshoz, amely az amerikai gazdasági növekedés újraindulásának egyik feltétele. Bonyolítja a helyzetet, hogy Oroszország is mind inkább újra érvényesíti befolyását a térségben. Az amerikai kormány támogatta, Bakuból a törökországi Ceyhanba tartó olajvezeték még mindig csak a tervezőasztalon létezik, ám a versenytárs orosz vállalkozás, a Kaszpi csővezeték-konzorcium szeptemberben már működésbe lép.
A tervezett irakitörök gázvezetéket össze fogják kötni a kelet-európai és az orosz vezetékhálózattal mondta Amer al-Rasid iraki olajminiszter tegnap a bagdadi televíziónak, miután hazatért ankarai látogatásáról. Az iraki földgázt Törökországba továbbító vezeték 1380 kilométeres lesz, és várhatóan 2,5 milliárd dollárba kerül. A miniszter szerint az iraki és a török kormány megállapodott abban, hogy a vezetéket az építkezés második szakaszában érdemes lesz hozzákapcsolni a kelet-európai és az orosz hálózathoz. (Népszabadság)
Területi viták a Kaszpi-tengeri olajmezőkön
Egy iráni őrnaszád a minap elkergette a British Petroleum (BP) két olajkutató hajóját a Kaszpi-tenger egyik olyan szakaszáról, amelyet mind Azerbajdzsán, mind Irán magáénak vall. A Kaszpi-tenger körüli olajláz még magasabbra szökött. Az Egyesült Államok fontos új olajforrásnak tekinti a térséget, ennek jegyében már júniusban két őrhajót küldött Azerbajdzsánnak, és további hadihajók átadását tervezi – olvasható a Népszabadságban.
A Kaszpi-tengeren stabilitásra van szükségünk, ám éppen ott állandó veszélyben van a stabilitás. Iránnal szemben világosan kell fellépni ebben az ügyben is mondta az esetről a napokban az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Condoleeza Rice éppenséggel a moszkvai Kremlben, miután fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A Kaszpi-tenger alatt hat olajmezőt határoltak körül, többségük még nincs fejlesztés alatt. Elérheti az 50 milliárd hordónyit az az olajlelet, amelyet egy nemzetközi konzorcium tárt fel a közelmúltban a Kaszpi-tenger kazahsztáni területe alatt. A közölt adat alapján a világ eddigi egyik legnagyobb olajkincslelőhelyére bukkanhattak. A kutatásokban közreműködő egyik olajcég illetékese szerint a kelet-kashagani mezőről évi 100 millió tonna olaj is kitermelhető lesz, ez mintegy 733 millió hordónak felel meg. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök a konzorcium bejelentése alapján közölte, hogy országa egyike lehet a világ öt legnagyobb olajhatalmának, bár elismerte: még további kutatásokra van szükség, hogy a készlet nagyságát pontosítsák, és megállapítsák a benne rejlő olaj minőségét.
A parti vizek hovatartozását 1991-ig egy szovjetiráni szerződés rendezte. Jelenleg Oroszország, Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán és Türkmenisztán vitázik a felosztáson: eddig eredmény nélkül. Képviselőik legközelebb októberben tartanak újabb határtárgyalásokat, de a szakértők nem várnak megegyezést.
Noha a határok még nincsenek véglegesen meghúzva, 1998-ban nemzetközi konzorcium alakult annak a tenger alatti tartaléknak a feltárására és hasznosítására, amelyet Azerbajdzsán a magáénak tart. A konzorcium, amelynek az azerbajdzsáni állami olajtársaság mellett a norvég Statoil, a török TPAO, a kanadai Alberta Energy, a BP és az amerikai Exxon-Mobil is tagja, a tervek szerint 9-10 milliárd dollárt fektet be.
Irán azonban ugyancsak magának követeli a területet. Vele az olajtársaságok nem szívesen állnak szóba az Irán-ellenes amerikai szankciók miatt, és megfigyelők szerint csak idő kérdése volt, hogy Irán keményebb fellépéssel figyelmeztessen a jelenlétére és igényeire. Egyelőre nem világos, Teherán meddig hajlandó katonailag elmenni, hogy érvényesítse igényét a Kaszpi-tenger medrének 20 százalékára. Követelését Moszkvában is túlzásnak tartják. Másfelől azt sem tudni, meddig hajlandó elmenni az Egyesült Államok az Azerbajdzsánnak kiutalt őrhajókon túl Irán feltartóztatásában. Számításba kell vennie, hogy Irán OPEC-tag, és együttműködésére szükség van az olajpiaci árstabilitáshoz, amely az amerikai gazdasági növekedés újraindulásának egyik feltétele. Bonyolítja a helyzetet, hogy Oroszország is mind inkább újra érvényesíti befolyását a térségben. Az amerikai kormány támogatta, Bakuból a törökországi Ceyhanba tartó olajvezeték még mindig csak a tervezőasztalon létezik, ám a versenytárs orosz vállalkozás, a Kaszpi csővezeték-konzorcium szeptemberben már működésbe lép.
A tervezett irakitörök gázvezetéket össze fogják kötni a kelet-európai és az orosz vezetékhálózattal mondta Amer al-Rasid iraki olajminiszter tegnap a bagdadi televíziónak, miután hazatért ankarai látogatásáról. Az iraki földgázt Törökországba továbbító vezeték 1380 kilométeres lesz, és várhatóan 2,5 milliárd dollárba kerül. A miniszter szerint az iraki és a török kormány megállapodott abban, hogy a vezetéket az építkezés második szakaszában érdemes lesz hozzákapcsolni a kelet-európai és az orosz hálózathoz. (Népszabadság)
