Az idén 350 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak azok a cégek, önkormányzatok vagy magánszemélyek, amelyek és akik megújuló energiaforrások használatára adnak be pályázatot – hangzott el szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén. Eddig csak kamattámogatásra számíthattak, most a Széchenyi-terv 350 millió forintot szán erre a célra. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának földhő nevű albizottságában tegnap hosszasan tárgyaltak ezeknek az energiaforrásoknak a hazai lehetőségeiről. A Gazdasági Minisztérium képviselője elmondta, hogy a magánszemélyek 250 ezer forintot kaphatnak, ha például napkollektort tesznek házukra. Az önkormányzatok és vállalkozók támogatásának felső határa kétmillió forint volt tavaly, az idén akár 35 millió is lehet, de legfeljebb a beruházás 30 százalékát teheti ki a juttatás.
A lehetőségek között minden forrás szóba jöhet, biomassza, energetikai növénytermesztés, geotermikus energia vagy szélenergia. Erre már két kísérlet is folyik, Inotán 20 millió forinttal támogatták az első, 200 kilowattos szélerőmű felállítását, a kulcsi 600 kilowattoshoz a gazdasági tárca 32 millióval járult hozzá.
Elhangzott az is, hogy Magyarország a termálvizek szempontjából nagyhatalom, több mint 70 ezer kútról vannak adatok, s ezek közül több mint ezer termálvizű. A legtöbb a Délkelet-Alföldön található, amelyek 60-90 Celsius-fok meleg vizet adnak, s több ezer milligramm oldott sót tartalmaznak. Ezek a vizek a gyógyturizmus forrásai, s éppen ezt veszélyeztetheti, ha nem kellő gondossággal bánnak az energetikai hasznosításukkal. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint a gyógyvizek oldott sótartalma és hőfoka is csökkent.
A geotermikus hő hasznosítására Fábiánsebestyén térségében a Mol és két amerikai cég részvételével 65 megawattos erőművet létesítenek. Ehhez az alapgondolatot a nyolcvanas években lezajlott fábiánsebestyéni gázkitörés adta. Azóta tanulmányok készültek, amelyek szerint 3500-4000 méter mélységből tudnának a felszínre hozni 180-200 Celsius-fokos gőzt erőmű működtetésére.
Támogatás napra, hőre, szélre
Az idén 350 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak azok a cégek, önkormányzatok vagy magánszemélyek, amelyek és akik megújuló energiaforrások használatára adnak be pályázatot – hangzott el szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén. Eddig csak kamattámogatásra számíthattak, most a Széchenyi-terv 350 millió forintot szán erre a célra. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának földhő nevű albizottságában tegnap hosszasan tárgyaltak ezeknek az energiaforrásoknak a hazai lehetőségeiről. A Gazdasági Minisztérium képviselője elmondta, hogy a magánszemélyek 250 ezer forintot kaphatnak, ha például napkollektort tesznek házukra. Az önkormányzatok és vállalkozók támogatásának felső határa kétmillió forint volt tavaly, az idén akár 35 millió is lehet, de legfeljebb a beruházás 30 százalékát teheti ki a juttatás.
A lehetőségek között minden forrás szóba jöhet, biomassza, energetikai növénytermesztés, geotermikus energia vagy szélenergia. Erre már két kísérlet is folyik, Inotán 20 millió forinttal támogatták az első, 200 kilowattos szélerőmű felállítását, a kulcsi 600 kilowattoshoz a gazdasági tárca 32 millióval járult hozzá.
Elhangzott az is, hogy Magyarország a termálvizek szempontjából nagyhatalom, több mint 70 ezer kútról vannak adatok, s ezek közül több mint ezer termálvizű. A legtöbb a Délkelet-Alföldön található, amelyek 60-90 Celsius-fok meleg vizet adnak, s több ezer milligramm oldott sót tartalmaznak. Ezek a vizek a gyógyturizmus forrásai, s éppen ezt veszélyeztetheti, ha nem kellő gondossággal bánnak az energetikai hasznosításukkal. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint a gyógyvizek oldott sótartalma és hőfoka is csökkent.
A geotermikus hő hasznosítására Fábiánsebestyén térségében a Mol és két amerikai cég részvételével 65 megawattos erőművet létesítenek. Ehhez az alapgondolatot a nyolcvanas években lezajlott fábiánsebestyéni gázkitörés adta. Azóta tanulmányok készültek, amelyek szerint 3500-4000 méter mélységből tudnának a felszínre hozni 180-200 Celsius-fokos gőzt erőmű működtetésére.
