Kelet-Közép-Európa sem “úszhatja” meg a világ többi részén már lejátszódott kőolajipari integrációt – nyilatkozott a Financial Timesnak a legnagyobb orosz olajcég, a Lukoil alelnöke. Leonyid Fedun nem tagadta, hogy vállalata vezető szerepre tör a régióban, meglévő román és bolgár érdekeltségeit pedig tovább akarja bővíteni. A végcél akár a magyar Mol is lehet, amellyel Lengyelországban közvetetten már konfrontációba is kerültek az oroszok – áll a szerdai Magyar Hírlapban. A magas olajáraknak köszönhetően pénzünk van bőven, a kérdés csupán az, hogy mibe fektessük – némileg leegyszerűsítve így fogalmazható meg az orosz olajóriások dilemmája a legutóbbi időkig. A válasz mára egyértelművé vált: a pénzzel a volt szocialista régió “meghódítását” finanszírozzák. Múlt hét végén a Lukoil első emberét Vagit Alekperovot – mellesleg jelenleg ő a leggazdagabb orosz – fogadva, a tervre ismételten áldását adta Putyin elnök is.
A Financial Times keddi számában a Lukoil alelnöke már konkretizálta is az elképzelést: az elmúlt években felhalmozott nyereséget kelet-közép-európai olajvállalatokba fektetik be. Leonyid Fedun leegyszerűsítette a kérdést: Miért elégednénk meg a kitermeléssel, illetve a finomítással, s miért hagynánk, hogy a “késztermék” hasznát mások fölözzék le? A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy az orosz olajkészletek negyedét ellenőrző Lukoil az eddigi 40 százalék helyett a feldolgozott olaj legalább 60 százalékát akarja saját töltőállomásain keresztül értékesíteni. Ezt pedig főként külföldön tudja megtenni, hiszen otthon már lényegében domináns szereppel rendelkezik.
Kelet-Európában – ebben benne van Ukrajna is – a Lukoil jelenleg mintegy 900 töltőállomással rendelkezik. Romániában például a cég 2004 végéig kétszáz új benzinkutat akar nyitni. A Lukoilnak tavaly év végén 20 kútja volt Romániában, s ezzel a külföldiek között piacvezető – éppen a Molt megelőzve. A két cég útjai azonban nem csak keleti szomszédunknál keresztezik egymást. A Lukoil szemet vetett a Mol által olyannyira kívánt gdanski kőolajfinomítóra is. Az sem zavarja az oroszokat, hogy a lengyel illetékesek jelenleg a Rotch Energyvel folytatnak kizárólagos tárgyalásokat. Moszkva nem rejti véka alá azon szándékát, hogy a brit cég sikere esetén – némi felárért – hajlandó átvenni a finomítót. Ha nem, beszállnak az új tenderbe.
A következő hadszíntér Görögország lehet. A Mol szándékai itt ugyan még nem egyértelműek, az oroszoké azonban annál inkább. A Hellenic Petroleumba a Lukoil egy helyi partnerrel közösen fektetne 400 millió dollárt, cserébe a 23 százalékos pakettért. A Görögországba irányuló vezetéket már tervbe vették az orosz fővárosban.
A végső játszma azonban alighanem már az egész régióról fog szólni. A Lukoil alelnöke szerint elkerülhetetlen a térség kőolajiparának konszolidációja. A jelenlegi kisebb halak, így a magyar Mol is, a nagy társaságok felvásárlási célpontjává válnak.
Szemet vetett a Molra a Lukoil?
Kelet-Közép-Európa sem “úszhatja” meg a világ többi részén már lejátszódott kőolajipari integrációt – nyilatkozott a Financial Timesnak a legnagyobb orosz olajcég, a Lukoil alelnöke. Leonyid Fedun nem tagadta, hogy vállalata vezető szerepre tör a régióban, meglévő román és bolgár érdekeltségeit pedig tovább akarja bővíteni. A végcél akár a magyar Mol is lehet, amellyel Lengyelországban közvetetten már konfrontációba is kerültek az oroszok – áll a szerdai Magyar Hírlapban. A magas olajáraknak köszönhetően pénzünk van bőven, a kérdés csupán az, hogy mibe fektessük – némileg leegyszerűsítve így fogalmazható meg az orosz olajóriások dilemmája a legutóbbi időkig. A válasz mára egyértelművé vált: a pénzzel a volt szocialista régió “meghódítását” finanszírozzák. Múlt hét végén a Lukoil első emberét Vagit Alekperovot – mellesleg jelenleg ő a leggazdagabb orosz – fogadva, a tervre ismételten áldását adta Putyin elnök is.
A Financial Times keddi számában a Lukoil alelnöke már konkretizálta is az elképzelést: az elmúlt években felhalmozott nyereséget kelet-közép-európai olajvállalatokba fektetik be. Leonyid Fedun leegyszerűsítette a kérdést: Miért elégednénk meg a kitermeléssel, illetve a finomítással, s miért hagynánk, hogy a “késztermék” hasznát mások fölözzék le? A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy az orosz olajkészletek negyedét ellenőrző Lukoil az eddigi 40 százalék helyett a feldolgozott olaj legalább 60 százalékát akarja saját töltőállomásain keresztül értékesíteni. Ezt pedig főként külföldön tudja megtenni, hiszen otthon már lényegében domináns szereppel rendelkezik.
Kelet-Európában – ebben benne van Ukrajna is – a Lukoil jelenleg mintegy 900 töltőállomással rendelkezik. Romániában például a cég 2004 végéig kétszáz új benzinkutat akar nyitni. A Lukoilnak tavaly év végén 20 kútja volt Romániában, s ezzel a külföldiek között piacvezető – éppen a Molt megelőzve. A két cég útjai azonban nem csak keleti szomszédunknál keresztezik egymást. A Lukoil szemet vetett a Mol által olyannyira kívánt gdanski kőolajfinomítóra is. Az sem zavarja az oroszokat, hogy a lengyel illetékesek jelenleg a Rotch Energyvel folytatnak kizárólagos tárgyalásokat. Moszkva nem rejti véka alá azon szándékát, hogy a brit cég sikere esetén – némi felárért – hajlandó átvenni a finomítót. Ha nem, beszállnak az új tenderbe.
A következő hadszíntér Görögország lehet. A Mol szándékai itt ugyan még nem egyértelműek, az oroszoké azonban annál inkább. A Hellenic Petroleumba a Lukoil egy helyi partnerrel közösen fektetne 400 millió dollárt, cserébe a 23 százalékos pakettért. A Görögországba irányuló vezetéket már tervbe vették az orosz fővárosban.
A végső játszma azonban alighanem már az egész régióról fog szólni. A Lukoil alelnöke szerint elkerülhetetlen a térség kőolajiparának konszolidációja. A jelenlegi kisebb halak, így a magyar Mol is, a nagy társaságok felvásárlási célpontjává válnak.
