Nem fenntartható a jelenlegi energiaügyi helyzet az Európai Unióban, az energiaunió megvalósulásával azonban egy olyan közösségi energiapiac jön majd létre, amely biztonságos, versenyképes és fenntartható energiát biztosít az állapolgárok számára â mondta Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke kedden Budapesten.
Hozzátette: az unió keleti határainál a bizonytalan politikai helyzet emlékeztet arra, hogy addig nincs energiabiztonság a közösségben, amíg a tagállamok nem diverzifikálják energiaforrásaikat. Megemlítette, hogy Magyarország egyedül a Gazpromtól szerzi be energiafogyasztásának 80 százalékát biztosító földgázt. Az unió állampolgárainak 10 százaléka “energiaszegény”, azaz télen nem tud megfelelően fűteni, az európai lakásállomány 75 százaléka pedig nem energiahatékony – mondta a bizottság alelnöke. A bizottság stratégiai prioritásnak tekinti az energiauniót és az energiabiztonság kérdését, amelyet legjobban átfogó módon, közösségi szinten lehet kezelni â jelentette ki.
Maros Sefcovic a bizottság tervezett lépései között említette a gázszállítás biztonságáról szóló uniós rendelet módosítását, hogy legyen egy közös terv vészhelyzet esetére. Ezen kívül a bizottság javasolni fog egy, az egész uniót átfogó stratégiát a cseppfolyósított földgáz kezelésére, tárolására és szállításának elősegítsére – mondta. Hozzátette: szeretnék elérni, hogy az energiaügyi szerződések és kormányközi megállapodások átláthatóbbak legyenek, ami elősegíti a jobb beszerzési megállapodások megkötését, ami végül alacsonyabb kiskereskedelmi árakhoz vezet. A bizottság alelnöke szerint Magyarország jó villamosenergia-hálózattal rendelkezik, elismerését fejezte ki Magyarország részvételével kapcsolatban a regionális elektromos energia-nagykereskedelemben, valamint az energia-infrastruktúra fejlesztésében játszott regionális szerepéért. Kitért arra, hogy az energiaunió részeként Magyarország kevésbé függene egyetlen földgáz és nukleáris üzemanyag szállítótól, a diverzifikáció pedig nemcsak az esetleges szolgáltatás kimaradás miatti kockázatot csökkentené, hanem erősítené a versenyt is, ami kedvező hatással lenne az energiaárakra. Maros Sefcovic beszámolt arról is, hogy azok a tagállamok, amelyek GDP-je az uniós átlag 60 százaléka alatt van, jogosultak lesznek a közösség emissziókereskedelmi rendszerének (ETS) modernizációjára engedményeket igénybe venni. Kérdésre válaszolva elmondta: a bizottság tisztában van azzal, hogy az energiaügyi kormányközi megállapodások átláthatóságának, az üzleti titkok védelmének kérdése nagyon érzékeny terület.
A bizottság figyelembe veszi ezt, és ennek megfelelően âintelligensen kezeliâ ezeket az információkat â mondta. Példaként említette, hogy arra kíváncsiak, mi a szerződésen szereplő referenciaár, melyek az alapvető feltételek, valamint igényt tartanak az ajánlat kielégítő részletességű leírására is. Mindez segítséget nyújthat abban, hogy kiszűrjék a nem megszokott feltételeket szabó, vagy nem tisztességes árakat előíró szerződéseket â jegyezte meg.
Nem fenntartható az EU mostani energiaügyi helyzete
Nem fenntartható a jelenlegi energiaügyi helyzet az Európai Unióban, az energiaunió megvalósulásával azonban egy olyan közösségi energiapiac jön majd létre, amely biztonságos, versenyképes és fenntartható energiát biztosít az állapolgárok számára â mondta Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke kedden Budapesten.
Hozzátette: az unió keleti határainál a bizonytalan politikai helyzet emlékeztet arra, hogy addig nincs energiabiztonság a közösségben, amíg a tagállamok nem diverzifikálják energiaforrásaikat. Megemlítette, hogy Magyarország egyedül a Gazpromtól szerzi be energiafogyasztásának 80 százalékát biztosító földgázt. Az unió állampolgárainak 10 százaléka “energiaszegény”, azaz télen nem tud megfelelően fűteni, az európai lakásállomány 75 százaléka pedig nem energiahatékony – mondta a bizottság alelnöke. A bizottság stratégiai prioritásnak tekinti az energiauniót és az energiabiztonság kérdését, amelyet legjobban átfogó módon, közösségi szinten lehet kezelni â jelentette ki.
Maros Sefcovic a bizottság tervezett lépései között említette a gázszállítás biztonságáról szóló uniós rendelet módosítását, hogy legyen egy közös terv vészhelyzet esetére. Ezen kívül a bizottság javasolni fog egy, az egész uniót átfogó stratégiát a cseppfolyósított földgáz kezelésére, tárolására és szállításának elősegítsére – mondta. Hozzátette: szeretnék elérni, hogy az energiaügyi szerződések és kormányközi megállapodások átláthatóbbak legyenek, ami elősegíti a jobb beszerzési megállapodások megkötését, ami végül alacsonyabb kiskereskedelmi árakhoz vezet. A bizottság alelnöke szerint Magyarország jó villamosenergia-hálózattal rendelkezik, elismerését fejezte ki Magyarország részvételével kapcsolatban a regionális elektromos energia-nagykereskedelemben, valamint az energia-infrastruktúra fejlesztésében játszott regionális szerepéért. Kitért arra, hogy az energiaunió részeként Magyarország kevésbé függene egyetlen földgáz és nukleáris üzemanyag szállítótól, a diverzifikáció pedig nemcsak az esetleges szolgáltatás kimaradás miatti kockázatot csökkentené, hanem erősítené a versenyt is, ami kedvező hatással lenne az energiaárakra. Maros Sefcovic beszámolt arról is, hogy azok a tagállamok, amelyek GDP-je az uniós átlag 60 százaléka alatt van, jogosultak lesznek a közösség emissziókereskedelmi rendszerének (ETS) modernizációjára engedményeket igénybe venni. Kérdésre válaszolva elmondta: a bizottság tisztában van azzal, hogy az energiaügyi kormányközi megállapodások átláthatóságának, az üzleti titkok védelmének kérdése nagyon érzékeny terület.
A bizottság figyelembe veszi ezt, és ennek megfelelően âintelligensen kezeliâ ezeket az információkat â mondta. Példaként említette, hogy arra kíváncsiak, mi a szerződésen szereplő referenciaár, melyek az alapvető feltételek, valamint igényt tartanak az ajánlat kielégítő részletességű leírására is. Mindez segítséget nyújthat abban, hogy kiszűrjék a nem megszokott feltételeket szabó, vagy nem tisztességes árakat előíró szerződéseket â jegyezte meg.
