-A napokban megkezdődött a Parlamentben az új villamosenergia-törvény általános vitája. Mit tart a leendő jogszabály legfontosabb értékeinek?
Az egyik legnagyobb értéke a korábbi tervezetekkel szemben, hogy a verseny megnyitása mellett lehetőséget ad a versenyképes állami és magánkézben lévő erőművi kapacitások, így például a Vértesi Erőmű Rt. megtartására.
-…és mi lesz a legvitatottabb pontja a tervezetnek?
Talán az áramimporttal kapcsolatos szabályozás. A tervezet szerint a feljogosított fogyasztók igényüknek legfeljebb 50 százalékát szerezhetik be külföldről. Ez, a teljes magyarországi villamosenergia igény kevesebb, mint 10 százaléka. Ugyanakkor ez csak egy lehetőség, amit a törvény biztosít, minden esetben egyedileg kell majd eldöntenie a Magyar Energia Hivatalnak, hogy mely forrásokból teszi lehetővé a beszerzést.
-Az idő haladtával bővülni fog a feljogosított fogyasztók köre, eljutva egészen a lakossági felhasználókig. Ebben az esetben az 50 százalékos határ elvben azt jelenti, hogy az ország villamosenergia igényének felét meg lehet vásárolni külföldön. Vagyis óhatatlanul hozzá kell majd nyúlni a törvényhez?
Az újabb és újabb feljogosítások nyilván felvetik a szabályozás aktualizálását. Voltak olyan vélemények, hogy a törvényben nem kellene semmilyen százalékos határt meghőzni, hiszen az energiahivatal dönt az importkérelmek ügyében, ezen keresztül folyamatosan a kívánatos, vagy szükséges szinten tartható az áramimport.
-Ön szerint a piacnyitással együtt megkezdődik a valódi verseny is az árampiacon?
Azt hiszem mindenképpen, hiszen a kereskedőknek érdekük, hogy a feljogosíított fogyasztókat megfogják maguknak.
– A kormány deklaráltan nem kívánja befolyásolni a tüzelőanyag-összetételt. Milyen arányokat tartana Ön kívánatosnak?
Úgy gondolom, a paksi atomerőművet meg kell tartani, és oldani kell a földgáz hegemóniáját. Ez utóbbi érdekében, a gazdaságos és környezetvédelmi szempontból kielégítő új kapacitások létesítésének szabad utat kell kapni.
-Ön szerint mikor várható jelentősebb új erőművi kapacitások létesítése?
Azt hiszem, amikor a verseny a lakossági piacot is eléri, vagyis valamikor 2007-2008 táján.
-Visszatérve Paksra, Ön tehát azon a véleményen van, hogy meg kell hosszabbítani az atomerőmű élettartamát?
Amellett vagyok, hogyha gazdaságosan és biztonságosan megoldható, akkor a PA Rt. élettartamát meg kellene hosszabbítani, mert hazai energiaforrásról van szó, amely ráadásul a legolcsóbban termel a magyar erőműparkban
-Ez ügyben viszont akkor párton belüli viták várhatók, mert Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság elnöke egészen más véleményen van, szerinte Paksot amilyen gyorsan csak lehet, le kell állítani.
Úgy gondolom, normális módon meg tudjuk majd beszélni, ha ez a kérdés napirendre kerül. A gazdaság, az ország szempontjából azonban mindenképpen előnyös volna az élettartam meghosszabbítása. Ebben az esetben 2020 táján
kellene egy új alaperőmű létesítéséről gondolkodni.
Lázár Mózessel, az OGY. energetikai albizottságának elnökével
-A napokban megkezdődött a Parlamentben az új villamosenergia-törvény általános vitája. Mit tart a leendő jogszabály legfontosabb értékeinek?
Az egyik legnagyobb értéke a korábbi tervezetekkel szemben, hogy a verseny megnyitása mellett lehetőséget ad a versenyképes állami és magánkézben lévő erőművi kapacitások, így például a Vértesi Erőmű Rt. megtartására.
-…és mi lesz a legvitatottabb pontja a tervezetnek?
Talán az áramimporttal kapcsolatos szabályozás. A tervezet szerint a feljogosított fogyasztók igényüknek legfeljebb 50 százalékát szerezhetik be külföldről. Ez, a teljes magyarországi villamosenergia igény kevesebb, mint 10 százaléka. Ugyanakkor ez csak egy lehetőség, amit a törvény biztosít, minden esetben egyedileg kell majd eldöntenie a Magyar Energia Hivatalnak, hogy mely forrásokból teszi lehetővé a beszerzést.
-Az idő haladtával bővülni fog a feljogosított fogyasztók köre, eljutva egészen a lakossági felhasználókig. Ebben az esetben az 50 százalékos határ elvben azt jelenti, hogy az ország villamosenergia igényének felét meg lehet vásárolni külföldön. Vagyis óhatatlanul hozzá kell majd nyúlni a törvényhez?
Az újabb és újabb feljogosítások nyilván felvetik a szabályozás aktualizálását. Voltak olyan vélemények, hogy a törvényben nem kellene semmilyen százalékos határt meghőzni, hiszen az energiahivatal dönt az importkérelmek ügyében, ezen keresztül folyamatosan a kívánatos, vagy szükséges szinten tartható az áramimport.
-Ön szerint a piacnyitással együtt megkezdődik a valódi verseny is az árampiacon?
Azt hiszem mindenképpen, hiszen a kereskedőknek érdekük, hogy a feljogosíított fogyasztókat megfogják maguknak.
– A kormány deklaráltan nem kívánja befolyásolni a tüzelőanyag-összetételt. Milyen arányokat tartana Ön kívánatosnak?
Úgy gondolom, a paksi atomerőművet meg kell tartani, és oldani kell a földgáz hegemóniáját. Ez utóbbi érdekében, a gazdaságos és környezetvédelmi szempontból kielégítő új kapacitások létesítésének szabad utat kell kapni.
-Ön szerint mikor várható jelentősebb új erőművi kapacitások létesítése?
Azt hiszem, amikor a verseny a lakossági piacot is eléri, vagyis valamikor 2007-2008 táján.
-Visszatérve Paksra, Ön tehát azon a véleményen van, hogy meg kell hosszabbítani az atomerőmű élettartamát?
Amellett vagyok, hogyha gazdaságosan és biztonságosan megoldható, akkor a PA Rt. élettartamát meg kellene hosszabbítani, mert hazai energiaforrásról van szó, amely ráadásul a legolcsóbban termel a magyar erőműparkban
-Ez ügyben viszont akkor párton belüli viták várhatók, mert Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság elnöke egészen más véleményen van, szerinte Paksot amilyen gyorsan csak lehet, le kell állítani.
Úgy gondolom, normális módon meg tudjuk majd beszélni, ha ez a kérdés napirendre kerül. A gazdaság, az ország szempontjából azonban mindenképpen előnyös volna az élettartam meghosszabbítása. Ebben az esetben 2020 táján
kellene egy új alaperőmű létesítéséről gondolkodni.
