Komoly reményekre jogosít fel a közelgő párizsi klímacsúcsot illetően Barack Obama tiszta energia terve, amelyet a Fehér Ház augusztus 3-án ismertetett â nagyjából így összegezhető a fejlett világ elemzőinek, klímavédelmi szervezeteinek reakciója. Sőt több, a klímaváltozás elleni küzdelemben elkötelezett ország kormánya â így a britek is â sietett jelezni örömét az új Obama terv okán.
A Fehlér Ház hivatalos közleményében történelmi lépésnek nevezi a tiszta energia tervet amelynek célja az energiuaszegénység csökkentése, új munkahelyek teremtése, és tiszta energia biztosítása az Egyesült Államok gazdasága számára. Ez lesz az első alkalom, hogy szövetségi szinten korlátozzák az erőművek széndioxid kibocsátását. Más, közegészségügyi szempontból fontos károsanyagokra vonatkozóan már eddig is voltak szabályok, a globális felmelegedésért leginkább felelős gáz esetében azonban mindez idáig a már üzemelő erőműveknek semmilyen előírást nem kellett betartaniuk. Most az a cél, hogy 2030-ra a 2005-ös szinthez képest, 32 százalékos csökkentést érjenek el.
Az atomenergia lehet a nyertese az új tervnek több elemző szerint is, hiszen a széndioxid kibocsátás szabályozása nyilvánvalóan előnyös helyzetbe hozza a kibocsátásmentes energiatermelőket, és szinte bizonyos, hogy a mégolyan rohamosan bővülő megújuló kapacitások sem lesznek képesek biztosítani a gazdaság számára szükséges villamosenergiát.
Eközben a legfrissebb elemzések azt mutatják, hogy a klímavédelemben kezdettől, vagyis a kyotói egyezmény megszületésétől fogva igen elkötelezett európai közösség kezd lemaradni a zöldgazdaság fejlesztéslben Ázsia mögött. A gazdasági válság fontosabbá tette az európai döntéshozók számára az ellátásbiztonságnál és a fenntarthatóságnál a megfizethetőséget â jelzik elemzők. Ugyanakkor azért nyilvánvaló, hogy az EU tagországok továbbra is elkötelezettek, és reálisnak tűnnek a 2030-as kibocsátási és zöldenergia célok â teszik hozzá európai ágazati szakértők. Vannak, akik úgy vélik,az ázsiai zöldenergia termelés rohamos bővülése nemcsak konkurenciát támaszt a klímavédelemben az öreg kontinensnek,d e egyszersmind piacot is teremt az európai energiapari technológiai cégeknek, akik berendezéseket és a megújuló források fejlesztésében szerzett tapasztalataikat is exportálhatják. Ez a fajta együttműködés bizonyos mértékben már az európai piacon is megjelent, hiszen a német napenergia forrdalom jelentős részben kínában készült solar panelek felhasználásával zajlott.
Akárhogyan is, az elmúlt évben globálisan Kína áll az első helyen a zöldenergiák felhasználásának bővülését tekintve, 83,3 milliárd dollárt fordított erre a célra, 33 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Igaz az ázsiai országot jól ismerő szakértők megjegyzik, ez nemcsak a globális felmelegedés ügyében érzett felelősségük miatt volt, Kína egyes, iparilag fejlett térségeiben egyszerűen az élhető környezet, a belélegezhető levegő megőrzése érdekében egyszerűen nincs más megoldás, mint a fosszilis energiahordozókat, másként az öreg szénbázisú erőműveket lecserélni, és helyükre nap és szél, valamint vízerőműveket létesíteni.
Az első tízben ott van még Japán és Indiai is, amelyek ugyancsak részben kényszerhelyzetben vannak. Japán a fukusimai katasztrófa után elhatározott stratégiaváltás jegyében komoly erőfeszítéseket tesz, nemcsak egyszerűen a megújuló források arányának bővítésére, hanem az ehhez kapcsolódó technológiai fejlesztésekre is. A nap és szélenergia termeléshez ugyanis egyvalaminek nincs igazán bővében, méghozzá területben, vagyis oylan fejlesztéseken dolgoznak, amelyek az ismert zöldenergia termelési megoldások hatékonyságát javítják.
India pedig eközben az európai, vagy a fejlett világot is megszégyenítő módon igyekszik minden lehető alkalmat, helyet és lehetőséget kihasználni solar panelek telpítésére. Nemrégi hír, hogy az állami vasúttáesaság dízelmozdonyai után a személyszálíltó vagonokat is ellátják ilyen egységekkel. Az ázsiai kormányok, Indiával az élen az ellátásbiztonság megteremtése érdekében az egyik legfontosabb lépésnek tartják a megújulók és a decentralizált energiatermelés arányának gyors bővítését. A megújuló forrásokkal, helyben megtermelt energia olyan térségek villamosítására is lehetőséget ad â nemcsak Ázsiában, de Afrikában is -, amelyeknek a hagyományos megoldásokkal erre esélyük sem let volna, vagy csak irreálisan nagy hálózati befektetések árán. Ez pedig egyszersmind gazdasági versenyképességük javítása szempontjából is fontos.
Felpörög a zöldenergia verseny
Komoly reményekre jogosít fel a közelgő párizsi klímacsúcsot illetően Barack Obama tiszta energia terve, amelyet a Fehér Ház augusztus 3-án ismertetett â nagyjából így összegezhető a fejlett világ elemzőinek, klímavédelmi szervezeteinek reakciója. Sőt több, a klímaváltozás elleni küzdelemben elkötelezett ország kormánya â így a britek is â sietett jelezni örömét az új Obama terv okán.
A Fehlér Ház hivatalos közleményében történelmi lépésnek nevezi a tiszta energia tervet amelynek célja az energiuaszegénység csökkentése, új munkahelyek teremtése, és tiszta energia biztosítása az Egyesült Államok gazdasága számára. Ez lesz az első alkalom, hogy szövetségi szinten korlátozzák az erőművek széndioxid kibocsátását. Más, közegészségügyi szempontból fontos károsanyagokra vonatkozóan már eddig is voltak szabályok, a globális felmelegedésért leginkább felelős gáz esetében azonban mindez idáig a már üzemelő erőműveknek semmilyen előírást nem kellett betartaniuk. Most az a cél, hogy 2030-ra a 2005-ös szinthez képest, 32 százalékos csökkentést érjenek el.
Az atomenergia lehet a nyertese az új tervnek több elemző szerint is, hiszen a széndioxid kibocsátás szabályozása nyilvánvalóan előnyös helyzetbe hozza a kibocsátásmentes energiatermelőket, és szinte bizonyos, hogy a mégolyan rohamosan bővülő megújuló kapacitások sem lesznek képesek biztosítani a gazdaság számára szükséges villamosenergiát.
Eközben a legfrissebb elemzések azt mutatják, hogy a klímavédelemben kezdettől, vagyis a kyotói egyezmény megszületésétől fogva igen elkötelezett európai közösség kezd lemaradni a zöldgazdaság fejlesztéslben Ázsia mögött. A gazdasági válság fontosabbá tette az európai döntéshozók számára az ellátásbiztonságnál és a fenntarthatóságnál a megfizethetőséget â jelzik elemzők. Ugyanakkor azért nyilvánvaló, hogy az EU tagországok továbbra is elkötelezettek, és reálisnak tűnnek a 2030-as kibocsátási és zöldenergia célok â teszik hozzá európai ágazati szakértők. Vannak, akik úgy vélik,az ázsiai zöldenergia termelés rohamos bővülése nemcsak konkurenciát támaszt a klímavédelemben az öreg kontinensnek,d e egyszersmind piacot is teremt az európai energiapari technológiai cégeknek, akik berendezéseket és a megújuló források fejlesztésében szerzett tapasztalataikat is exportálhatják. Ez a fajta együttműködés bizonyos mértékben már az európai piacon is megjelent, hiszen a német napenergia forrdalom jelentős részben kínában készült solar panelek felhasználásával zajlott.
Akárhogyan is, az elmúlt évben globálisan Kína áll az első helyen a zöldenergiák felhasználásának bővülését tekintve, 83,3 milliárd dollárt fordított erre a célra, 33 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Igaz az ázsiai országot jól ismerő szakértők megjegyzik, ez nemcsak a globális felmelegedés ügyében érzett felelősségük miatt volt, Kína egyes, iparilag fejlett térségeiben egyszerűen az élhető környezet, a belélegezhető levegő megőrzése érdekében egyszerűen nincs más megoldás, mint a fosszilis energiahordozókat, másként az öreg szénbázisú erőműveket lecserélni, és helyükre nap és szél, valamint vízerőműveket létesíteni.
Az első tízben ott van még Japán és Indiai is, amelyek ugyancsak részben kényszerhelyzetben vannak. Japán a fukusimai katasztrófa után elhatározott stratégiaváltás jegyében komoly erőfeszítéseket tesz, nemcsak egyszerűen a megújuló források arányának bővítésére, hanem az ehhez kapcsolódó technológiai fejlesztésekre is. A nap és szélenergia termeléshez ugyanis egyvalaminek nincs igazán bővében, méghozzá területben, vagyis oylan fejlesztéseken dolgoznak, amelyek az ismert zöldenergia termelési megoldások hatékonyságát javítják.
India pedig eközben az európai, vagy a fejlett világot is megszégyenítő módon igyekszik minden lehető alkalmat, helyet és lehetőséget kihasználni solar panelek telpítésére. Nemrégi hír, hogy az állami vasúttáesaság dízelmozdonyai után a személyszálíltó vagonokat is ellátják ilyen egységekkel. Az ázsiai kormányok, Indiával az élen az ellátásbiztonság megteremtése érdekében az egyik legfontosabb lépésnek tartják a megújulók és a decentralizált energiatermelés arányának gyors bővítését. A megújuló forrásokkal, helyben megtermelt energia olyan térségek villamosítására is lehetőséget ad â nemcsak Ázsiában, de Afrikában is -, amelyeknek a hagyományos megoldásokkal erre esélyük sem let volna, vagy csak irreálisan nagy hálózati befektetések árán. Ez pedig egyszersmind gazdasági versenyképességük javítása szempontjából is fontos.
