Az elmúlt hetekben világszerte, rendkívül sok szó esett, esik az ellátásbiztonságról, már csak a nyári fogyasztási csúcsok közeledte miatt is. A múlt heti, visegrádi MET-Erőműfórum előadói is arra keresték a választ, miként ösztönözhetők a fejlesztések piaci körülmények között. Az energiapolitikának három alapvető pillére van, a gazdaságosság, a környezetvédelem , és az ellátásbiztonság. Ez utóbbi az állam felelősségi körébe tartozik, és Magyarországnak, uniós tagországként közösségi elvárásokat is teljesítenie kell e tekintetben â jegyezte meg Hatvani György, a Magyar Energetikai Társaság erőműfórumán a napokban. Az ellátásbiztonság záloga a technikailag megfelelő ellátórendszerek, a források diverzifikálása, és a szükséges fejlesztések kellő időben történő végrehajtása. A biztonság fenntartásához ugyanakkor hozzájárulhat a hatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése, mint az importfüggőséget jelentős mértékben csökkentő tényező.
Emlékeztetett a helyettes államtitkár, hogy Európa rendkívül energiaintenzív gazdaságai jelentős mértékben importfüggők. A tizenötök energiagazdaságai öt évvel ezelőtt 46 százalékban voltak kiszolgáltatva külföldi forrásoknak, és az előrejelzések szerint ez tizenöt év múlva 63 százalék lesz. Az új tagok belépésével a helyzet nem javult, miután csak Magyarország közel 60 százalékban függ az import energiaforrásoktól.
Ilyen körülmények között vannak bizonyos energiapolitikai kérdések, amelyekre az uniónak, a tagországoknak záros határidőn belül választ kell találni. Ilyen például, hogy belenyugodhat-e az EU az OPEC-függőségébe, ami a kőolajat, vagy a Gazprom-függőségbe, ami a földgázipart illeti. Folyamatban vannak olyan fejlesztések, amelyek az egyoldalú kiszolgáltatottság csökkentését célozzák â jelezte Hatvani György -, ilyen a Nabucco vezetékterv, amely 4 milliárd eurós befektetéssel, évi 35 milliárd köbméteres szállítókapacitást teremt a Kaszpi térség szénhidrogénkészletei és Nyugat-Európa között. Választ kellene találni arra is, hogy miként védhetők ki a most is épp átélt kisebb olajkrízisek, és mit lehet tenni a szénhidrogén importban rejlő topológiai bizonytalanság ellen. Egyelőre Brüsszel sem tudta megválaszolni ezeket a kérdéseket, de záros határidőn belül meg kell találni a megoldást. Az energetikai helyettes államtitkár hozzátette, hogy vannak az ellátásbiztonság javításának belső lehetőségei. A hatékonyság javítása, a közlekedési energiafogyasztás csökkentése, az épületek energiafelhasználásának mérséklése, és a megújuló források mind nagyobb arányú alkalmazása.
A megújuló forrásokkal kapcsolatban ugyanakkor Hatvani György szerint van egyfajta csodavárás, miszerint a zöld források majd mindent egyszeriben megoldanak, garantáltan biztosítják az emberiség tiszta és olcsó ellátását. Teljesen természetes, hogy a környezet megóvása mindenkinek szívügye, és a megújuló források ehhez nyilván hozzásegítenek â mondta. Az energiapolitikának azonban arról kell gondoskodni, hogy a legnagyobb összgazdasági haszon elve alapján preferáljon, tudomásul véve, hogy egyelőre a megújulókra ráfizetünk, mert ma még nem versenyképesek. Ha támogatni kell, akkor pedig azokat kell támogatni, amelyek a legnagyobb haszonnal járnak társadalmi szinten, Magyarországon a geotermális energia és a biomassza tartozik ebbe a körbe â közölte Hatvani György.
Ellátásbiztonság mindenek felett
Az elmúlt hetekben világszerte, rendkívül sok szó esett, esik az ellátásbiztonságról, már csak a nyári fogyasztási csúcsok közeledte miatt is. A múlt heti, visegrádi MET-Erőműfórum előadói is arra keresték a választ, miként ösztönözhetők a fejlesztések piaci körülmények között. Az energiapolitikának három alapvető pillére van, a gazdaságosság, a környezetvédelem , és az ellátásbiztonság. Ez utóbbi az állam felelősségi körébe tartozik, és Magyarországnak, uniós tagországként közösségi elvárásokat is teljesítenie kell e tekintetben â jegyezte meg Hatvani György, a Magyar Energetikai Társaság erőműfórumán a napokban. Az ellátásbiztonság záloga a technikailag megfelelő ellátórendszerek, a források diverzifikálása, és a szükséges fejlesztések kellő időben történő végrehajtása. A biztonság fenntartásához ugyanakkor hozzájárulhat a hatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése, mint az importfüggőséget jelentős mértékben csökkentő tényező.
Emlékeztetett a helyettes államtitkár, hogy Európa rendkívül energiaintenzív gazdaságai jelentős mértékben importfüggők. A tizenötök energiagazdaságai öt évvel ezelőtt 46 százalékban voltak kiszolgáltatva külföldi forrásoknak, és az előrejelzések szerint ez tizenöt év múlva 63 százalék lesz. Az új tagok belépésével a helyzet nem javult, miután csak Magyarország közel 60 százalékban függ az import energiaforrásoktól.
Ilyen körülmények között vannak bizonyos energiapolitikai kérdések, amelyekre az uniónak, a tagországoknak záros határidőn belül választ kell találni. Ilyen például, hogy belenyugodhat-e az EU az OPEC-függőségébe, ami a kőolajat, vagy a Gazprom-függőségbe, ami a földgázipart illeti. Folyamatban vannak olyan fejlesztések, amelyek az egyoldalú kiszolgáltatottság csökkentését célozzák â jelezte Hatvani György -, ilyen a Nabucco vezetékterv, amely 4 milliárd eurós befektetéssel, évi 35 milliárd köbméteres szállítókapacitást teremt a Kaszpi térség szénhidrogénkészletei és Nyugat-Európa között. Választ kellene találni arra is, hogy miként védhetők ki a most is épp átélt kisebb olajkrízisek, és mit lehet tenni a szénhidrogén importban rejlő topológiai bizonytalanság ellen. Egyelőre Brüsszel sem tudta megválaszolni ezeket a kérdéseket, de záros határidőn belül meg kell találni a megoldást. Az energetikai helyettes államtitkár hozzátette, hogy vannak az ellátásbiztonság javításának belső lehetőségei. A hatékonyság javítása, a közlekedési energiafogyasztás csökkentése, az épületek energiafelhasználásának mérséklése, és a megújuló források mind nagyobb arányú alkalmazása.
A megújuló forrásokkal kapcsolatban ugyanakkor Hatvani György szerint van egyfajta csodavárás, miszerint a zöld források majd mindent egyszeriben megoldanak, garantáltan biztosítják az emberiség tiszta és olcsó ellátását. Teljesen természetes, hogy a környezet megóvása mindenkinek szívügye, és a megújuló források ehhez nyilván hozzásegítenek â mondta. Az energiapolitikának azonban arról kell gondoskodni, hogy a legnagyobb összgazdasági haszon elve alapján preferáljon, tudomásul véve, hogy egyelőre a megújulókra ráfizetünk, mert ma még nem versenyképesek. Ha támogatni kell, akkor pedig azokat kell támogatni, amelyek a legnagyobb haszonnal járnak társadalmi szinten, Magyarországon a geotermális energia és a biomassza tartozik ebbe a körbe â közölte Hatvani György.
