Kedvező és kedvezőtlen külgazdasági hatások is befolyásolják a magyar gazdaság növekedésének alakulását 2001-ben – mondta el többek között Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. ez évre vonatkozó makrogazdasági prognózisának ismertetésekor – derül ki a Magyar Nemzet szombati számából.
A külpiacokról importálódó inflációra az idén nem kell számítani. A Pénzügykutató már tavaly előre jelezte az olajárak szintjének normalizálódását – emlékeztetett a kutató. Arra ugyan nem számíthatunk, hogy az olajár számottevően csökkenne, de nem kell drágulástól sem tartani. Az intézet prognózisa szerint a nyersolaj idei átlagára hordónként 22-28 dollár között valószínűsíthető. Tavaly legfőképpen az olajár drágulása idézte elő a háromszázalékos cserearányromlást, amely a létrehozott nemzetijövedelem-többlet harminc százalékát emésztette fel. Ezzel szemben az idén cserearány-romlásra nem kell számítani.
A magyar gazdaság teljesítményére kívülről ható másik tényező az Amerikai Egyesült Államokban lelhető föl: a gazdaságkutatók számára is kérdés, hogy az USA gazdaságpolitikája meg tudja-e fordítani a múlt év második felében elkezdődött folyamatot, amikortól a gazdaság növekedése fokozatosan lassul. Az európai – és így a magyar – gazdaságok számára sem mindegy, hogy a mérséklődő konjunktúra a tengerentúlon átvált-e recesszióba, vagy a Fed kamatpolitikája és a később ható adókedvezmények meggátolják a tíz éve tartó konjunktúra befejeződését. A Pénzügykutató – az előrejelző intézetek többségével együtt -, arra a következtetésre jutott, hogy az Amerikai Egyesült Államok növekedési dinamikájának megtörése ellenére is elkerülhető a világgazdaság általános megrendülése. A magyar gazdaság szereplői 2001-ben mérsékeltebb konjunktúrával, kedvezőtlenebb külpiaci értékesítési lehetőségekkel és befektetői aktivitással szembesülnek. A gazdaságkutató szakemberei összességében átrendeződést valószínűsítenek a GDP-termelés komponenseinben, s arra számítanak, hogy a belső keresletet élénkítő tényezők válnak meghatározóvá.
A fogyasztásélénkítést ösztönző elemek között első helyen emelte ki Petschnig Mária Zita a beruházások ütemének növekedését, amely az intézet szerint kilenc százalék lesz, szemben a kormány 11 százalékos előrejelzésével. A költségvetésből származó támogatások, valamint az inflációt meghaladó bérfejlesztés is a belső fogyasztást növelik. Az intézet megállapítása szerint a kormány olyan rétegeknek kínál kiemelt bérfejlesztést, amelyeknél korábban jelentős fogyasztáselmaradás volt, így arra számítanak, hogy a bérnövekedés a fogyasztás növekedését fogja táplálni, s nem a megtakarításokat. Mindezek figyelembevételével a Pénzügykutató a végső fogyasztás dinamikájának egy százalékpontnyi emelkedését várja, amely így összesen 4,2 százalék lesz, míg a GDP 4,9 százalékos várható növekedése elmarad a 2000. évi ütemtől. A pénzromlást december végére 8,1 százalékos szintre várják, míg a 2001. évi átlagos infláció 9,2 százalék lesz a kutatók szerint.
Az olajár idén nem növel inflációt
Kedvező és kedvezőtlen külgazdasági hatások is befolyásolják a magyar gazdaság növekedésének alakulását 2001-ben – mondta el többek között Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. ez évre vonatkozó makrogazdasági prognózisának ismertetésekor – derül ki a Magyar Nemzet szombati számából.
A külpiacokról importálódó inflációra az idén nem kell számítani. A Pénzügykutató már tavaly előre jelezte az olajárak szintjének normalizálódását – emlékeztetett a kutató. Arra ugyan nem számíthatunk, hogy az olajár számottevően csökkenne, de nem kell drágulástól sem tartani. Az intézet prognózisa szerint a nyersolaj idei átlagára hordónként 22-28 dollár között valószínűsíthető. Tavaly legfőképpen az olajár drágulása idézte elő a háromszázalékos cserearányromlást, amely a létrehozott nemzetijövedelem-többlet harminc százalékát emésztette fel. Ezzel szemben az idén cserearány-romlásra nem kell számítani.
A magyar gazdaság teljesítményére kívülről ható másik tényező az Amerikai Egyesült Államokban lelhető föl: a gazdaságkutatók számára is kérdés, hogy az USA gazdaságpolitikája meg tudja-e fordítani a múlt év második felében elkezdődött folyamatot, amikortól a gazdaság növekedése fokozatosan lassul. Az európai – és így a magyar – gazdaságok számára sem mindegy, hogy a mérséklődő konjunktúra a tengerentúlon átvált-e recesszióba, vagy a Fed kamatpolitikája és a később ható adókedvezmények meggátolják a tíz éve tartó konjunktúra befejeződését. A Pénzügykutató – az előrejelző intézetek többségével együtt -, arra a következtetésre jutott, hogy az Amerikai Egyesült Államok növekedési dinamikájának megtörése ellenére is elkerülhető a világgazdaság általános megrendülése. A magyar gazdaság szereplői 2001-ben mérsékeltebb konjunktúrával, kedvezőtlenebb külpiaci értékesítési lehetőségekkel és befektetői aktivitással szembesülnek. A gazdaságkutató szakemberei összességében átrendeződést valószínűsítenek a GDP-termelés komponenseinben, s arra számítanak, hogy a belső keresletet élénkítő tényezők válnak meghatározóvá.
A fogyasztásélénkítést ösztönző elemek között első helyen emelte ki Petschnig Mária Zita a beruházások ütemének növekedését, amely az intézet szerint kilenc százalék lesz, szemben a kormány 11 százalékos előrejelzésével. A költségvetésből származó támogatások, valamint az inflációt meghaladó bérfejlesztés is a belső fogyasztást növelik. Az intézet megállapítása szerint a kormány olyan rétegeknek kínál kiemelt bérfejlesztést, amelyeknél korábban jelentős fogyasztáselmaradás volt, így arra számítanak, hogy a bérnövekedés a fogyasztás növekedését fogja táplálni, s nem a megtakarításokat. Mindezek figyelembevételével a Pénzügykutató a végső fogyasztás dinamikájának egy százalékpontnyi emelkedését várja, amely így összesen 4,2 százalék lesz, míg a GDP 4,9 százalékos várható növekedése elmarad a 2000. évi ütemtől. A pénzromlást december végére 8,1 százalékos szintre várják, míg a 2001. évi átlagos infláció 9,2 százalék lesz a kutatók szerint.
