További egy évet — azaz legalább 2003. január 1-jéig — késik a hazai árampiac nyitása — értesült a Világgazdaság szakmai és kormányzati körökből. A részleges liberalizáció még akkor is csúszik, ha az új villamosenergia-törvényt az idén elfogadná az Országgyűlés. A mostani halasztásban közrejátszhatott, hogy az EU hét végi stockholmi csúcstalálkozóján megint nem állapodtak meg a belső árampiac liberalizációjának időpontjáról – írja szerdai számában a gazdasági lap.
A magyarországi árampiacnak eredetileg ez év január 1-jével kellett volna megnyílnia a száz legnagyobb felhasználó számára, amelyek a fogyasztás 25 százalékát adják. A villamosenergia-törvény parlamenti vitáját azonban tavaly tavasszal a kormány kérésére felfüggesztették, mert többek között a befagyott költségek nagysága és ütemezése sem volt egyértelmű. Akkor 2002. január 1-jére módosították a nyitás időpontját.
Bár a szakértői számítások befejeztével elkészült a módosított előterjesztés, szakmai és kormányzati körökből úgy értesültünk, hogy a Gazdasági Minisztérium elképzelése szerint a piacnyitás legkorábbi várható időpontja további egy évvel — 2003. január 1-jére — eltolódik.
Az ismételt halasztásban közrejátszhat, hogy az EU hét végi stockholmi csúcstalálkozóján — alapvetően Franciaország ellenállása miatt — ismét csak nem állapodtak meg a belső árampiac egységes megnyitásáról, vagyis egyelőre nincs uniós kényszer. A tagországok a franciák kivételével egyébként megkezdték a liberalizációt. A németek például egy lépésben teljes egészében felszabadították a piacot. Ennek kezdetben komoly árzuhanás lett az eredménye, majd az árak lassan emelkedni kezdtek. A szakértők szerint az eredetinél alacsonyabb, de a mostaninál mindenképp magasabb szinten stabilizálódnak majd.
Az első magyarországi liberalizációs lépés egyébként akkor is késik egy évet, ha a parlament elfogadja az új villamosenergia-ipari törvényt. A jogszabály országgyűlési vitájára legalább három hónapra lesz szükség, és ezt követően számos rendelkezést, szabályzatot, engedélyt és az új villamosenergiai-ipari modellnek megfelelő dokumentumot kell elkészíteni.
A Gazdasági Minisztérium szakértői szerint a piacnyitást követő 10 évben összesen 100 milliárd forint átállási költséggel lehet számolni. Ezt a GM szerint azoknak a fogyasztóknak kell viselni, akik élvezik a verseny előnyeit. Az előrejelzések szerint számukra ez egy forint többletet jelen kilowattóránként. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az idő haladtával ez az összeg csökkenhet.
A hazai piacnyitás ütemezésére két terv készült, egy lassabb és egy gyorsabb változat. Előbbi szerint már 2005-ben, utóbbi szerint csak 2010-ben nyílt volna meg a teljes árampiac. Ez azt jelenti, hogy legkorábban 2006-ban lehet szabad a vásár valamennyi fogyasztó számára.
A jelenlegi elképzelések szerint az áramszolgáltatóknak a teljes piacnyitásig kell várni, hogy szabadon vásárolhassanak, a közüzemi ellátásban ugyanis a GM álláspontja szerint nincs helye a versenynek, ezt meg kell hagyni a kereskedőknek. A szolgáltatók pedig már az idén szerettek volna valamilyen átmeneti intézkedéssel lehetőséget kapni az importra. Ezzel ugyanis ellensúlyozni tudnák a január 1-jén életbe lépett tarifarendszerből eredő — számításaik szerint 22 milliárd forintnyi –veszteségeiket.
Árampiaci nyitás csak 2003-ban
További egy évet — azaz legalább 2003. január 1-jéig — késik a hazai árampiac nyitása — értesült a Világgazdaság szakmai és kormányzati körökből. A részleges liberalizáció még akkor is csúszik, ha az új villamosenergia-törvényt az idén elfogadná az Országgyűlés. A mostani halasztásban közrejátszhatott, hogy az EU hét végi stockholmi csúcstalálkozóján megint nem állapodtak meg a belső árampiac liberalizációjának időpontjáról – írja szerdai számában a gazdasági lap.
A magyarországi árampiacnak eredetileg ez év január 1-jével kellett volna megnyílnia a száz legnagyobb felhasználó számára, amelyek a fogyasztás 25 százalékát adják. A villamosenergia-törvény parlamenti vitáját azonban tavaly tavasszal a kormány kérésére felfüggesztették, mert többek között a befagyott költségek nagysága és ütemezése sem volt egyértelmű. Akkor 2002. január 1-jére módosították a nyitás időpontját.
Bár a szakértői számítások befejeztével elkészült a módosított előterjesztés, szakmai és kormányzati körökből úgy értesültünk, hogy a Gazdasági Minisztérium elképzelése szerint a piacnyitás legkorábbi várható időpontja további egy évvel — 2003. január 1-jére — eltolódik.
Az ismételt halasztásban közrejátszhat, hogy az EU hét végi stockholmi csúcstalálkozóján — alapvetően Franciaország ellenállása miatt — ismét csak nem állapodtak meg a belső árampiac egységes megnyitásáról, vagyis egyelőre nincs uniós kényszer. A tagországok a franciák kivételével egyébként megkezdték a liberalizációt. A németek például egy lépésben teljes egészében felszabadították a piacot. Ennek kezdetben komoly árzuhanás lett az eredménye, majd az árak lassan emelkedni kezdtek. A szakértők szerint az eredetinél alacsonyabb, de a mostaninál mindenképp magasabb szinten stabilizálódnak majd.
Az első magyarországi liberalizációs lépés egyébként akkor is késik egy évet, ha a parlament elfogadja az új villamosenergia-ipari törvényt. A jogszabály országgyűlési vitájára legalább három hónapra lesz szükség, és ezt követően számos rendelkezést, szabályzatot, engedélyt és az új villamosenergiai-ipari modellnek megfelelő dokumentumot kell elkészíteni.
A Gazdasági Minisztérium szakértői szerint a piacnyitást követő 10 évben összesen 100 milliárd forint átállási költséggel lehet számolni. Ezt a GM szerint azoknak a fogyasztóknak kell viselni, akik élvezik a verseny előnyeit. Az előrejelzések szerint számukra ez egy forint többletet jelen kilowattóránként. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az idő haladtával ez az összeg csökkenhet.
A hazai piacnyitás ütemezésére két terv készült, egy lassabb és egy gyorsabb változat. Előbbi szerint már 2005-ben, utóbbi szerint csak 2010-ben nyílt volna meg a teljes árampiac. Ez azt jelenti, hogy legkorábban 2006-ban lehet szabad a vásár valamennyi fogyasztó számára.
A jelenlegi elképzelések szerint az áramszolgáltatóknak a teljes piacnyitásig kell várni, hogy szabadon vásárolhassanak, a közüzemi ellátásban ugyanis a GM álláspontja szerint nincs helye a versenynek, ezt meg kell hagyni a kereskedőknek. A szolgáltatók pedig már az idén szerettek volna valamilyen átmeneti intézkedéssel lehetőséget kapni az importra. Ezzel ugyanis ellensúlyozni tudnák a január 1-jén életbe lépett tarifarendszerből eredő — számításaik szerint 22 milliárd forintnyi –veszteségeiket.
