A gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄg hatĂĄsĂĄra egyĂŠrtelműen csĂśkken a vilĂĄg energiafogyasztĂĄsa, amit leginkĂĄbb az olajĂĄrak mĂŠlyrepĂźlĂŠse jelez. Nemcsak az autĂł-, az ĂŠpĂtőanyag ipar termelĂŠsĂŠnek drasztikus csĂśkkenĂŠse, de az emberek magatartĂĄsĂĄnak vĂĄltozĂĄsa is az energiaigĂŠnyek mĂŠrsĂŠklődĂŠse irĂĄnyĂĄba hat, mĂŠg az amerikai autĂłzĂĄsi szokĂĄsok is ĂĄtalakulĂłban vannak. Egy hosszabb tĂĄvĂş recessziĂł az energiaigĂŠnyt drĂĄmailag csĂśkkentheti, aminek kĂśvetkeztĂŠben a jelenleg folyamatban lĂŠvő, sok tĂzmilliĂĄrd dollĂĄr ĂŠrtĂŠkű projekt egy rĂŠszĂŠnek jĂśvője kĂŠrdĂŠses. Az energiaipari cĂŠgek szerint, a beruhĂĄzĂĄsoknak csak 20 szĂĄzalĂŠkĂĄt fogjĂĄk az eredeti menetrend szerint megvalĂłsĂtani – derĂźl ki az energiainfo.hu elemzĂŠsĂŠből.
VilĂĄgszerte csĂśkken az energia irĂĄnti kereslet. Az autĂłipartĂłl az olyan energia-intenzĂv ĂĄgazatokig, mint a cementipar ĂłriĂĄsi a kereslet csĂśkkenĂŠs. De az emberek viselkedĂŠse is megvĂĄltozott. MĂŠg az amerikai autĂłzĂĄsi szokĂĄsok is ĂĄtalakulĂłban vannak, jelentősen csĂśkkent a benzin irĂĄnti kereslet. HasonlĂł trendek lĂĄthatĂłk a magyar gĂĄz ĂŠs villamosenergia felhasznĂĄlĂĄsban. Sok ĂŠv utĂĄn előszĂśr csĂśkkent a hazai villamosenergia fogyasztĂĄs, a 2008-as fogyasztĂĄs 0,4%-kal volt kisebb a 2007-esnĂŠl. A villamosenergia fogyasztĂĄs 2008 novemberben 164 GWh-val, decemberben 278 GWh-val csĂśkkent 2007-hez kĂŠpest. Ugyanebben a periĂłdusban a havi gĂĄzfogyasztĂĄs novemberben 345, decemberben 532 milliĂł kĂśbmĂŠterrel esett vissza.
A GDP alakulĂĄsa
A kĂźlső gazdasĂĄgi kĂśrnyezet romlĂĄsa (pĂŠldĂĄul a nĂŠmet GDP tĂśbb mint 2 %-kal csĂśkken) ĂŠs a kereslet csĂśkkenĂŠse miatt az idei hazai GDP csĂśkkenĂŠsĂŠről egyre kedvezőtlenebb adatok jelennek meg. A 2009 januĂĄr vĂŠgi előrejelzĂŠsek szerint a csĂśkkenĂŠs elĂŠrheti a 2,5-3%-ot, legrosszabb esetben pedig 4 szĂĄzalĂŠkra is felmehet. Ezzel Ăśsszhangban Simor AndrĂĄs is azt becsĂźlte, hogy a GDP 2009-ben tĂśbb mint 2,5 szĂĄzalĂŠkkal zsugorodik.
A NemzetkĂśzi Valutaalap (IMF) is ĂĄtĂrja MagyarorszĂĄgra vonatkozĂł prognĂłzisĂĄt. Ezt persze mĂĄr ĂśnmagĂĄban a 2,5 szĂĄzalĂŠkos GDP csĂśkkenĂŠs is indokolnĂĄ, hiszen az IMF novemberi orszĂĄg-jelentĂŠsĂŠben mĂŠg 1 szĂĄzalĂŠkkal szĂĄmolt. Neil Shearing, a Capital Economics londoni gazdasĂĄgelemző cĂŠg kĂśzĂŠp-eurĂłpai kĂśzgazdĂĄsza 2009 februĂĄri interjĂşjĂĄban azt mondta, hogy a magyar gazdasĂĄg bruttĂł hazai kibocsĂĄtĂĄsi ĂŠrtĂŠke (GDP) akĂĄr 5 szĂĄzalĂŠkkal is visszaeshet az idĂŠn, tekintettel a kereslet “hatalmas zuhanĂĄsĂĄra”, ĂŠs az inflĂĄciĂł is jĂł esĂŠllyel elmarad a cĂŠltĂłl. Ezzel egyidőben a forint Ăşjabb, ĂŠs Ăşjabb mĂŠlyponton van, tartĂłsan 300 forint felett tartĂłzkodik az eurĂłval szemben. Mindennek termĂŠszetesen kĂśvetkezmĂŠnyei vannak: a lakossĂĄg fogyasztĂĄsi kiadĂĄsai 1-3,5 szĂĄzalĂŠkkal eshetnek vissza, a foglalkoztatottsĂĄg pedig 80-100 ezer emberrel csĂśkken.
Mi vĂĄrhatĂł MagyarorszĂĄgon?
A Magyar Nemzeti Bank egy optimista ĂŠs egy pesszimista forgatĂłkĂśnyvet kĂŠszĂtett, kedvezőbb esetben 0,2 szĂĄzalĂŠkkal csĂśkken a GDP, rosszabb esetben 1,7 szĂĄzalĂŠkos lehet a csĂśkkenĂŠs. 2010-ben is mindĂśssze 0,5 szĂĄzalĂŠkos lehet az ĂŠlĂŠnkĂźlĂŠs Ăźteme.
HĂĄrom olyan tĂŠnyező is van, ami a korĂĄbbi előrejelzĂŠsekhez kĂŠpest drasztikusan rontja a nĂśvekedĂŠsi kilĂĄtĂĄsokat. EgyrĂŠszt az MNB a kĂźlső konjunktĂşra alakulĂĄsĂĄt a korĂĄbbiaknĂĄl jĂłval pesszimistĂĄbban lĂĄtja. MĂĄsrĂŠszt a 2009-es kĂśltsĂŠgvetĂŠsi tĂśrvĂŠnyben megfogalmazott intĂŠzkedĂŠsek jelentős mĂŠrtĂŠkben, a GDP kĂśzel kĂŠt szĂĄzalĂŠkĂĄval szűkĂtik az aggregĂĄlt keresletet. VĂŠgezetĂźl a pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg nyomĂĄn a gazdasĂĄgi szereplők hitelhez jutĂĄsi esĂŠlyei a korĂĄbbiaknĂĄl jĂłval kedvezőtlenebbek.
A vĂĄlsĂĄg hatĂĄsai az energetikĂĄra
A pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg kĂśvetkeztĂŠben mĂĄra mĂĄr gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄgrĂłl beszĂŠlhetĂźnk. Az EU gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠse erőteljesen lassul. Az idĂŠn 1,2 szĂĄzalĂŠkos lesz az eurĂłzĂłna gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠse. JĂśvőre azonban szinte megĂĄll a nĂśvekedĂŠs. Az EurĂłpai BizottsĂĄg előrejelzĂŠse szerint az eurĂłzĂłna gazdasĂĄga alig nĂśvekszik jĂśvőre, a pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg miatt csak 0,1 szĂĄzalĂŠkos lesz a nĂśvekedĂŠs.
A rĂŠgiĂł legnagyobb gazdasĂĄgai stagnĂĄlni fognak, NĂŠmetorszĂĄg ĂŠs FranciaorszĂĄg pĂŠldĂĄul nulla szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠst tud felmutatni, Nagy-Britannia pedig lassulni fog 1 szĂĄzalĂŠkkal. A kĂśzzĂŠtett legfontosabb nĂŠmet konjunktĂşraindikĂĄtor rosszabb lett mĂŠg a vĂĄrtnĂĄl is, Ăgy ez is alĂĄtĂĄmasztja az igen kedvezőtlen nĂŠmet, ĂŠs Ăgy tĂśbbek kĂśzĂśtt a magyar gazdasĂĄgi kilĂĄtĂĄsokat (a magyar export harmada NĂŠmetorszĂĄgba irĂĄnyul).
SpanyolorszĂĄg ĂŠs ĂrorszĂĄg is lassulni fog, mindkĂŠt orszĂĄgban nő a munkanĂŠlkĂźlisĂŠg, ĂŠs nagyobb lesz az ĂĄllamhĂĄztartĂĄsi hiĂĄny. ĂrorszĂĄg is recessziĂł-kĂśzeli ĂĄllapotba kerĂźlhet jĂśvőre. Ugyanez igaz ĂsztorszĂĄgra ĂŠs LettorszĂĄgra is. Az eurĂłpai gazdasĂĄgi fejlődĂŠs egyik fő hajtĂłmotorjĂĄban, az autĂłiparban, rendkĂvĂźl sĂşlyos vĂĄlsĂĄg alakult ki az utĂłbbi hetekben, alig egy-kĂŠt hĂłnap leforgĂĄsa alatt. OktĂłberben az ĂĄgazat eurĂłpai gyĂĄrtĂłit tĂśmĂśrĂtő ACEA adatai szerint 14,5 szĂĄzalĂŠkkal zsugorodott az Ăşj szemĂŠlygĂŠpkocsik ĂŠrtĂŠkesĂtĂŠse az EU- ĂŠs az EFTA-tagĂĄllamok ĂśsszessĂŠgĂŠben az egy ĂŠvvel korĂĄbbihoz kĂŠpest. Nagy-BritanniĂĄban 23 szĂĄzalĂŠkkal estek vissza az eladĂĄsok, SpanyolorszĂĄgban 40 szĂĄzalĂŠkkal, a pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg ĂĄltal leginkĂĄbb sĂşjtott nyugat-eurĂłpai gazdasĂĄgnak szĂĄmĂtĂł ĂrorszĂĄgban pedig majdnem 55 szĂĄzalĂŠkkal. MagyarorszĂĄgon 16 szĂĄzalĂŠkos volt a zuhanĂĄs, ami az Ăşj tagĂĄllamokban a balti orszĂĄgokat leszĂĄmĂtva a legrosszabb ĂŠrtĂŠk.
Az idĂŠn vĂŠlhetően 1993 Ăłta a leggyengĂŠbb ĂŠrtĂŠkesĂtĂŠsi adatokkal zĂĄrjĂĄk majd az ĂŠvet a kereskedők, s a 2009-es kilĂĄtĂĄsok mĂŠg sĂśtĂŠtebbek. Nagyok az EU-n belĂźl a regionĂĄlis kĂźlĂśnbsĂŠgek. A rĂŠgi tagĂĄllamokban (az EU-15 ĂĄllamaiban) a kĂśltsĂŠgvetĂŠsi helyzet az elmĂşlt ĂŠvekben stabil volt, a maastrichti kritĂŠriumokat a tagĂĄllamok tĂśbbsĂŠgĂŠben betartottĂĄk, a reĂĄlgazdasĂĄg erős, a belpiaci fogyasztĂĄs erős. Ehhez kĂŠpest a kis lakossĂĄgĂş Balti ĂĄllamok illetve a kĂśzĂŠp-eurĂłpai ĂĄllamok helyzete gyenge. A “balti csoda” most pukkant ki, a korĂĄbbi ĂŠltanulĂł ĂsztorszĂĄg ĂŠs LettorszĂĄg az eddigi gyors nĂśvekedĂŠs utĂĄn recessziĂłban van. A folyĂł ĂŠv III. negyedĂŠben az ĂŠszt gazdasĂĄg 3,3%-kal, a lett 4,2%-kal zsugorodott, ĂŠs mindhĂĄrom balti ĂĄllamban hatalmas folyĂł fizetĂŠsi illetve kereskedelmi mĂŠrleg hiĂĄny van.
A kĂśzĂŠp-eurĂłpai csodĂĄk is kezdenek eltűnni. Ăgy pĂŠldĂĄul SzlovĂĄkiĂĄban ĂŠs CsehorszĂĄgban a nĂśvekedĂŠs fő motorja az orszĂĄgba telepedett nĂŠhĂĄny nagy autĂłgyĂĄr volt. De hasonlĂł a helyzet MagyarorszĂĄggal is. Ezek az export-orientĂĄlt orszĂĄgok az exportot felvevő orszĂĄgok gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄga (pĂŠldĂĄul NĂŠmetorszĂĄg, USA) kĂśvetkeztĂŠben jelentős export csĂśkkenĂŠsre, ĂŠs Ăgy gazdasĂĄgi zsugorodĂĄsra szĂĄmĂthatnak. A helyzet hasonlĂł SzlovĂŠniĂĄban, RomĂĄniĂĄban ĂŠs BulgĂĄriĂĄban is. Ezek az orszĂĄgok nem rendelkeznek azokkal a horribilis pĂŠnzĂźgyi tartalĂŠkokkal, mint a nyugat-eurĂłpai gazdag orszĂĄgok, Ăgy kĂŠptelenek komoly gazdasĂĄg-ĂŠlĂŠnkĂtő programokat indĂtani. (Az USA 800 mrd dollĂĄros, az EU 200 mrd eurĂłs ĂŠlĂŠnkĂtő programot indĂtott.) EzĂŠrt a gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄg megszűnĂŠse előszĂśr az EgyesĂźlt Ăllamokban, majd az erős nyugat-eurĂłpai orszĂĄgokban (NĂŠmetorszĂĄg vagy FranciaorszĂĄg) valĂłszĂnű. Amint megindul ezekben az orszĂĄgokban a fogyasztĂĄs, Ăşgy tud ismĂŠt fellendĂźlni az Ăşj EU tagĂĄllamokban az export, ĂŠs tud gyorsulni a gazdasĂĄg.
A gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄg csĂśkkenti a GDP nĂśvekedĂŠsĂŠt, vagy ĂŠppen recessziĂłt (GDP csĂśkkenĂŠst) idĂŠz elő, ĂŠs egyĂşttal csĂśkkenti a lakossĂĄgi jĂśvedelmeket, ĂŠs Ăgy a fogyasztĂĄst is. A vĂĄlsĂĄg egyik valĂłszĂnű “pozitĂv” hatĂĄsa, hogy a vĂĄllalatok – ĂŠs az emberek is – Ăłvatosabban vesznek fel hitelt, Ăgy visszaeshet a hitelekre ĂŠpĂźlő vĂĄsĂĄrlĂĄs. Az Ăźzleti szektor a kereslet csĂśkkenĂŠs miatt visszafogja termelĂŠsĂŠt, kĂŠsőbbre halasztja vagy ĂŠppen tĂśrli Ăşj beruhĂĄzĂĄsait. A lakossĂĄg is kevesebbet tud kĂślteni Ăşj gĂŠpkocsik, hĂĄztartĂĄsi gĂŠpek stb. vĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄra illetve meglĂŠvő energiafogyasztĂł berendezĂŠseit, gĂŠpkocsijĂĄt takarĂŠkosabban illetve kevesebbet hasznĂĄlja. Ez utĂłbbi pl. mĂĄr megmutatkozott AmerikĂĄban, ahol a benzinfogyasztĂĄs erőteljesen visszaesett.
A kereslet visszaesĂŠse miatt szĂĄmos iparĂĄgban csĂśkkenteni kell a termelĂŠst, Ăźzemek egĂŠsz sorĂĄt ĂĄllĂtjĂĄk le hosszabb-rĂśvidebb időre. A lakossĂĄg reĂĄljĂśvedelmĂŠnek csĂśkkenĂŠse a szolgĂĄltatĂĄsok terĂŠn is visszaesĂŠshez vezet. Mindez mĂŠlyĂti a gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄgot, ĂŠs egyben egyĂŠrtelműen csĂśkkenti a vĂŠgfelhasznĂĄlĂłi szektorok (ipar, kĂśzlekedĂŠs, szolgĂĄltatĂĄsok, lakossĂĄg, stb.) energiafogyasztĂĄsĂĄt. Azaz szĂĄmĂtani lehet a gĂĄz, villany ĂŠs a kőolajtermĂŠkek fogyasztĂĄsĂĄnak lassulĂĄsĂĄra, csĂśkkenĂŠsĂŠre. Azaz az energiaigĂŠnyek – amĂg a vĂĄlsĂĄg tart – biztos, hogy visszaesnek vagy lassabban nőnek. A vĂĄlsĂĄg hossza jelenleg nem ismert, szakĂŠrtők az 1-2 ĂŠvtől az akĂĄr sok ĂŠvig tartĂł időhorizontrĂłl beszĂŠlnek.
Most mĂŠg korai lenne megbecsĂźlni a vĂĄlsĂĄg Ăśsszes hatĂĄsĂĄt, de erősen valĂłszĂnű, hogy hosszabb időre meg fogja vĂĄltoztatni az emberek fogyasztĂĄsi szokĂĄsait. VĂĄrhatĂł, hogy hosszabb ideig Ăłvatosabban, takarĂŠkosabban fognak ĂŠlni az emberek, kevĂŠsbĂŠ mernek hitelekre tĂĄmaszkodva fogyasztani, vĂĄsĂĄrolni, utazni. TakarĂŠkosabban fogjĂĄk hasznĂĄlni energiafogyasztĂł berendezĂŠseiket is. Van azonban egy ellenkező hatĂĄs is. A kőolaj ĂĄrak zuhanĂĄsĂĄval olcsĂłbbĂĄ vĂĄlĂł benzin ĂśsztĂśnzi a fogyasztĂĄst. De ez valĂłszĂnűleg csak rĂśvidebb tĂĄvĂş hatĂĄs, ĂŠs a benzin ĂĄra is megindul felfelĂŠ. A vĂĄlsĂĄgra kevĂŠsbĂŠ reagĂĄl a fűtĂŠsi cĂŠlĂş energiafogyasztĂĄs, de mĂŠg Ăgy is szĂĄmĂthatunk orszĂĄgos szinten a fĂśldgĂĄz illetve a villamosenergia fogyasztĂĄs nĂśvekedĂŠsi rendjĂŠnek megtĂśrĂŠsĂŠvel, esetleg a fogyasztĂĄs csĂśkkenĂŠsĂŠvel.
Hogyan hat a vĂĄlsĂĄg az energetikai beruhĂĄzĂĄsokra?
A pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg nem gyakorol kĂśzvetlen ĂŠs azonnali hatĂĄst az energetikai beruhĂĄzĂĄsokra. Egy nĂŠhĂĄny hĂłnapos gazdasĂĄgi megtorpanĂĄs nem jelenti azt, hogy leĂĄllnak a beruhĂĄzĂĄsok. A mĂĄr eldĂśntĂśtt vagy megkezdett beruhĂĄzĂĄsokat a beruhĂĄzĂłk folytatni fogjĂĄk. A gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄgnak azonban lehetnek komoly kĂśvetkezmĂŠnyei, attĂłl fĂźggően, hogy mennyire lesz hosszĂş, szĂŠleskĂśrű ĂŠs sĂşlyos. Ha a vĂĄlsĂĄg hosszĂş ideig fennĂĄll, ha hĂłnapokig-ĂŠvekig nehĂŠz lesz hitelekhez jutni, akkor ez mindent befolyĂĄsolni fog, amit hitelből lehet finanszĂrozni.
Egy hosszabbtĂĄvĂş recessziĂł az energiaigĂŠnyt drĂĄmailag csĂśkkentheti, lenyomja az energiaĂĄrakat, ĂŠs termĂŠszetesen befolyĂĄsolja, hogy mely energetika beruhĂĄzĂĄsok mehetnek tovĂĄbb, ĂŠs melyeket fĂźggesztenek fel vagy tĂśrĂślnek. Jelenleg sok tĂzmilliĂĄrd dollĂĄr ĂŠrtĂŠkű projekt-fejlesztĂŠs van folyamatban vilĂĄgszerte. Ezek egy rĂŠszĂŠnek a jĂśvője kĂŠrdĂŠses. 2008. novemberĂŠnek kĂśzepĂŠn a WEC (VilĂĄg Energia TanĂĄcs, London) 16 eurĂłpai orszĂĄg 65 energetikai vĂĄllalatĂĄra kiterjedő felmĂŠrĂŠst kĂŠszĂtett, melyben a beruhĂĄzĂĄsi hangulatot vizsgĂĄlta. A felmĂŠrĂŠs 4 terĂźletre, a termelő kapacitĂĄsok, fogyasztĂłi kapacitĂĄsok, a K+F fejlesztĂŠsek ĂŠs a kĂśrnyezetvĂŠdelmi beruhĂĄzĂĄsok vizsgĂĄlatĂĄra terjedt ki.Â
A beruhĂĄzĂĄsi hangulat mind a 4 terĂźleten a negatĂv zĂłnĂĄban van, sok a (tĂśbb mint 2 ĂŠvvel) halasztott vagy csĂśkkentett-tĂśrĂślt beruhĂĄzĂĄs, de mĂŠg Ăgy is optimistĂĄnak tűnik a hangulat. A vĂĄllalatok szerint a beruhĂĄzĂĄsok 20%-a tĂśbb mint 2 ĂŠves, 40%-a kevesebb mint 2 ĂŠves halasztĂĄst fog elszenvedni, ĂŠs csak 20% lesz időben vĂŠgrehajtva. A beruhĂĄzĂĄsok mennyisĂŠge 20%-nĂĄl jobban csĂśkken 7% szerint, 20%-nĂĄl kevĂŠsbĂŠ csĂśkken, de csĂśkken 40% szerint ĂŠs 53 % szerint vĂĄltozatlanul megvalĂłsulnak. A vĂĄllalatok 50%-a szerint alapvető, 38%-a szerint kislĂŠptĂŠkű vĂĄltoztatĂĄsra van szĂźksĂŠg a szabĂĄlyozĂĄsi kĂśrnyezetben. Hogyan hat a vĂĄlsĂĄg az EU hosszĂş-tĂĄvĂş kĂśrnyezeti ĂŠs energiahatĂŠkonysĂĄgi terveire? VĂĄrhatĂłan a vĂĄlsĂĄg az energiatakarĂŠkossĂĄg illetve a megĂşjulĂł energiaforrĂĄsok megĂtĂŠlĂŠsĂŠben kĂśzvetlen negatĂv hatĂĄst rĂśvid tĂĄvon nem hoz. Azonban ha a vĂĄlsĂĄg hosszabb tĂĄvon fennĂĄll, ĂŠs az olajĂĄrak nyomottak maradnak, akkor annak komolyabb hatĂĄsai lehetnek:
1. EgyrĂŠszt az alacsony olaj ĂŠs ebből kĂśvetkezően alacsony gĂĄzĂĄrak nem fogjĂĄk elősegĂteni az energiahatĂŠkonysĂĄgi ĂŠs megĂşjulĂł energia beruhĂĄzĂĄsokat, mert rontjĂĄk ezen beruhĂĄzĂĄsok megtĂŠrĂźlĂŠsi idejĂŠt, s az eddig “negatĂv kĂśltsĂŠggel” vĂŠgrehajthatĂł beruhĂĄzĂĄsok ĂĄtmennek nem-profitĂĄbilis beruhĂĄzĂĄsba.
2. HasonlĂłan negatĂvan befolyĂĄsoljĂĄk az alacsony olajĂĄrak a megĂşjulĂł energiĂĄk terjedĂŠsĂŠt. Ha a megĂşjulĂłk tĂśbbsĂŠge a 140 dollĂĄr/hordĂł olajĂĄr mellett is csak jelentős ĂĄllami tĂĄmogatĂĄssal tudott nyeresĂŠget hozni, akkor mi lesz velĂźk, ha az olajĂĄr 80-100 dollĂĄr/hordĂł ĂĄr kĂśrĂźl stabilizĂĄlĂłdik?
3. MĂĄsrĂŠszt a recessziĂł idejĂŠn az ĂĄllami bevĂŠtelek is csĂśkkennek, ĂŠs a rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł erőforrĂĄsokat főkĂŠnt “rĂśvidtĂĄvĂş tűzoltĂĄsra”, pl. gazdasĂĄg ĂŠlĂŠnkĂtő programok indĂtĂĄsa, a munkanĂŠlkĂźliek helyzetĂŠnek javĂtĂĄsa, gazdasĂĄgi takarĂŠkossĂĄgi intĂŠzkedĂŠsek ellentĂŠtelezĂŠse stb. fogjĂĄk fordĂtani. Ha a recessziĂł hosszabb tĂĄvon fennĂĄll, vĂĄrhatĂłan csupĂĄn kisebb figyelmet fognak kapni olyan kĂŠrdĂŠsek, mint hogy 2050-ben hĂĄny centimĂŠterrel lesz magasabb az ĂłceĂĄn szintje. Az EU-ban mĂĄris vĂŠres vita folyik a 2020-ra tett hatĂŠkonysĂĄgi ĂŠs megĂşjulĂł cĂŠlkitűzĂŠsekről, ĂŠs ez a vita csak ĂŠlesedni fog, ha mĂŠlyĂźl a vĂĄlsĂĄg. Figyelmeztető jel, hogy az EU az egyik maastrichi kritĂŠriumot – mely a a 3%-os kĂśltsĂŠgvetĂŠsi hiĂĄny plafonrĂłl rendelkezik – mĂĄris felfĂźggesztette.
4. Az eurĂłpai recessziĂł, a vĂĄllalati csődĂśk, az ĂĄllamok csĂśkkenő bevĂŠtelei, a generĂłzus ĂĄllami mentőcsomagok (bankoknak, vĂĄllalatoknak, gazdasĂĄg ĂŠlĂŠnkĂtő programok, kis ĂŠs kĂśzĂŠp-vĂĄllalatok, munkanĂŠlkĂźliek stb. rĂŠszĂŠre) elvonjĂĄk az ĂĄllami erőforrĂĄsokat az energiahatĂŠkonysĂĄgi-klĂmavĂĄltozĂĄsi programoktĂłl, Ăgy itt is lassulĂĄs vĂĄrhatĂł.
Az energiatakarĂŠkossĂĄgi programok felfutĂĄsĂĄban bĂznak a zĂśld mozgalmak egyes kĂŠpviselői – ami jĂł lenne – ez a vĂĄrakozĂĄs azonban nincs Ăśsszhangban a gazdasĂĄgi realitĂĄsokkal. Az energiahatĂŠkonysĂĄgi beruhĂĄzĂĄsok mĂŠg a gazdasĂĄgi prosperitĂĄs időszakĂĄban is csak lassan “csurdogĂĄlnak”, ezĂŠrt kell őket ĂĄllami tĂĄmogatĂĄssal, kĂśtelező cĂŠlkitűzĂŠsek ĂŠs szabvĂĄnyok rĂŠvĂŠn stimulĂĄlni-kikĂŠnyszerĂteni. Ezt mutatjĂĄk a hazai energiahatĂŠkonysĂĄgi alapok (EHA, NEP, KIOP, KEOP) tapasztalatai is. IgazĂĄn komoly ĂŠrdeklődĂŠs mĂŠg a sikeres időszakokban is csak a magas tĂĄmogatĂĄs-intenzitĂĄsĂş alapok irĂĄnt van, de itt is jĂłl ĂŠrzĂŠkelhető a kereslet limitje. VĂĄlsĂĄg idejĂŠn tĂĄmogatĂĄsokra az ĂĄllamnak bizonyĂĄra kevesebb pĂŠnzĂźgyi forrĂĄsa 5. lesz. Fontos azonban tudni, hogy egyĂşttal a befogadĂł kĂśzeg – a vĂĄllalatok, lakossĂĄg, ĂśnkormĂĄnyzatok stb. pĂŠnzĂźgyi eszkĂśzei is csĂśkkennek, ĂŠs a beruhĂĄzĂĄsi kedv ĂŠs lehetősĂŠg is negatĂv. Ăgy hosszabb vĂĄlsĂĄg esetĂŠn ezen a terĂźleten is visszaesĂŠsre kell szĂĄmĂtani.
A válság hatására sok százmilliárd dollárnyi energetikai beruházás kerülhet veszélybe
A gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄg hatĂĄsĂĄra egyĂŠrtelműen csĂśkken a vilĂĄg energiafogyasztĂĄsa, amit leginkĂĄbb az olajĂĄrak mĂŠlyrepĂźlĂŠse jelez. Nemcsak az autĂł-, az ĂŠpĂtőanyag ipar termelĂŠsĂŠnek drasztikus csĂśkkenĂŠse, de az emberek magatartĂĄsĂĄnak vĂĄltozĂĄsa is az energiaigĂŠnyek mĂŠrsĂŠklődĂŠse irĂĄnyĂĄba hat, mĂŠg az amerikai autĂłzĂĄsi szokĂĄsok is ĂĄtalakulĂłban vannak. Egy hosszabb tĂĄvĂş recessziĂł az energiaigĂŠnyt drĂĄmailag csĂśkkentheti, aminek kĂśvetkeztĂŠben a jelenleg folyamatban lĂŠvő, sok tĂzmilliĂĄrd dollĂĄr ĂŠrtĂŠkű projekt egy rĂŠszĂŠnek jĂśvője kĂŠrdĂŠses. Az energiaipari cĂŠgek szerint, a beruhĂĄzĂĄsoknak csak 20 szĂĄzalĂŠkĂĄt fogjĂĄk az eredeti menetrend szerint megvalĂłsĂtani – derĂźl ki az energiainfo.hu elemzĂŠsĂŠből.
VilĂĄgszerte csĂśkken az energia irĂĄnti kereslet. Az autĂłipartĂłl az olyan energia-intenzĂv ĂĄgazatokig, mint a cementipar ĂłriĂĄsi a kereslet csĂśkkenĂŠs. De az emberek viselkedĂŠse is megvĂĄltozott. MĂŠg az amerikai autĂłzĂĄsi szokĂĄsok is ĂĄtalakulĂłban vannak, jelentősen csĂśkkent a benzin irĂĄnti kereslet. HasonlĂł trendek lĂĄthatĂłk a magyar gĂĄz ĂŠs villamosenergia felhasznĂĄlĂĄsban. Sok ĂŠv utĂĄn előszĂśr csĂśkkent a hazai villamosenergia fogyasztĂĄs, a 2008-as fogyasztĂĄs 0,4%-kal volt kisebb a 2007-esnĂŠl. A villamosenergia fogyasztĂĄs 2008 novemberben 164 GWh-val, decemberben 278 GWh-val csĂśkkent 2007-hez kĂŠpest. Ugyanebben a periĂłdusban a havi gĂĄzfogyasztĂĄs novemberben 345, decemberben 532 milliĂł kĂśbmĂŠterrel esett vissza.
A GDP alakulĂĄsa
A kĂźlső gazdasĂĄgi kĂśrnyezet romlĂĄsa (pĂŠldĂĄul a nĂŠmet GDP tĂśbb mint 2 %-kal csĂśkken) ĂŠs a kereslet csĂśkkenĂŠse miatt az idei hazai GDP csĂśkkenĂŠsĂŠről egyre kedvezőtlenebb adatok jelennek meg. A 2009 januĂĄr vĂŠgi előrejelzĂŠsek szerint a csĂśkkenĂŠs elĂŠrheti a 2,5-3%-ot, legrosszabb esetben pedig 4 szĂĄzalĂŠkra is felmehet. Ezzel Ăśsszhangban Simor AndrĂĄs is azt becsĂźlte, hogy a GDP 2009-ben tĂśbb mint 2,5 szĂĄzalĂŠkkal zsugorodik.
A NemzetkĂśzi Valutaalap (IMF) is ĂĄtĂrja MagyarorszĂĄgra vonatkozĂł prognĂłzisĂĄt. Ezt persze mĂĄr ĂśnmagĂĄban a 2,5 szĂĄzalĂŠkos GDP csĂśkkenĂŠs is indokolnĂĄ, hiszen az IMF novemberi orszĂĄg-jelentĂŠsĂŠben mĂŠg 1 szĂĄzalĂŠkkal szĂĄmolt. Neil Shearing, a Capital Economics londoni gazdasĂĄgelemző cĂŠg kĂśzĂŠp-eurĂłpai kĂśzgazdĂĄsza 2009 februĂĄri interjĂşjĂĄban azt mondta, hogy a magyar gazdasĂĄg bruttĂł hazai kibocsĂĄtĂĄsi ĂŠrtĂŠke (GDP) akĂĄr 5 szĂĄzalĂŠkkal is visszaeshet az idĂŠn, tekintettel a kereslet “hatalmas zuhanĂĄsĂĄra”, ĂŠs az inflĂĄciĂł is jĂł esĂŠllyel elmarad a cĂŠltĂłl. Ezzel egyidőben a forint Ăşjabb, ĂŠs Ăşjabb mĂŠlyponton van, tartĂłsan 300 forint felett tartĂłzkodik az eurĂłval szemben. Mindennek termĂŠszetesen kĂśvetkezmĂŠnyei vannak: a lakossĂĄg fogyasztĂĄsi kiadĂĄsai 1-3,5 szĂĄzalĂŠkkal eshetnek vissza, a foglalkoztatottsĂĄg pedig 80-100 ezer emberrel csĂśkken.
Mi vĂĄrhatĂł MagyarorszĂĄgon?
A Magyar Nemzeti Bank egy optimista ĂŠs egy pesszimista forgatĂłkĂśnyvet kĂŠszĂtett, kedvezőbb esetben 0,2 szĂĄzalĂŠkkal csĂśkken a GDP, rosszabb esetben 1,7 szĂĄzalĂŠkos lehet a csĂśkkenĂŠs. 2010-ben is mindĂśssze 0,5 szĂĄzalĂŠkos lehet az ĂŠlĂŠnkĂźlĂŠs Ăźteme.
HĂĄrom olyan tĂŠnyező is van, ami a korĂĄbbi előrejelzĂŠsekhez kĂŠpest drasztikusan rontja a nĂśvekedĂŠsi kilĂĄtĂĄsokat. EgyrĂŠszt az MNB a kĂźlső konjunktĂşra alakulĂĄsĂĄt a korĂĄbbiaknĂĄl jĂłval pesszimistĂĄbban lĂĄtja. MĂĄsrĂŠszt a 2009-es kĂśltsĂŠgvetĂŠsi tĂśrvĂŠnyben megfogalmazott intĂŠzkedĂŠsek jelentős mĂŠrtĂŠkben, a GDP kĂśzel kĂŠt szĂĄzalĂŠkĂĄval szűkĂtik az aggregĂĄlt keresletet. VĂŠgezetĂźl a pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg nyomĂĄn a gazdasĂĄgi szereplők hitelhez jutĂĄsi esĂŠlyei a korĂĄbbiaknĂĄl jĂłval kedvezőtlenebbek.
A vĂĄlsĂĄg hatĂĄsai az energetikĂĄra
A pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg kĂśvetkeztĂŠben mĂĄra mĂĄr gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄgrĂłl beszĂŠlhetĂźnk. Az EU gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠse erőteljesen lassul. Az idĂŠn 1,2 szĂĄzalĂŠkos lesz az eurĂłzĂłna gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠse. JĂśvőre azonban szinte megĂĄll a nĂśvekedĂŠs. Az EurĂłpai BizottsĂĄg előrejelzĂŠse szerint az eurĂłzĂłna gazdasĂĄga alig nĂśvekszik jĂśvőre, a pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg miatt csak 0,1 szĂĄzalĂŠkos lesz a nĂśvekedĂŠs.
A rĂŠgiĂł legnagyobb gazdasĂĄgai stagnĂĄlni fognak, NĂŠmetorszĂĄg ĂŠs FranciaorszĂĄg pĂŠldĂĄul nulla szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠst tud felmutatni, Nagy-Britannia pedig lassulni fog 1 szĂĄzalĂŠkkal. A kĂśzzĂŠtett legfontosabb nĂŠmet konjunktĂşraindikĂĄtor rosszabb lett mĂŠg a vĂĄrtnĂĄl is, Ăgy ez is alĂĄtĂĄmasztja az igen kedvezőtlen nĂŠmet, ĂŠs Ăgy tĂśbbek kĂśzĂśtt a magyar gazdasĂĄgi kilĂĄtĂĄsokat (a magyar export harmada NĂŠmetorszĂĄgba irĂĄnyul).
SpanyolorszĂĄg ĂŠs ĂrorszĂĄg is lassulni fog, mindkĂŠt orszĂĄgban nő a munkanĂŠlkĂźlisĂŠg, ĂŠs nagyobb lesz az ĂĄllamhĂĄztartĂĄsi hiĂĄny. ĂrorszĂĄg is recessziĂł-kĂśzeli ĂĄllapotba kerĂźlhet jĂśvőre. Ugyanez igaz ĂsztorszĂĄgra ĂŠs LettorszĂĄgra is. Az eurĂłpai gazdasĂĄgi fejlődĂŠs egyik fő hajtĂłmotorjĂĄban, az autĂłiparban, rendkĂvĂźl sĂşlyos vĂĄlsĂĄg alakult ki az utĂłbbi hetekben, alig egy-kĂŠt hĂłnap leforgĂĄsa alatt. OktĂłberben az ĂĄgazat eurĂłpai gyĂĄrtĂłit tĂśmĂśrĂtő ACEA adatai szerint 14,5 szĂĄzalĂŠkkal zsugorodott az Ăşj szemĂŠlygĂŠpkocsik ĂŠrtĂŠkesĂtĂŠse az EU- ĂŠs az EFTA-tagĂĄllamok ĂśsszessĂŠgĂŠben az egy ĂŠvvel korĂĄbbihoz kĂŠpest. Nagy-BritanniĂĄban 23 szĂĄzalĂŠkkal estek vissza az eladĂĄsok, SpanyolorszĂĄgban 40 szĂĄzalĂŠkkal, a pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg ĂĄltal leginkĂĄbb sĂşjtott nyugat-eurĂłpai gazdasĂĄgnak szĂĄmĂtĂł ĂrorszĂĄgban pedig majdnem 55 szĂĄzalĂŠkkal. MagyarorszĂĄgon 16 szĂĄzalĂŠkos volt a zuhanĂĄs, ami az Ăşj tagĂĄllamokban a balti orszĂĄgokat leszĂĄmĂtva a legrosszabb ĂŠrtĂŠk.
Az idĂŠn vĂŠlhetően 1993 Ăłta a leggyengĂŠbb ĂŠrtĂŠkesĂtĂŠsi adatokkal zĂĄrjĂĄk majd az ĂŠvet a kereskedők, s a 2009-es kilĂĄtĂĄsok mĂŠg sĂśtĂŠtebbek. Nagyok az EU-n belĂźl a regionĂĄlis kĂźlĂśnbsĂŠgek. A rĂŠgi tagĂĄllamokban (az EU-15 ĂĄllamaiban) a kĂśltsĂŠgvetĂŠsi helyzet az elmĂşlt ĂŠvekben stabil volt, a maastrichti kritĂŠriumokat a tagĂĄllamok tĂśbbsĂŠgĂŠben betartottĂĄk, a reĂĄlgazdasĂĄg erős, a belpiaci fogyasztĂĄs erős. Ehhez kĂŠpest a kis lakossĂĄgĂş Balti ĂĄllamok illetve a kĂśzĂŠp-eurĂłpai ĂĄllamok helyzete gyenge. A “balti csoda” most pukkant ki, a korĂĄbbi ĂŠltanulĂł ĂsztorszĂĄg ĂŠs LettorszĂĄg az eddigi gyors nĂśvekedĂŠs utĂĄn recessziĂłban van. A folyĂł ĂŠv III. negyedĂŠben az ĂŠszt gazdasĂĄg 3,3%-kal, a lett 4,2%-kal zsugorodott, ĂŠs mindhĂĄrom balti ĂĄllamban hatalmas folyĂł fizetĂŠsi illetve kereskedelmi mĂŠrleg hiĂĄny van.
A kĂśzĂŠp-eurĂłpai csodĂĄk is kezdenek eltűnni. Ăgy pĂŠldĂĄul SzlovĂĄkiĂĄban ĂŠs CsehorszĂĄgban a nĂśvekedĂŠs fő motorja az orszĂĄgba telepedett nĂŠhĂĄny nagy autĂłgyĂĄr volt. De hasonlĂł a helyzet MagyarorszĂĄggal is. Ezek az export-orientĂĄlt orszĂĄgok az exportot felvevő orszĂĄgok gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄga (pĂŠldĂĄul NĂŠmetorszĂĄg, USA) kĂśvetkeztĂŠben jelentős export csĂśkkenĂŠsre, ĂŠs Ăgy gazdasĂĄgi zsugorodĂĄsra szĂĄmĂthatnak. A helyzet hasonlĂł SzlovĂŠniĂĄban, RomĂĄniĂĄban ĂŠs BulgĂĄriĂĄban is. Ezek az orszĂĄgok nem rendelkeznek azokkal a horribilis pĂŠnzĂźgyi tartalĂŠkokkal, mint a nyugat-eurĂłpai gazdag orszĂĄgok, Ăgy kĂŠptelenek komoly gazdasĂĄg-ĂŠlĂŠnkĂtő programokat indĂtani. (Az USA 800 mrd dollĂĄros, az EU 200 mrd eurĂłs ĂŠlĂŠnkĂtő programot indĂtott.) EzĂŠrt a gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄg megszűnĂŠse előszĂśr az EgyesĂźlt Ăllamokban, majd az erős nyugat-eurĂłpai orszĂĄgokban (NĂŠmetorszĂĄg vagy FranciaorszĂĄg) valĂłszĂnű. Amint megindul ezekben az orszĂĄgokban a fogyasztĂĄs, Ăşgy tud ismĂŠt fellendĂźlni az Ăşj EU tagĂĄllamokban az export, ĂŠs tud gyorsulni a gazdasĂĄg.
A gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄg csĂśkkenti a GDP nĂśvekedĂŠsĂŠt, vagy ĂŠppen recessziĂłt (GDP csĂśkkenĂŠst) idĂŠz elő, ĂŠs egyĂşttal csĂśkkenti a lakossĂĄgi jĂśvedelmeket, ĂŠs Ăgy a fogyasztĂĄst is. A vĂĄlsĂĄg egyik valĂłszĂnű “pozitĂv” hatĂĄsa, hogy a vĂĄllalatok – ĂŠs az emberek is – Ăłvatosabban vesznek fel hitelt, Ăgy visszaeshet a hitelekre ĂŠpĂźlő vĂĄsĂĄrlĂĄs. Az Ăźzleti szektor a kereslet csĂśkkenĂŠs miatt visszafogja termelĂŠsĂŠt, kĂŠsőbbre halasztja vagy ĂŠppen tĂśrli Ăşj beruhĂĄzĂĄsait. A lakossĂĄg is kevesebbet tud kĂślteni Ăşj gĂŠpkocsik, hĂĄztartĂĄsi gĂŠpek stb. vĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄra illetve meglĂŠvő energiafogyasztĂł berendezĂŠseit, gĂŠpkocsijĂĄt takarĂŠkosabban illetve kevesebbet hasznĂĄlja. Ez utĂłbbi pl. mĂĄr megmutatkozott AmerikĂĄban, ahol a benzinfogyasztĂĄs erőteljesen visszaesett.
A kereslet visszaesĂŠse miatt szĂĄmos iparĂĄgban csĂśkkenteni kell a termelĂŠst, Ăźzemek egĂŠsz sorĂĄt ĂĄllĂtjĂĄk le hosszabb-rĂśvidebb időre. A lakossĂĄg reĂĄljĂśvedelmĂŠnek csĂśkkenĂŠse a szolgĂĄltatĂĄsok terĂŠn is visszaesĂŠshez vezet. Mindez mĂŠlyĂti a gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄgot, ĂŠs egyben egyĂŠrtelműen csĂśkkenti a vĂŠgfelhasznĂĄlĂłi szektorok (ipar, kĂśzlekedĂŠs, szolgĂĄltatĂĄsok, lakossĂĄg, stb.) energiafogyasztĂĄsĂĄt. Azaz szĂĄmĂtani lehet a gĂĄz, villany ĂŠs a kőolajtermĂŠkek fogyasztĂĄsĂĄnak lassulĂĄsĂĄra, csĂśkkenĂŠsĂŠre. Azaz az energiaigĂŠnyek – amĂg a vĂĄlsĂĄg tart – biztos, hogy visszaesnek vagy lassabban nőnek. A vĂĄlsĂĄg hossza jelenleg nem ismert, szakĂŠrtők az 1-2 ĂŠvtől az akĂĄr sok ĂŠvig tartĂł időhorizontrĂłl beszĂŠlnek.
Most mĂŠg korai lenne megbecsĂźlni a vĂĄlsĂĄg Ăśsszes hatĂĄsĂĄt, de erősen valĂłszĂnű, hogy hosszabb időre meg fogja vĂĄltoztatni az emberek fogyasztĂĄsi szokĂĄsait. VĂĄrhatĂł, hogy hosszabb ideig Ăłvatosabban, takarĂŠkosabban fognak ĂŠlni az emberek, kevĂŠsbĂŠ mernek hitelekre tĂĄmaszkodva fogyasztani, vĂĄsĂĄrolni, utazni. TakarĂŠkosabban fogjĂĄk hasznĂĄlni energiafogyasztĂł berendezĂŠseiket is. Van azonban egy ellenkező hatĂĄs is. A kőolaj ĂĄrak zuhanĂĄsĂĄval olcsĂłbbĂĄ vĂĄlĂł benzin ĂśsztĂśnzi a fogyasztĂĄst. De ez valĂłszĂnűleg csak rĂśvidebb tĂĄvĂş hatĂĄs, ĂŠs a benzin ĂĄra is megindul felfelĂŠ. A vĂĄlsĂĄgra kevĂŠsbĂŠ reagĂĄl a fűtĂŠsi cĂŠlĂş energiafogyasztĂĄs, de mĂŠg Ăgy is szĂĄmĂthatunk orszĂĄgos szinten a fĂśldgĂĄz illetve a villamosenergia fogyasztĂĄs nĂśvekedĂŠsi rendjĂŠnek megtĂśrĂŠsĂŠvel, esetleg a fogyasztĂĄs csĂśkkenĂŠsĂŠvel.
Hogyan hat a vĂĄlsĂĄg az energetikai beruhĂĄzĂĄsokra?
A pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄg nem gyakorol kĂśzvetlen ĂŠs azonnali hatĂĄst az energetikai beruhĂĄzĂĄsokra. Egy nĂŠhĂĄny hĂłnapos gazdasĂĄgi megtorpanĂĄs nem jelenti azt, hogy leĂĄllnak a beruhĂĄzĂĄsok. A mĂĄr eldĂśntĂśtt vagy megkezdett beruhĂĄzĂĄsokat a beruhĂĄzĂłk folytatni fogjĂĄk. A gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄgnak azonban lehetnek komoly kĂśvetkezmĂŠnyei, attĂłl fĂźggően, hogy mennyire lesz hosszĂş, szĂŠleskĂśrű ĂŠs sĂşlyos. Ha a vĂĄlsĂĄg hosszĂş ideig fennĂĄll, ha hĂłnapokig-ĂŠvekig nehĂŠz lesz hitelekhez jutni, akkor ez mindent befolyĂĄsolni fog, amit hitelből lehet finanszĂrozni.
Egy hosszabbtĂĄvĂş recessziĂł az energiaigĂŠnyt drĂĄmailag csĂśkkentheti, lenyomja az energiaĂĄrakat, ĂŠs termĂŠszetesen befolyĂĄsolja, hogy mely energetika beruhĂĄzĂĄsok mehetnek tovĂĄbb, ĂŠs melyeket fĂźggesztenek fel vagy tĂśrĂślnek. Jelenleg sok tĂzmilliĂĄrd dollĂĄr ĂŠrtĂŠkű projekt-fejlesztĂŠs van folyamatban vilĂĄgszerte. Ezek egy rĂŠszĂŠnek a jĂśvője kĂŠrdĂŠses. 2008. novemberĂŠnek kĂśzepĂŠn a WEC (VilĂĄg Energia TanĂĄcs, London) 16 eurĂłpai orszĂĄg 65 energetikai vĂĄllalatĂĄra kiterjedő felmĂŠrĂŠst kĂŠszĂtett, melyben a beruhĂĄzĂĄsi hangulatot vizsgĂĄlta. A felmĂŠrĂŠs 4 terĂźletre, a termelő kapacitĂĄsok, fogyasztĂłi kapacitĂĄsok, a K+F fejlesztĂŠsek ĂŠs a kĂśrnyezetvĂŠdelmi beruhĂĄzĂĄsok vizsgĂĄlatĂĄra terjedt ki.Â
A beruhĂĄzĂĄsi hangulat mind a 4 terĂźleten a negatĂv zĂłnĂĄban van, sok a (tĂśbb mint 2 ĂŠvvel) halasztott vagy csĂśkkentett-tĂśrĂślt beruhĂĄzĂĄs, de mĂŠg Ăgy is optimistĂĄnak tűnik a hangulat. A vĂĄllalatok szerint a beruhĂĄzĂĄsok 20%-a tĂśbb mint 2 ĂŠves, 40%-a kevesebb mint 2 ĂŠves halasztĂĄst fog elszenvedni, ĂŠs csak 20% lesz időben vĂŠgrehajtva. A beruhĂĄzĂĄsok mennyisĂŠge 20%-nĂĄl jobban csĂśkken 7% szerint, 20%-nĂĄl kevĂŠsbĂŠ csĂśkken, de csĂśkken 40% szerint ĂŠs 53 % szerint vĂĄltozatlanul megvalĂłsulnak. A vĂĄllalatok 50%-a szerint alapvető, 38%-a szerint kislĂŠptĂŠkű vĂĄltoztatĂĄsra van szĂźksĂŠg a szabĂĄlyozĂĄsi kĂśrnyezetben. Hogyan hat a vĂĄlsĂĄg az EU hosszĂş-tĂĄvĂş kĂśrnyezeti ĂŠs energiahatĂŠkonysĂĄgi terveire? VĂĄrhatĂłan a vĂĄlsĂĄg az energiatakarĂŠkossĂĄg illetve a megĂşjulĂł energiaforrĂĄsok megĂtĂŠlĂŠsĂŠben kĂśzvetlen negatĂv hatĂĄst rĂśvid tĂĄvon nem hoz. Azonban ha a vĂĄlsĂĄg hosszabb tĂĄvon fennĂĄll, ĂŠs az olajĂĄrak nyomottak maradnak, akkor annak komolyabb hatĂĄsai lehetnek:
1. EgyrĂŠszt az alacsony olaj ĂŠs ebből kĂśvetkezően alacsony gĂĄzĂĄrak nem fogjĂĄk elősegĂteni az energiahatĂŠkonysĂĄgi ĂŠs megĂşjulĂł energia beruhĂĄzĂĄsokat, mert rontjĂĄk ezen beruhĂĄzĂĄsok megtĂŠrĂźlĂŠsi idejĂŠt, s az eddig “negatĂv kĂśltsĂŠggel” vĂŠgrehajthatĂł beruhĂĄzĂĄsok ĂĄtmennek nem-profitĂĄbilis beruhĂĄzĂĄsba.
2. HasonlĂłan negatĂvan befolyĂĄsoljĂĄk az alacsony olajĂĄrak a megĂşjulĂł energiĂĄk terjedĂŠsĂŠt. Ha a megĂşjulĂłk tĂśbbsĂŠge a 140 dollĂĄr/hordĂł olajĂĄr mellett is csak jelentős ĂĄllami tĂĄmogatĂĄssal tudott nyeresĂŠget hozni, akkor mi lesz velĂźk, ha az olajĂĄr 80-100 dollĂĄr/hordĂł ĂĄr kĂśrĂźl stabilizĂĄlĂłdik?
3. MĂĄsrĂŠszt a recessziĂł idejĂŠn az ĂĄllami bevĂŠtelek is csĂśkkennek, ĂŠs a rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł erőforrĂĄsokat főkĂŠnt “rĂśvidtĂĄvĂş tűzoltĂĄsra”, pl. gazdasĂĄg ĂŠlĂŠnkĂtő programok indĂtĂĄsa, a munkanĂŠlkĂźliek helyzetĂŠnek javĂtĂĄsa, gazdasĂĄgi takarĂŠkossĂĄgi intĂŠzkedĂŠsek ellentĂŠtelezĂŠse stb. fogjĂĄk fordĂtani. Ha a recessziĂł hosszabb tĂĄvon fennĂĄll, vĂĄrhatĂłan csupĂĄn kisebb figyelmet fognak kapni olyan kĂŠrdĂŠsek, mint hogy 2050-ben hĂĄny centimĂŠterrel lesz magasabb az ĂłceĂĄn szintje. Az EU-ban mĂĄris vĂŠres vita folyik a 2020-ra tett hatĂŠkonysĂĄgi ĂŠs megĂşjulĂł cĂŠlkitűzĂŠsekről, ĂŠs ez a vita csak ĂŠlesedni fog, ha mĂŠlyĂźl a vĂĄlsĂĄg. Figyelmeztető jel, hogy az EU az egyik maastrichi kritĂŠriumot – mely a a 3%-os kĂśltsĂŠgvetĂŠsi hiĂĄny plafonrĂłl rendelkezik – mĂĄris felfĂźggesztette.
4. Az eurĂłpai recessziĂł, a vĂĄllalati csődĂśk, az ĂĄllamok csĂśkkenő bevĂŠtelei, a generĂłzus ĂĄllami mentőcsomagok (bankoknak, vĂĄllalatoknak, gazdasĂĄg ĂŠlĂŠnkĂtő programok, kis ĂŠs kĂśzĂŠp-vĂĄllalatok, munkanĂŠlkĂźliek stb. rĂŠszĂŠre) elvonjĂĄk az ĂĄllami erőforrĂĄsokat az energiahatĂŠkonysĂĄgi-klĂmavĂĄltozĂĄsi programoktĂłl, Ăgy itt is lassulĂĄs vĂĄrhatĂł.
Az energiatakarĂŠkossĂĄgi programok felfutĂĄsĂĄban bĂznak a zĂśld mozgalmak egyes kĂŠpviselői – ami jĂł lenne – ez a vĂĄrakozĂĄs azonban nincs Ăśsszhangban a gazdasĂĄgi realitĂĄsokkal. Az energiahatĂŠkonysĂĄgi beruhĂĄzĂĄsok mĂŠg a gazdasĂĄgi prosperitĂĄs időszakĂĄban is csak lassan “csurdogĂĄlnak”, ezĂŠrt kell őket ĂĄllami tĂĄmogatĂĄssal, kĂśtelező cĂŠlkitűzĂŠsek ĂŠs szabvĂĄnyok rĂŠvĂŠn stimulĂĄlni-kikĂŠnyszerĂteni. Ezt mutatjĂĄk a hazai energiahatĂŠkonysĂĄgi alapok (EHA, NEP, KIOP, KEOP) tapasztalatai is. IgazĂĄn komoly ĂŠrdeklődĂŠs mĂŠg a sikeres időszakokban is csak a magas tĂĄmogatĂĄs-intenzitĂĄsĂş alapok irĂĄnt van, de itt is jĂłl ĂŠrzĂŠkelhető a kereslet limitje. VĂĄlsĂĄg idejĂŠn tĂĄmogatĂĄsokra az ĂĄllamnak bizonyĂĄra kevesebb pĂŠnzĂźgyi forrĂĄsa 5. lesz. Fontos azonban tudni, hogy egyĂşttal a befogadĂł kĂśzeg – a vĂĄllalatok, lakossĂĄg, ĂśnkormĂĄnyzatok stb. pĂŠnzĂźgyi eszkĂśzei is csĂśkkennek, ĂŠs a beruhĂĄzĂĄsi kedv ĂŠs lehetősĂŠg is negatĂv. Ăgy hosszabb vĂĄlsĂĄg esetĂŠn ezen a terĂźleten is visszaesĂŠsre kell szĂĄmĂtani.
