A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság megsemmisítette a Magyar Bányászati Hivatal azon határozatát, amely a pusztaszőlősi 34-es gázkút karbantartását végző szolnoki MB Kőolajkutató Rt.-t tette felelőssé a tavaly augusztusi gázkitörésért – írja pénteki számában a Népszabadság.
Meglepő fordulat történt tegnap a pusztaszőlősi gázkitörés felelőseinek és okainak feltárása ügyében. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság ugyanis jogerős végzésében megsemmisítette a Magyar Bányászati Hivatal azon határozatát, amely a pusztaszőlősi 34-es gázkút karbantartását végző szolnoki MB Kőolajkutató Rt.-t tette felelőssé a tavaly augusztus 18-án, szűrőcsere közben keletkezett gázkitörésért. A bányászati hivatalnak új eljárásban ismét meg kell vizsgálnia a baleset keletkezésének körülményét.
Az MB Kőolajkutató Rt. az idén márciusban bíróság előtt támadta meg a bányászati hivatal határozatát. A tegnap megszületett jogerős döntés más megvilágításba helyezi a Mol Rt. és a Kőolajkutató Rt. közötti jogvitát is: a Mol Rt. ugyanis idén április közepe óta nem adott több megrendelést fúrótornyok karbantartására a szolnoki olajkutató cégnek, arra hivatkozva, hogy a Magyar Bányászati Hivatal határozata a kőolaj- és fölgázkutak karbantartásával foglalkozó szolnoki céget tette felelőssé a pusztaszőlősi gázkitörésért. A Mol Rt. ennek alapján kártérítési pert indított, s veszteségei fejében ötmilliárd forintot követel az MB Kőolajkutató Rt.-től.
A szolnoki cég a Mol Rt. döntése következtében áprilisban elveszítette legnagyobb megrendelőjét, nem tudott munkát adni a dolgozóinak, s ezért májusban háromszázötven alkalmazottat bocsátott el a cégtől.
A bíróság arra hivatkozva semmisítette meg a Magyar Bányászati Hivatal határozatát, hogy az nem derítette ki, valójában mi okozta a gázkitörést. A bíróság szerint a bányászati hivatal nem mérlegelte kellőképpen a szakértői véleményeket sem. Az elemzések egyik készítőjétől tudósítónk úgy értesült: nyolc szakértőt kértek fel a pusztaszőlősi gázkitörés okainak kivizsgálására, s közülük hat nem tartotta felelősnek a karbantartást végző brigádot a gázkitörésért.
Felkai György, a Mol Rt. kommunikációs igazgatója tegnap késő délután tudósítónknak azt mondta: elsődleges információik szerint nem tartalmi, hanem formai indokokra hivatkozva helyezte hatályon kívül a szolnok megyei bíróság a Magyar Bányászati Hivatal határozatát. Hozzátette: a Mol Rt. nem változtat eddigi üzleti politikáján, és továbbra sem kíván kútkarbantartásra megrendelést adni a szolnoki MB Kőolajkutató Rt.-nek.
A karbantartók nem felelősek
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság megsemmisítette a Magyar Bányászati Hivatal azon határozatát, amely a pusztaszőlősi 34-es gázkút karbantartását végző szolnoki MB Kőolajkutató Rt.-t tette felelőssé a tavaly augusztusi gázkitörésért – írja pénteki számában a Népszabadság.
Meglepő fordulat történt tegnap a pusztaszőlősi gázkitörés felelőseinek és okainak feltárása ügyében. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság ugyanis jogerős végzésében megsemmisítette a Magyar Bányászati Hivatal azon határozatát, amely a pusztaszőlősi 34-es gázkút karbantartását végző szolnoki MB Kőolajkutató Rt.-t tette felelőssé a tavaly augusztus 18-án, szűrőcsere közben keletkezett gázkitörésért. A bányászati hivatalnak új eljárásban ismét meg kell vizsgálnia a baleset keletkezésének körülményét.
Az MB Kőolajkutató Rt. az idén márciusban bíróság előtt támadta meg a bányászati hivatal határozatát. A tegnap megszületett jogerős döntés más megvilágításba helyezi a Mol Rt. és a Kőolajkutató Rt. közötti jogvitát is: a Mol Rt. ugyanis idén április közepe óta nem adott több megrendelést fúrótornyok karbantartására a szolnoki olajkutató cégnek, arra hivatkozva, hogy a Magyar Bányászati Hivatal határozata a kőolaj- és fölgázkutak karbantartásával foglalkozó szolnoki céget tette felelőssé a pusztaszőlősi gázkitörésért. A Mol Rt. ennek alapján kártérítési pert indított, s veszteségei fejében ötmilliárd forintot követel az MB Kőolajkutató Rt.-től.
A szolnoki cég a Mol Rt. döntése következtében áprilisban elveszítette legnagyobb megrendelőjét, nem tudott munkát adni a dolgozóinak, s ezért májusban háromszázötven alkalmazottat bocsátott el a cégtől.
A bíróság arra hivatkozva semmisítette meg a Magyar Bányászati Hivatal határozatát, hogy az nem derítette ki, valójában mi okozta a gázkitörést. A bíróság szerint a bányászati hivatal nem mérlegelte kellőképpen a szakértői véleményeket sem. Az elemzések egyik készítőjétől tudósítónk úgy értesült: nyolc szakértőt kértek fel a pusztaszőlősi gázkitörés okainak kivizsgálására, s közülük hat nem tartotta felelősnek a karbantartást végző brigádot a gázkitörésért.
Felkai György, a Mol Rt. kommunikációs igazgatója tegnap késő délután tudósítónknak azt mondta: elsődleges információik szerint nem tartalmi, hanem formai indokokra hivatkozva helyezte hatályon kívül a szolnok megyei bíróság a Magyar Bányászati Hivatal határozatát. Hozzátette: a Mol Rt. nem változtat eddigi üzleti politikáján, és továbbra sem kíván kútkarbantartásra megrendelést adni a szolnoki MB Kőolajkutató Rt.-nek.
