Ausztrália – a klímaváltozás tesztlaboratóriuma

Tűzoltók küzdenek az ausztráliai Új-Dél-Wales államban a lángokkal. 2019 végén és 2020 elején súlyos bozóttüzek pusztítottak a kontinens keleti partján. És ez csak egy példa a Tiszaktív szerint.

Chris Dickman, a Sydney-i Egyetem kutatója nem véletlenül nevezi Ausztráliát „a szénbányák kanárijának”: Az állatok megbízható jelzőként szolgálnak a levegő minőségére. Amint elhallgatnak, eljött az idő, hogy a bányászok elhagyják a tárnát. Hasonló történik most az ausztrál kontinensen: Itt a klímaváltozás hatásai sokkal szembetűnőbbek, mint a világ más részein, amikor a globális hőmérséklet emelkedik. Lényegében Ausztrália a klímaváltozás tesztlaboratóriuma.

Egy jelentés, amelyet az újonnan hivatalba lépett ausztrál szociáldemokrata kormány mutatott be, drámaian mutatja be a kontinens környezeti állapotát. Az elmúlt években a természet „szánalmasan rosszabbodó állapotba” került – áll a jelentésben. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás és az emberi beavatkozás – mint a bányászat, az erdőirtás, a szennyezés és az élőhelyek elvesztése – súlyos károkat okozott. 1990 óta 7,7 millió hektár erdőt vágtak ki.

Az ausztrál környezetvédelmi miniszter, Tanya Plibersek a jelentés bemutatásakor kijelentette, hogy „sürgős intézkedésekre van szükség az ökoszisztémák védelméhez”. A biológiai sokféleség hanyatlása aggasztó: Az összes ökoszisztéma 50%-a mutat összeomlásra utaló jeleket. Röviddel a jelentés bemutatása után máris figyelmeztető jelek jelentkeztek: Az év elején például az ausztrál Nagy-korallzátony 2020 óta ismét tömeges korallpusztulást szenvedett el.

A jelentés felsorol több extrém eseményt is: hőhullámok, árvizek, erdőtüzek. A kutatók szerint ezek hatása különösen szembetűnő Új-Dél-Wales államban, ahol a bozóttüzek hónapokig tartottak. Az Ausztrál Környezetvédelmi Intézet szerint a Nagy-korallzátony koralljainak több mint 90%-a elpusztult az utóbbi évek hőstressze miatt.

A jelentés különös figyelmet fordít az „Ember és Környezet Állapota” című fő jelentésre, amelyet Emma Johnston, a környezetvédelem vezetője mutatott be. A jelentés szerint az ausztrál környezet állapota a gyors klímaváltozás, a természeti rendszerek visszaszorulása és az emberi beavatkozás miatt rohamosan romlik. „Ha nem cselekszünk, 2050-re az ausztrál szárazföld 30%-át, valamint a víztestek 30%-át veszély fenyegeti” – mondta Plibersek.

A jelentés egyértelműen kimondja: „Az emberiség veszélyben van.” A klímaváltozás társadalmi összeomláshoz vezethet, hosszú távú és súlyos következményekkel – figyelmeztetnek a szerzők. Még az ausztrál klímatanács is arra figyelmeztetett a Twitteren: „Eljött az idő sürgős lépések megtételére, hogy megóvjuk országunkat.”

Noha a jelentés éles szavakkal írja le a helyzetet, korábban is voltak figyelmeztetések. 2017-ben például az ausztrál tudósok azt jósolták, hogy Sydneynek és Melbourne-nek 2040-re akár 240 napnyi 50 °C-os hőmérséklettel kell szembenéznie, ha a párizsi klímacélokat nem tartják be.

Két évvel korábban az ausztrál kutatási szervezet, a CSIRO és a meteorológiai szolgálat szintén hasonló megállapításokra jutott: az éghajlatváltozás hatása Ausztráliában súlyosabb, mint a világ többi részén. A Zöld Iránytű szerint az extrém hőmérsékletek elpusztították a korallzátonyokat és több millió tengeri állatot pusztítottak el.