A politikailag instabil Közép-Keletnek és Észak-Afrikának kritikus szerep juthat a 2030-ig várhatóan legalább 50 százalékkal növekvő energiaigények kielégítésében. Bár az energiakészletek még elegendők, fogyasztási szokásait az emberiségnek nagy erőkkel és jelentős költséggel kell hatékonyabbá tennie a következő évtizedekben – állítja a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA).
Az IEA World Energy Outlook jelentése a világ energia-tartalékainak és energia-szükségleteinek alakulását jelzi előre az elkövetkező évtizedekre. Az évente megjelenő jelentések többnyire a nyugat energiaérdekeinek szem előtt tartásával vizsgálják a folyamatokat.
Az idei jelentés természetesen részletesen foglalkozik a kőolaj rekordnagyságú árával, a megcsappant tartalékok és a termelési, feldolgozási kapacitások problémáival. A dokumentum rámutat: fokozza a gondokat, hogy immár a fejlődő gazdaságok energiaszükséglete is tartósan növekszik.
Szakértői vélemények szerint az IEA idei jelentése a legerősebb vészjelzés, amit a párizsi székhelyű ügynökség valaha is kiadott. A dokumentum szerint, ha a jelenlegi folyamatok iránya nem változik, akkor 2030-ig:
– a világ energiaszükséglete 50 százalékkal nő, s ennek a szükségletnek a 60 százalékát kőolaj és földgáz felhasználásával elégítik majd ki;
– a világ energia-tartalékai elegendőek lesznek az igények kielégítésére, de 17 trillió dollár befektetésre lesz szükség ahhoz, hogy az energia a fogyasztókhoz jusson;
– a közép-keleti és az afrikai olajtól való függőség a mostani 35 százalékos arányról 44 százalékra nő; Szaúd-Arábia és Irán fedezi majd a megnövekedett igény 45 százalékát;
– a termelés a leggyorsabban Irakban, Kuvaitban, az Egyesült Arab Emirátusokban és Líbiában nő majd, az olajtermelés 75 százalékkal, a földgáz-termelés pedig megháromszorozódik;
– a növekedés csak akkor következik be, ha az országok évi 56 milliárd dollárt fektetnek be a kitermelő infrastruktúrába;
– 2010-re az olajár várhatóan hordónként 35 dollárra csökken, majd – miközben az olajtermelés egyre csak növekszik, – 2030-ra 39 dollárra nő (ez mai értéken 65 dollárt jelent);
– az energia-felhasználással kapcsolatos széndioxid-kibocsátás 52 százalékkal nő.
A jelentés két lehetséges forgatókönyvet vázol fel. Abban az esetben, ha a termelő országokban a szükséges befektetések nem történnek meg vagy jelentősen késnek, 2030-ra az energiaárak jelentősen nőhetnek, elérhetik az 52 dollárt (mai értéken számolva 86 dollárt), a globális GDP-növekedés mérséklődik, és lelassul a világ energiaigényének növekedése is.
Az alternatív forgatókönyv szerint a fogyasztó országok megváltoztatják energia felhasználási szokásaikat, hogy kevesebb olajat és földgázt kelljen feldolgozni. Ez esetben az ügynökség előrejelzése szerint 2030-ra a globális energia igény 57 százalékkal nő, a világ ellátása továbbra is az észak-afrikai és a közel-keleti tartalékoktól függ majd, az energia-felhasználással kapcsolatos széndioxid-kibocsátás 30 százalékkal növekszik.
Vészjelzés a világ energia-felhasználásáról
A politikailag instabil Közép-Keletnek és Észak-Afrikának kritikus szerep juthat a 2030-ig várhatóan legalább 50 százalékkal növekvő energiaigények kielégítésében. Bár az energiakészletek még elegendők, fogyasztási szokásait az emberiségnek nagy erőkkel és jelentős költséggel kell hatékonyabbá tennie a következő évtizedekben – állítja a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA).
Az IEA World Energy Outlook jelentése a világ energia-tartalékainak és energia-szükségleteinek alakulását jelzi előre az elkövetkező évtizedekre. Az évente megjelenő jelentések többnyire a nyugat energiaérdekeinek szem előtt tartásával vizsgálják a folyamatokat.
Az idei jelentés természetesen részletesen foglalkozik a kőolaj rekordnagyságú árával, a megcsappant tartalékok és a termelési, feldolgozási kapacitások problémáival. A dokumentum rámutat: fokozza a gondokat, hogy immár a fejlődő gazdaságok energiaszükséglete is tartósan növekszik.
Szakértői vélemények szerint az IEA idei jelentése a legerősebb vészjelzés, amit a párizsi székhelyű ügynökség valaha is kiadott. A dokumentum szerint, ha a jelenlegi folyamatok iránya nem változik, akkor 2030-ig:
– a világ energiaszükséglete 50 százalékkal nő, s ennek a szükségletnek a 60 százalékát kőolaj és földgáz felhasználásával elégítik majd ki;
– a világ energia-tartalékai elegendőek lesznek az igények kielégítésére, de 17 trillió dollár befektetésre lesz szükség ahhoz, hogy az energia a fogyasztókhoz jusson;
– a közép-keleti és az afrikai olajtól való függőség a mostani 35 százalékos arányról 44 százalékra nő; Szaúd-Arábia és Irán fedezi majd a megnövekedett igény 45 százalékát;
– a termelés a leggyorsabban Irakban, Kuvaitban, az Egyesült Arab Emirátusokban és Líbiában nő majd, az olajtermelés 75 százalékkal, a földgáz-termelés pedig megháromszorozódik;
– a növekedés csak akkor következik be, ha az országok évi 56 milliárd dollárt fektetnek be a kitermelő infrastruktúrába;
– 2010-re az olajár várhatóan hordónként 35 dollárra csökken, majd – miközben az olajtermelés egyre csak növekszik, – 2030-ra 39 dollárra nő (ez mai értéken 65 dollárt jelent);
– az energia-felhasználással kapcsolatos széndioxid-kibocsátás 52 százalékkal nő.
A jelentés két lehetséges forgatókönyvet vázol fel. Abban az esetben, ha a termelő országokban a szükséges befektetések nem történnek meg vagy jelentősen késnek, 2030-ra az energiaárak jelentősen nőhetnek, elérhetik az 52 dollárt (mai értéken számolva 86 dollárt), a globális GDP-növekedés mérséklődik, és lelassul a világ energiaigényének növekedése is.
Az alternatív forgatókönyv szerint a fogyasztó országok megváltoztatják energia felhasználási szokásaikat, hogy kevesebb olajat és földgázt kelljen feldolgozni. Ez esetben az ügynökség előrejelzése szerint 2030-ra a globális energia igény 57 százalékkal nő, a világ ellátása továbbra is az észak-afrikai és a közel-keleti tartalékoktól függ majd, az energia-felhasználással kapcsolatos széndioxid-kibocsátás 30 százalékkal növekszik.
