Évente 400 millió eurós bevételre számítanak a lengyel kibocsátók az uniós emissziókereskedelmi rendszer révén, jóllehet a kabinet szerint Brüsszel Lengyelország számára hátrányosan, lefelé módosította a nemzeti kvótát. Varsóban korábban arra készültek, hogy pert indítanak az Európai Bizottság ellen.A lengyel kormány nem indít pert az Európai Bizottság ellen a túlzottan alacsony széndioxid-kibocsátási limitek miatt. A Belka-kabinet úgy ítélte meg, hogy túlzottan nagy kockázatot vállalna, önmaga szolgáltatna indokot az Európai Bizottságnak a limit további csökkentéséhez, ezért visszalépett ettől a radikális szándékától, noha az Európai Bírósághoz (CVRIA) benyújtandó panasz szövege már készen állt.
Ahelyett, hogy az Unió bíróságához fordulna, a varsói minisztertanács Európa Bizottsága más megoldást javasol: arra kéri Brüsszelt, változtasson a kibocsátási limitek 2003/87/EK irányelvein. Tudniillik a kormány a jelenlegi előírásokat a lengyel gazdaság számára hátrányosnak tartja. Ezek nem veszik figyelembe a CO2 kibocsátás speciális tartalékának kialakítását a kis hőerőművek számára. Továbbá nem számolnak Lengyelországnak azzal a sajátos helyzetével, miszerint az ország már ma is kisebb mennyiségű CO2-t bocsát ki, mint amennyit a kiotói jegyzőkönyvben vállalt.
A lengyel kormány megítélése szerint a Bizottság azért szabott Lengyelország számára alacsonyabb limitet a CO2 kiobocsátásra, hogy ily módon az egész Európai Uniónak könnyebb legyen megfelelnie a kiotói követelményeknek. Ebben az esetben a lengyel többletet “grátis” hasznosíthatja például Németország és Franciaország, tehát azok az államok, amelyek ma túl sok széndioxidot emittálnak.
Az Európai Bizottsághoz benyújtandó és az Irányelvek megváltoztatását kérő hivatalos lengyel beadvány két-három héten belül elkészül.
A lengyel cégek már júniusban megkezdhetik a széndioxid kibocsátási jogokkal a kereskedést és azon évente több, mint 400 millió eurot kereshetnek az Euronext tőzsdeszövetség és esetleg más tőzsdék piacain is. Mint ismert, ebben a kereskedési körben 12 ezer EU-n belüli vállalkozás vehet részt. Ezen belül 945 a lengyel cégek száma (villamos erőművek, üveg- és acélkohók, papír- és cementgyárak).
Tomasz Podgajniak környezetvédelmi miniszter-helyettes közölte, hogy egyik-másik nagyobb erőmű számára gondot okoz a széndioxid kibocsátás redukálása, de a vállalkozások többsége mégiscsak bevételre tesz szert a CO2 kibocsátási piacon. A múlt esztendőben a rendszerbe bevont cégek összesen 214 millió tonna széndioxidot emittáltak, ami annyit jelent, hogy évente 26 millió tonnányit értékesíthetnek ebből a gázból. A mai 16,7 euro/t áron ez 434 millió euro bevételt jelent.
Lengyelország az idei első félévben 13 projektjével jelentkezik az Unió kohéziós alapjánál. A miniszter-helyettes szerint azért kevés a jó projekt, mert az önkormányzatoknál kevés a pénz a megvalósításhoz.
Varsó nem perel, hanem kereskedik
Évente 400 millió eurós bevételre számítanak a lengyel kibocsátók az uniós emissziókereskedelmi rendszer révén, jóllehet a kabinet szerint Brüsszel Lengyelország számára hátrányosan, lefelé módosította a nemzeti kvótát. Varsóban korábban arra készültek, hogy pert indítanak az Európai Bizottság ellen.A lengyel kormány nem indít pert az Európai Bizottság ellen a túlzottan alacsony széndioxid-kibocsátási limitek miatt. A Belka-kabinet úgy ítélte meg, hogy túlzottan nagy kockázatot vállalna, önmaga szolgáltatna indokot az Európai Bizottságnak a limit további csökkentéséhez, ezért visszalépett ettől a radikális szándékától, noha az Európai Bírósághoz (CVRIA) benyújtandó panasz szövege már készen állt.
Ahelyett, hogy az Unió bíróságához fordulna, a varsói minisztertanács Európa Bizottsága más megoldást javasol: arra kéri Brüsszelt, változtasson a kibocsátási limitek 2003/87/EK irányelvein. Tudniillik a kormány a jelenlegi előírásokat a lengyel gazdaság számára hátrányosnak tartja. Ezek nem veszik figyelembe a CO2 kibocsátás speciális tartalékának kialakítását a kis hőerőművek számára. Továbbá nem számolnak Lengyelországnak azzal a sajátos helyzetével, miszerint az ország már ma is kisebb mennyiségű CO2-t bocsát ki, mint amennyit a kiotói jegyzőkönyvben vállalt.
A lengyel kormány megítélése szerint a Bizottság azért szabott Lengyelország számára alacsonyabb limitet a CO2 kiobocsátásra, hogy ily módon az egész Európai Uniónak könnyebb legyen megfelelnie a kiotói követelményeknek. Ebben az esetben a lengyel többletet “grátis” hasznosíthatja például Németország és Franciaország, tehát azok az államok, amelyek ma túl sok széndioxidot emittálnak.
Az Európai Bizottsághoz benyújtandó és az Irányelvek megváltoztatását kérő hivatalos lengyel beadvány két-három héten belül elkészül.
A lengyel cégek már júniusban megkezdhetik a széndioxid kibocsátási jogokkal a kereskedést és azon évente több, mint 400 millió eurot kereshetnek az Euronext tőzsdeszövetség és esetleg más tőzsdék piacain is. Mint ismert, ebben a kereskedési körben 12 ezer EU-n belüli vállalkozás vehet részt. Ezen belül 945 a lengyel cégek száma (villamos erőművek, üveg- és acélkohók, papír- és cementgyárak).
Tomasz Podgajniak környezetvédelmi miniszter-helyettes közölte, hogy egyik-másik nagyobb erőmű számára gondot okoz a széndioxid kibocsátás redukálása, de a vállalkozások többsége mégiscsak bevételre tesz szert a CO2 kibocsátási piacon. A múlt esztendőben a rendszerbe bevont cégek összesen 214 millió tonna széndioxidot emittáltak, ami annyit jelent, hogy évente 26 millió tonnányit értékesíthetnek ebből a gázból. A mai 16,7 euro/t áron ez 434 millió euro bevételt jelent.
Lengyelország az idei első félévben 13 projektjével jelentkezik az Unió kohéziós alapjánál. A miniszter-helyettes szerint azért kevés a jó projekt, mert az önkormányzatoknál kevés a pénz a megvalósításhoz.
