TĂźrkmenisztĂĄn cĂĄfolja az orosz bejelentĂŠst, mely szerint a Gazprommal az orosz tĂĄrsasĂĄg csatlakozĂĄsĂĄrĂłl tĂĄrgyalna a TAPI gĂĄzvezetĂŠk projekthez. A csĂľ TĂźrkmenisztĂĄbĂłl AfganisztĂĄnon ĂŠs PakisztĂĄnon ĂĄt ĂŠrne el IndiĂĄig, neve az elĂľbbi orszĂĄgok kezdĂľbetĂťibĂľl ĂĄll Ăśssze. Az orosz bejelentĂŠst tĂźrkmĂŠn rĂŠszrĂľl Ăşgy ĂŠrtelmezik, hogy a tĂźrkmĂŠn-eurĂłpai gĂĄzkapcsolatok meglazĂtĂĄsa volt a cĂŠlja. A kĂśzĂŠp-ĂĄzsiai orszĂĄg tavaly mĂĄr megindĂtotta kĂnai exportjĂĄt, de szĂĄllĂtana IrĂĄnnnak is.
Az oroszorszĂĄgi energiĂĄĂŠrt felelĂľs legfĂľbb vezetĂľ, Igor Szecsin miniszterelnĂśk-helyettes ĂşjsĂĄgĂrĂłk elĂľtt bejelentette, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnĂśk nĂŠhĂĄny nappal korĂĄbbi, tĂźrkmenisztĂĄni Ăştja sorĂĄn felmerĂźlt, hogy a Gazprom csaltakozna a kĂśzĂŠp-ĂĄzisiai TAPI gĂĄzvezetĂŠk vĂĄllalkozĂĄshoz. A beruhĂĄzĂĄst mĂŠg a szovjet idĂľkben kezdtĂŠk el tervezni, de mĂĄig nem valĂłsult meg. A mĂşlt hĂłnapban azonban megint terĂtĂŠkre kerĂźlt a csĂľ lefektetĂŠse, emiatt viszont a nyomvonalban ĂŠrintett orszĂĄgoknak meg kell ĂşjĂtaniuk az arra vonatkozĂł megĂĄllapodĂĄsukat. Szecsin nem sokkal kĂŠsĂľbb azt mondta, hogy Moszkva ĂŠs Asgabat ĂşjbĂłl megvizsgĂĄlja a Kaszpi-tengeri GĂĄzvezetĂŠk tervĂŠt, ugyanis az ĂŠlĂŠnkĂźlĂľ eurĂłpai gĂĄzigĂŠny kielĂŠgĂtĂŠse miatt szĂźksĂŠg lehet az ĂŠrintett tĂŠrsĂŠg gĂĄzĂĄra is.
“TĂźrkmenisztĂĄn az ilyen bejelentĂŠseket Ăşgy tekinti, hogy azok a kĂŠt orszĂĄg normĂĄlis energiakapcsolatai megzavarĂĄsĂĄt cĂŠlozzĂĄk, ĂŠs megkĂŠrdĂľjelezik, hogy a partnerek telejsĂti-e egyĂŠb kĂśtelezettsĂŠgvĂĄllalĂĄsaikat”, ĂĄll a tĂźrkmĂŠn kĂźlĂźgyminisztĂŠrium kĂśzlemĂŠnyĂŠben.
TĂźrkmenisztĂĄn, amely 2007-ben ĂĄllapodott meg OroszorszĂĄggal ĂŠs KazahsztĂĄnnal, hogy a Kaszpi-tenger mentĂŠn egy gĂĄzvezetĂŠket ĂŠpĂtenek, OroszorszĂĄgba, azt mondta, hogy ennek a csĂľnek a kibĂľvĂtĂŠse merĂźlt fel. “Orosz kezdemĂŠnyezĂŠsre ez a munka kerĂźlt terĂtĂŠkre, ez okozhatta a fĂŠlreĂŠrtĂŠst a mostani orosz nyilatkozatban” – ĂĄll a kĂśzlemĂŠnyben, amely ismĂŠt hangsĂşlyozza: semmi olyasmi nem merĂźlt fel, hogy orosz cĂŠgek beszĂĄllnĂĄnak a TAPI projektbe. Olyan szĂĄndĂŠk sincs tĂźrkmĂŠn rĂŠszrĂľl, hogy az orszĂĄg megsĂŠrtenĂŠ a mĂĄs felekkel kĂśtĂśtt megĂĄllapodĂĄsait. A tĂźrkmĂŠn kĂźlĂźgyminisztĂŠrium remĂŠli, hogy amikor az orosz bejelentĂŠsek szĂźletnek, akkor azok figyelembe veszik a vele jĂĄrĂł felelĂľssĂŠget, ĂŠs a valĂłsĂĄgot is.
TĂźrkmenisztĂĄn a legnagyobb kĂśzĂŠp-ĂĄzisiai gĂĄztermelĂľ. A vilĂĄg negyedik legnagyob gĂĄzkĂŠszletĂŠvel rendelkezik, 20 ĂŠven belĂźl meg szeretnĂŠ hĂĄromszorozni a ma ĂŠvi 75 milliĂĄrd kĂśbmĂŠteres termelĂŠsĂŠt. A sivatagi orszĂĄg szeretne fĂźggetlennĂŠ vĂĄlni annak a korĂĄbbi birodalomnak a vezetĂľ orszĂĄgĂĄtĂłl, amely a gĂĄzĂĄnak ma is a fĂľ vevĂľje, azaz OroszorszĂĄgtĂłl.
Ugyanezen hĂr egy mĂĄsik tolmĂĄcsolĂĄsa szerint TĂźrkmenisztĂĄn Ăşgy ĂŠrzi, hogy a fenti orosz bejelentĂŠs cĂŠlja az volt, hogy akadĂĄlyt gĂśrdĂtsen TĂźrkmenisztĂĄn ĂŠs EurĂłpa energiaipari kapcsolatai kibontakozĂĄsa elĂŠ. Szecsin bejelentĂŠse ugyanis azt sugallja az AP szerint, hogy TĂźrkmenisztĂĄn soha nem lesz kĂŠpest Ăşgy gĂĄzt exportĂĄlni, hogy az ne ĂŠrintsen orosz terĂźletet. A kĂśzlemĂŠny ezĂŠrt leszĂśgezi, hogy TĂźrkmenisztĂĄn komoly megĂĄllapodĂĄsokat kĂśtĂśtt megbĂzhatĂł, tekintĂŠlyes eurĂłpai vĂĄllalatokkal, rĂŠszben az energia teĂźletĂŠn, s szerzĂľdĂŠseinek eleget fog tenni.
A mostani szĂłcsata elĂľtt tavaly komolyabb feszĂźltsĂŠg is volt a kĂŠt orszĂĄg kĂśzĂśtt. OroszorszĂĄg, elĂľzetes bejelentĂŠs nĂŠlkĂźl leĂĄllĂtotta tĂźrkmenisztĂĄni gĂĄzimportjĂĄt, ezt kĂśvetĂľen felrobbant az ĂŠrintett importvezetĂŠk. A tĂźrkmĂŠnek szerint a robbanĂĄst az okozta, hogy a gĂĄzcsap elzĂĄrĂĄsa miatt tĂşlnyomĂĄs keletkezett a csĂľben, ezt azonban az orosz fĂŠl soha nem ismerte el. A szĂĄllĂtĂĄs ez ĂŠv januĂĄrjĂĄban Ăşjraindult, de az eredetinĂŠl sokkal kisebb mennyisĂŠggel. KorĂĄbban ĂŠvi 40 milliĂĄrd kĂśbmĂŠteres volt a tĂźrkmĂŠn kivitel, most 10 milliĂĄrdot tesz ki. Az EU aktĂvan lobbizik azĂŠrt, hogy a majdani Nabucco gĂĄzvezetĂŠkbe tĂźrkmĂŠn gĂĄz is kerĂźljĂśn.
Az ĂłriĂĄsprojekt rĂŠvĂŠn orosz rĂŠszvĂŠtel nĂŠlkĂźl jutna EurĂłpĂĄba kĂśzĂŠp-ĂĄzsiai ĂŠs tĂźrkmĂŠn gĂĄz. “Most, amikor OroszorszĂĄg lecsĂśkkentette tĂźrkmĂŠn gĂĄzimportjĂĄt, mĂŠg inkĂĄbb fontosak nekĂźnk az eurĂłpai kapcsolatok” – ĂĄll a kĂśzlemĂŠnyben. TĂźrkmenisztĂĄn mĂĄs vevĂľket is keres. KĂnai exportja tavaly indult meg, a kivitel nagysĂĄga 2015-re elĂŠri az ĂŠvi 40 milliĂĄrd kĂśbmĂŠtert. IrĂĄn is igĂŠnyt tart a tĂźrkmĂŠn gĂĄzra, ezĂŠrt TĂźrkmenisztĂĄn erĂľsen tĂĄmogatja a fenti, 1680 kilomĂŠteres TAPI gĂĄzvezetĂŠk megĂŠpĂtĂŠsĂŠt.
Újabb orosz-türkmén összezördülés
TĂźrkmenisztĂĄn cĂĄfolja az orosz bejelentĂŠst, mely szerint a Gazprommal az orosz tĂĄrsasĂĄg csatlakozĂĄsĂĄrĂłl tĂĄrgyalna a TAPI gĂĄzvezetĂŠk projekthez. A csĂľ TĂźrkmenisztĂĄbĂłl AfganisztĂĄnon ĂŠs PakisztĂĄnon ĂĄt ĂŠrne el IndiĂĄig, neve az elĂľbbi orszĂĄgok kezdĂľbetĂťibĂľl ĂĄll Ăśssze. Az orosz bejelentĂŠst tĂźrkmĂŠn rĂŠszrĂľl Ăşgy ĂŠrtelmezik, hogy a tĂźrkmĂŠn-eurĂłpai gĂĄzkapcsolatok meglazĂtĂĄsa volt a cĂŠlja. A kĂśzĂŠp-ĂĄzsiai orszĂĄg tavaly mĂĄr megindĂtotta kĂnai exportjĂĄt, de szĂĄllĂtana IrĂĄnnnak is.
Az oroszorszĂĄgi energiĂĄĂŠrt felelĂľs legfĂľbb vezetĂľ, Igor Szecsin miniszterelnĂśk-helyettes ĂşjsĂĄgĂrĂłk elĂľtt bejelentette, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnĂśk nĂŠhĂĄny nappal korĂĄbbi, tĂźrkmenisztĂĄni Ăştja sorĂĄn felmerĂźlt, hogy a Gazprom csaltakozna a kĂśzĂŠp-ĂĄzisiai TAPI gĂĄzvezetĂŠk vĂĄllalkozĂĄshoz. A beruhĂĄzĂĄst mĂŠg a szovjet idĂľkben kezdtĂŠk el tervezni, de mĂĄig nem valĂłsult meg. A mĂşlt hĂłnapban azonban megint terĂtĂŠkre kerĂźlt a csĂľ lefektetĂŠse, emiatt viszont a nyomvonalban ĂŠrintett orszĂĄgoknak meg kell ĂşjĂtaniuk az arra vonatkozĂł megĂĄllapodĂĄsukat. Szecsin nem sokkal kĂŠsĂľbb azt mondta, hogy Moszkva ĂŠs Asgabat ĂşjbĂłl megvizsgĂĄlja a Kaszpi-tengeri GĂĄzvezetĂŠk tervĂŠt, ugyanis az ĂŠlĂŠnkĂźlĂľ eurĂłpai gĂĄzigĂŠny kielĂŠgĂtĂŠse miatt szĂźksĂŠg lehet az ĂŠrintett tĂŠrsĂŠg gĂĄzĂĄra is.
“TĂźrkmenisztĂĄn az ilyen bejelentĂŠseket Ăşgy tekinti, hogy azok a kĂŠt orszĂĄg normĂĄlis energiakapcsolatai megzavarĂĄsĂĄt cĂŠlozzĂĄk, ĂŠs megkĂŠrdĂľjelezik, hogy a partnerek telejsĂti-e egyĂŠb kĂśtelezettsĂŠgvĂĄllalĂĄsaikat”, ĂĄll a tĂźrkmĂŠn kĂźlĂźgyminisztĂŠrium kĂśzlemĂŠnyĂŠben.
TĂźrkmenisztĂĄn, amely 2007-ben ĂĄllapodott meg OroszorszĂĄggal ĂŠs KazahsztĂĄnnal, hogy a Kaszpi-tenger mentĂŠn egy gĂĄzvezetĂŠket ĂŠpĂtenek, OroszorszĂĄgba, azt mondta, hogy ennek a csĂľnek a kibĂľvĂtĂŠse merĂźlt fel. “Orosz kezdemĂŠnyezĂŠsre ez a munka kerĂźlt terĂtĂŠkre, ez okozhatta a fĂŠlreĂŠrtĂŠst a mostani orosz nyilatkozatban” – ĂĄll a kĂśzlemĂŠnyben, amely ismĂŠt hangsĂşlyozza: semmi olyasmi nem merĂźlt fel, hogy orosz cĂŠgek beszĂĄllnĂĄnak a TAPI projektbe. Olyan szĂĄndĂŠk sincs tĂźrkmĂŠn rĂŠszrĂľl, hogy az orszĂĄg megsĂŠrtenĂŠ a mĂĄs felekkel kĂśtĂśtt megĂĄllapodĂĄsait. A tĂźrkmĂŠn kĂźlĂźgyminisztĂŠrium remĂŠli, hogy amikor az orosz bejelentĂŠsek szĂźletnek, akkor azok figyelembe veszik a vele jĂĄrĂł felelĂľssĂŠget, ĂŠs a valĂłsĂĄgot is.
TĂźrkmenisztĂĄn a legnagyobb kĂśzĂŠp-ĂĄzisiai gĂĄztermelĂľ. A vilĂĄg negyedik legnagyob gĂĄzkĂŠszletĂŠvel rendelkezik, 20 ĂŠven belĂźl meg szeretnĂŠ hĂĄromszorozni a ma ĂŠvi 75 milliĂĄrd kĂśbmĂŠteres termelĂŠsĂŠt. A sivatagi orszĂĄg szeretne fĂźggetlennĂŠ vĂĄlni annak a korĂĄbbi birodalomnak a vezetĂľ orszĂĄgĂĄtĂłl, amely a gĂĄzĂĄnak ma is a fĂľ vevĂľje, azaz OroszorszĂĄgtĂłl.
Ugyanezen hĂr egy mĂĄsik tolmĂĄcsolĂĄsa szerint TĂźrkmenisztĂĄn Ăşgy ĂŠrzi, hogy a fenti orosz bejelentĂŠs cĂŠlja az volt, hogy akadĂĄlyt gĂśrdĂtsen TĂźrkmenisztĂĄn ĂŠs EurĂłpa energiaipari kapcsolatai kibontakozĂĄsa elĂŠ. Szecsin bejelentĂŠse ugyanis azt sugallja az AP szerint, hogy TĂźrkmenisztĂĄn soha nem lesz kĂŠpest Ăşgy gĂĄzt exportĂĄlni, hogy az ne ĂŠrintsen orosz terĂźletet. A kĂśzlemĂŠny ezĂŠrt leszĂśgezi, hogy TĂźrkmenisztĂĄn komoly megĂĄllapodĂĄsokat kĂśtĂśtt megbĂzhatĂł, tekintĂŠlyes eurĂłpai vĂĄllalatokkal, rĂŠszben az energia teĂźletĂŠn, s szerzĂľdĂŠseinek eleget fog tenni.
A mostani szĂłcsata elĂľtt tavaly komolyabb feszĂźltsĂŠg is volt a kĂŠt orszĂĄg kĂśzĂśtt. OroszorszĂĄg, elĂľzetes bejelentĂŠs nĂŠlkĂźl leĂĄllĂtotta tĂźrkmenisztĂĄni gĂĄzimportjĂĄt, ezt kĂśvetĂľen felrobbant az ĂŠrintett importvezetĂŠk. A tĂźrkmĂŠnek szerint a robbanĂĄst az okozta, hogy a gĂĄzcsap elzĂĄrĂĄsa miatt tĂşlnyomĂĄs keletkezett a csĂľben, ezt azonban az orosz fĂŠl soha nem ismerte el. A szĂĄllĂtĂĄs ez ĂŠv januĂĄrjĂĄban Ăşjraindult, de az eredetinĂŠl sokkal kisebb mennyisĂŠggel. KorĂĄbban ĂŠvi 40 milliĂĄrd kĂśbmĂŠteres volt a tĂźrkmĂŠn kivitel, most 10 milliĂĄrdot tesz ki. Az EU aktĂvan lobbizik azĂŠrt, hogy a majdani Nabucco gĂĄzvezetĂŠkbe tĂźrkmĂŠn gĂĄz is kerĂźljĂśn.
Az ĂłriĂĄsprojekt rĂŠvĂŠn orosz rĂŠszvĂŠtel nĂŠlkĂźl jutna EurĂłpĂĄba kĂśzĂŠp-ĂĄzsiai ĂŠs tĂźrkmĂŠn gĂĄz. “Most, amikor OroszorszĂĄg lecsĂśkkentette tĂźrkmĂŠn gĂĄzimportjĂĄt, mĂŠg inkĂĄbb fontosak nekĂźnk az eurĂłpai kapcsolatok” – ĂĄll a kĂśzlemĂŠnyben. TĂźrkmenisztĂĄn mĂĄs vevĂľket is keres. KĂnai exportja tavaly indult meg, a kivitel nagysĂĄga 2015-re elĂŠri az ĂŠvi 40 milliĂĄrd kĂśbmĂŠtert. IrĂĄn is igĂŠnyt tart a tĂźrkmĂŠn gĂĄzra, ezĂŠrt TĂźrkmenisztĂĄn erĂľsen tĂĄmogatja a fenti, 1680 kilomĂŠteres TAPI gĂĄzvezetĂŠk megĂŠpĂtĂŠsĂŠt.
