Alakul a béke Azerbajdzsán és Türkmenisztán között a Transz-Kaszpi vezeték megépítése érdekében. Utóbbi 2030-ra megnégyszerezné gázexportját, azonban a külföldi tőkének még nem teremtette meg a megfelelő környezetet.
Türkmenisztán gázexport-stratégiája politikai kérdés, ezért annak részletei nem tartoznak más országok képviselőire, legalábbis nagyon ritkán nyilatkozik türkmén vezető ez ügyben. Nemrégiben Annageldi Mametyazov helyettes energiaminiszter ismét megfogalmazta ezt az álláspontot, bár éppen egy olaj- és gázkonferencián tartott előadása után, Párizsban. A Független Államok Közösségének (FÁK) és nyugati országok, energiavállalatok képviselőinek eszmecseréjén Mametyazov részben ismertette Türkmenisztán gázkészleteinek méretét és kitermelési, ellátási terveit, de a Transz-Kaszpi vezetékben vállalt szerepéről nem árult el érdemi információt.
Így nem lehet tudni, hogy a Kaszpi-tengeren átívelő majdani gázvezetéken mennyi türkmén gázt szállítnak, de egyelőre Türkmenisztán és Azerbajdzsán azon dolgozik, hogy kibéküljön egymással. Oroszországnak viszont nem érdeke a cső megépülése, hiszen a Déli Áramlaton dolgozik. Ezért ellenzi a vezeték tervét, egyszersmind a két szomszéd közti békét is. Úgy tűnik viszont, hogy amint megépül a Kelet-Nyugati gázvezeték, amely a Galkynys-mezőről szállít 2015-től a Kaszpi-tenger partjára, kitisztul a Transz-Kaszpi körüli kép. Az EU egyébként az onnan Asgabatot elérő vezeték teljes fejlesztési koncepcióját tervezi elkészíteni ez év végére.
Annyi biztos, hogy Türkmenisztán szívesen fogadná a külföldi tőkét és bizonyos jogokat is biztosít a nyugati társaságoknak, a korrupció és a bürokrácia átláthatatlansága még mindig probléma, jegyzi meg a Natural Gas Europe online lap. Mametyazov arról sem beszélt, hogy pontosan mikor indul a tender a mélyvízi lelőhelyek kiosztására a külföldi vállalatok számára, pedig Türkmenisztán régóta ígéri, a cégek régóta várnak lelkesen. Az is kérdés, hogy a kormány engedi-e majd a nyugati vállalatoknak, hogy ne csak tengeri, hanem szárazföldi termelés-megosztási szerződéseket kössenek.
A tervek szerint 2030-ra megnégyszerezi Türkmenisztán a gázexportját, évi 200 milliárd köbméterre, amelyet a határnál értékesítenek, az ár pedig a hivatalos álláspont szerint pusztán az eladó és vásárló vállalatokon múlik, mondta Mametyazov. A belföldi felhasználás 30 milliárd köbméter lesz, amit természetesen saját forrásból fedez az ország.
Türkmenisztán megnégyszerezné gázexportját
Alakul a béke Azerbajdzsán és Türkmenisztán között a Transz-Kaszpi vezeték megépítése érdekében. Utóbbi 2030-ra megnégyszerezné gázexportját, azonban a külföldi tőkének még nem teremtette meg a megfelelő környezetet.
Türkmenisztán gázexport-stratégiája politikai kérdés, ezért annak részletei nem tartoznak más országok képviselőire, legalábbis nagyon ritkán nyilatkozik türkmén vezető ez ügyben. Nemrégiben Annageldi Mametyazov helyettes energiaminiszter ismét megfogalmazta ezt az álláspontot, bár éppen egy olaj- és gázkonferencián tartott előadása után, Párizsban. A Független Államok Közösségének (FÁK) és nyugati országok, energiavállalatok képviselőinek eszmecseréjén Mametyazov részben ismertette Türkmenisztán gázkészleteinek méretét és kitermelési, ellátási terveit, de a Transz-Kaszpi vezetékben vállalt szerepéről nem árult el érdemi információt.
Így nem lehet tudni, hogy a Kaszpi-tengeren átívelő majdani gázvezetéken mennyi türkmén gázt szállítnak, de egyelőre Türkmenisztán és Azerbajdzsán azon dolgozik, hogy kibéküljön egymással. Oroszországnak viszont nem érdeke a cső megépülése, hiszen a Déli Áramlaton dolgozik. Ezért ellenzi a vezeték tervét, egyszersmind a két szomszéd közti békét is. Úgy tűnik viszont, hogy amint megépül a Kelet-Nyugati gázvezeték, amely a Galkynys-mezőről szállít 2015-től a Kaszpi-tenger partjára, kitisztul a Transz-Kaszpi körüli kép. Az EU egyébként az onnan Asgabatot elérő vezeték teljes fejlesztési koncepcióját tervezi elkészíteni ez év végére.
Annyi biztos, hogy Türkmenisztán szívesen fogadná a külföldi tőkét és bizonyos jogokat is biztosít a nyugati társaságoknak, a korrupció és a bürokrácia átláthatatlansága még mindig probléma, jegyzi meg a Natural Gas Europe online lap. Mametyazov arról sem beszélt, hogy pontosan mikor indul a tender a mélyvízi lelőhelyek kiosztására a külföldi vállalatok számára, pedig Türkmenisztán régóta ígéri, a cégek régóta várnak lelkesen. Az is kérdés, hogy a kormány engedi-e majd a nyugati vállalatoknak, hogy ne csak tengeri, hanem szárazföldi termelés-megosztási szerződéseket kössenek.
A tervek szerint 2030-ra megnégyszerezi Türkmenisztán a gázexportját, évi 200 milliárd köbméterre, amelyet a határnál értékesítenek, az ár pedig a hivatalos álláspont szerint pusztán az eladó és vásárló vállalatokon múlik, mondta Mametyazov. A belföldi felhasználás 30 milliárd köbméter lesz, amit természetesen saját forrásból fedez az ország.
