close
Tovább érlelődik a régiós energiaellátási együttműködés
Blog - Egyéb - Gáz

Tovább érlelődik a régiós energiaellátási együttműködés

Tovább érlelődik a közép- és délkelet-európai régió együttműködési törekvése az energiaellátás területén. Bécsben terítékre került a földgázellátásunk.

Amint arról korábban hírt adtunk, április elején Várnában jelentették be Bulgária, Szerbia és Magyarország ipari és kereskedelmi kamaráinak képviselői, hogy kezdeményezik a balkáni régió szorosabb energetikai együttműködését. A július 2-án Bécsben tartott legújabb összejövetelen a három ország megerősítette kooperációs szándékát a gazdasági fejlesztés és az energiabiztonság vonatkozásában.

A Natural Gas Europe és az Initiative Pro Mitteleuropa által közösen szervezett rendezvényen a vendéglátó Osztrák Iparszövetség főtitkárhelyettese, Peter Koren, illetve Christian Schönbauer, a Szövetségi Tudományos, Kutatási és Gazdasági Minisztérium energetikai osztályvezetője is kifejezésre juttatták országuk érintettségét az ellátásbiztonságot illetően, és érdekeltségüket a megoldásokat kereső szorosabb együttműködésben. Ausztria hagyományosan nagy jelentőséget tulajdonít régiós szerepvállalásának, és kulcskérdésnek tekinti az energiaügyeket, amit jelez az OMV és Gazprom múlt heti megállapodása is a Déli Áramlat gázvezeték projektben való részvételről. Ausztria földgáz importfüggősége nyolcvan százalékos, a teljes gázigény több mint felét a Gazprom révén fedezi.

A rendezvényen felszólalt Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is. Az államtitkár Európa csökkenő versenyképessége szempontjából minősítette kulcskérdésnek az energiát, amelynek vonatkozásában az árak mérséklése és az ellátásbiztonság növelése egyaránt lényeges követelmény.

A külgazdasági és külügyi államtitkár lényegében megismételte Orbán Viktor kijelentésit, amelyeket Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel való találkozóján tett a hét elején. E szerint a Déli Áramlat projekt megvalósításához ragaszkodnunk kell, hiszen nem tehetjük függővé a gázellátást a szomszéd országokban zajló konfliktusoktól, illetve az Ukrajnával való szolidaritásunk kifejezése nem veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Déli Áramlat nemcsak a régió elemi érdeke, hanem egész Európa biztonságát növeli. Az orosz földgázforrásnak alapvető szerepe van minden komolyan vehető, hosszútávú energiabiztonsági törekvésben. Európának rendelkeznie kellene uniós energiapolitikával, ilyen azonban nincsen, hiszen máskülönben megvalósult volna a Nabucco vezeték terve. A források és útvonalak diverzifikációjának törekvéseibe beleillik a Déli Áramlat, annál is inkább, mert jószerével nincs alternatíva. A cseppfolyós földgáz révén jelenleg nem biztosítható az ellátás, mert jóllehet ismert az adriai LNG terminál létesítésének terve Horvátországban, de a megvalósítás körül számos kérdőjel érzékelhető. A határkeresztező szállítóvezetékek megfordíthatósága uniós követelmény, mindazonáltal ez csak töredékesen működik egyelőre. Nyilvánvalóan csökkenteni kell a tranzitkockázatokat, erre egyébként jó példa az Északi Áramlat. Szijjártó Péter végezetül arra utalt, hogy a Déli Áramlat megfelel az összes uniós követelménynek.

Deák András, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa hozzászólásában kitért arra, hogy a cseppfolyós földgáz importja esetén a kelet-ázsiai árversennyel találjuk szemben magunkat. A diverzifikációnak teljesen más a kontextusa, ha az orosz forrásokkal a hátunk mögött célozzuk meg, mintha eltekintenénk ettől.

Az Energy Community – a délkelet-európai országok energetikai együttműködési megállapodása – Titkárságának földgáz szakértője, Andrius Simkus a jogi keretekre helyezte a hangsúlyt. Fontosnak tartotta jelezni, hogy létezik uniós energiapolitika, amely a harmadik energiacsomagban ölt testet, és ennek átültetését jövő év januárjára vállalták a régió azon országai is, amelyek nem EU tagok. Az infrastruktúrára vonatkozó hozzáférés közös uniós szabályozást illetően rámutatott, hogy az EU Bizottsága értelmező kommentárban részletezte a harmadik feles hozzáférés szabályai alól való kivételek lehetőségeinek körét.

Alan Riley, a Londoni Egyetem jogtudományi professzora síkraszállt a földgáz klímavédelemben elvileg betölthető szerepe, és a valódi gázpiaci körülmények jótékony hatásai mellett, de szkeptikusabban ítélte meg az orosz földgáz energiabiztonsági kérdéseit. Felvetette az esetleges USA szankciók kockázatait is a Déli Áramlatban részt vevő vállalatok esetében.

Ezzel szemben Leonyid Grigorjev, az Orosz Kormányzati Elemzőközpont főtanácsadója kiemelte az orosz beruházás szerepét egy globális hitelválsággal sújtott, és befektetési apállyal jellemezhető időszakban, amely ráadásul magas energiaárak melletti recesszió. Felhívta a figyelmet a szén reneszánsz európai jelenségére, és utalva az „Energia Unió” javaslatcsomag közös energiabeszerzés ötletére, feltette a kérdést, hogy mennyiben volna inkább versenyösztönző a monopszónium, mint a monopólium.

Zeljko Sertic, a Szerb Kereskedelmi Kamara elnöke, Tóth Imre, az MKIK tiszteletbeli elnöke és Vaszil Todorov, a Bolgár Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára egybehangzóan emelték ki a Déli Áramlat projekt várható gazdasági előnyeit, és sürgették a megvalósítás felgyorsítását. Az érintett kamarák által kiadott közös közlemény szándéknyilatkozatot tartalmaz a térségi együttműködés intézményesítésére.”Dunai Energia Kezdeményezés” néven.

Osztrák részről a rendezvényen Marc Hall, a Gáz- és Távhőszolgáltatók Szövetségének főtitkára egyértelműen hasonló együttműködési igényeket fogalmazott meg. Nem kevesebb, hanem több kooperációra van szüksége az amúgy tradicionális energia csomópontnak számító Ausztriának is, főleg a földgáz területén, amely az „Energiewende” kulcsszereplője. Hozzátette, hogy esetleg a térségi együttműködési bajnokságon vehetnének részt országaink, ha már a brazíliai futball VB-re nem jutottunk ki.

A Dunai Energia Kezdeményezés fórumának intézményesítésére – Tóth Imre meghívása alapján – Budapesten kerülhet sor ősszel.