A sanghaji Alkalmazott Fizikai Intézet 2017-ben két negyedik generációs kísérleti tóriumos atomreaktor létesítését kezdi meg. Az egyik egy 2 MW-os kavicságyas fluorid-sóval hűtött reaktor lesz, a másik szintén 2 MW-os, sóolvadékos. Emellett az intézet bejelentette, hogy 2025-re tervezi egy további, 10 megawattos tórium alapú sóolvadékos reaktor építését is.
Ezek a reaktorok szilárd tórium-urán üzemanyagot alkalmaznak és olvadt só a hűtőközegük. Ez a technológia egy a hat közül, amelyet a IV. generációs reaktorok fejlesztését koordináló, 13 országot és régiót magába nemzetközi együttműködési fórum (Generation IV â GIF) kijelölt. A kavicságyas fluorid sóval hűtött reaktor tórium-urán egyszeri kiégetésű alternatív üzemanyag-ciklust, míg a sóolvadékos reaktor tórium-urán módosított nyílt üzemanyag-ciklust alkalmaz.
A londoni székhelyű, az újgenerációs reaktor kutatásokat támogató Alvin Weinberg Alapítvány szerint a sóolvadékos reaktorok forradalmi fejlesztést képviselnek az atomtechnikában. Nagyon sok előnnyel rendelkeznek a jelenlegi reaktorokhoz képest, jelentősen kevesebb hulladék keletkezik, sokkal jobban kihasználják az üzemanyagot és alacsonyabbak a létesítés költségei. Passzív biztonsági képességei miatt biztonságosan üzemeltethetők, nincsen szükség emberi vagy mechanikai beavatkozásra – írta a NucNet.
2014 márciusában egy kínai újsághír szerint az új típusok kifejlesztésének határidejét Kínában 15 évvel előre hozták, mivel a kormányzat megpróbálja csökkenteni a függőséget a szmogért nagyban felelős széntüzelésű erőművektől.
A tórium természetes, enyhén radioaktív anyag, amely sokkal bővebben áll rendelkezésre, mint az urán. Több ország is kutatásokat folytat az alkalmazásba vétele érdekében: Kína, India, Oroszország, Norvégia, Kanada, USA és Izrael. A tórium-urán üzemanyagciklus számos előnnyel bír az uránciklushoz képest: a már említett bőséges fellelhetősége mellett a jó fizikai és nukleáris jellemzői, nehezebb alkalmazhatóság fegyverekben, és a kisebb plutónium és aktinida keletkezés.
A tóriumos ciklust már alkalmazták korábban, de nem született belőle kereskedelmi felhasználás. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az OECD Nukleáris Energia Ügynökség szerint több mint 4,5 millió tonna tórium van az ismert készletekben és a forrásokban. Az amerikai Rare Earths bányatársaság szerint a nagykoncentrációban lerakódott tórium mennyisége az USA-ban több évszázadra elegendő az egész ország ellátására.
Tóriumos sóolvadékos reaktort fejleszt Kína
A sanghaji Alkalmazott Fizikai Intézet 2017-ben két negyedik generációs kísérleti tóriumos atomreaktor létesítését kezdi meg. Az egyik egy 2 MW-os kavicságyas fluorid-sóval hűtött reaktor lesz, a másik szintén 2 MW-os, sóolvadékos. Emellett az intézet bejelentette, hogy 2025-re tervezi egy további, 10 megawattos tórium alapú sóolvadékos reaktor építését is.
Ezek a reaktorok szilárd tórium-urán üzemanyagot alkalmaznak és olvadt só a hűtőközegük. Ez a technológia egy a hat közül, amelyet a IV. generációs reaktorok fejlesztését koordináló, 13 országot és régiót magába nemzetközi együttműködési fórum (Generation IV â GIF) kijelölt. A kavicságyas fluorid sóval hűtött reaktor tórium-urán egyszeri kiégetésű alternatív üzemanyag-ciklust, míg a sóolvadékos reaktor tórium-urán módosított nyílt üzemanyag-ciklust alkalmaz.
A londoni székhelyű, az újgenerációs reaktor kutatásokat támogató Alvin Weinberg Alapítvány szerint a sóolvadékos reaktorok forradalmi fejlesztést képviselnek az atomtechnikában. Nagyon sok előnnyel rendelkeznek a jelenlegi reaktorokhoz képest, jelentősen kevesebb hulladék keletkezik, sokkal jobban kihasználják az üzemanyagot és alacsonyabbak a létesítés költségei. Passzív biztonsági képességei miatt biztonságosan üzemeltethetők, nincsen szükség emberi vagy mechanikai beavatkozásra – írta a NucNet.
2014 márciusában egy kínai újsághír szerint az új típusok kifejlesztésének határidejét Kínában 15 évvel előre hozták, mivel a kormányzat megpróbálja csökkenteni a függőséget a szmogért nagyban felelős széntüzelésű erőművektől.
A tórium természetes, enyhén radioaktív anyag, amely sokkal bővebben áll rendelkezésre, mint az urán. Több ország is kutatásokat folytat az alkalmazásba vétele érdekében: Kína, India, Oroszország, Norvégia, Kanada, USA és Izrael. A tórium-urán üzemanyagciklus számos előnnyel bír az uránciklushoz képest: a már említett bőséges fellelhetősége mellett a jó fizikai és nukleáris jellemzői, nehezebb alkalmazhatóság fegyverekben, és a kisebb plutónium és aktinida keletkezés.
A tóriumos ciklust már alkalmazták korábban, de nem született belőle kereskedelmi felhasználás. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az OECD Nukleáris Energia Ügynökség szerint több mint 4,5 millió tonna tórium van az ismert készletekben és a forrásokban. Az amerikai Rare Earths bányatársaság szerint a nagykoncentrációban lerakódott tórium mennyisége az USA-ban több évszázadra elegendő az egész ország ellátására.
