close
Több, mint 400 MFB pont működik már
Egyéb

Több, mint 400 MFB pont működik már

Országszerte már 442 MFB-ponton érhetők el az uniós hitel- és vissza nem térítendő forrással kombinált hiteltermékek a kis-és középvállalkozások (kkv) számára, de 2017-ben további 200 MFB-pontot nyitnak – tájékoztatta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. az MTI-t. Idén december elején a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az MFB közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy tíz új európai uniós hitel- és vissza nem térítendő támogatással kombinált hitelprogram indul, a 2017 februárjától igényelhető termékek révén összesen 537 milliárd forint uniós forráshoz juthatnak a vállalkozások az MFB-pontokon keresztül. A kombinált hiteltermékeket kapacitásbővítésre, infokommunikációs fejlesztésekre, kutatás-fejlesztésre, energiahatékonysági beruházásokra és komplex élelmiszeripari beruházásokra lehet felvenni.

Nyikos Györgyi, az MFB Zrt. EU Kompetencia Központ Igazgatóságának igazgatója – a bank korábbi tájékoztatása szerint – elmondta: az MFB Pontokon májustól elérhető, a mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését szolgáló hitelt nulla százalékos kamat mellett lehet igényelni a közép-magyarországi régión kívüli vállalkozásoknak. A kormány a jelentős érdeklődésre tekintettel a keretösszeg megemeléséről döntött, a korábbi 44 milliárd forintról 70 milliárd forintra növelte a keretet.

A legtöbb érdeklődő vállalkozás a feldolgozóiparban (23,34 százalék) és a kereskedelem (19,52 százalék) területén működik, 12,27 százalékot tesznek ki az építőipari, 7,85 százalékot pedig a szálláshelyek és vendéglátásban aktív cégek igényei. A befogadott kérelmek hiteligénye általában 150 millió forint alatt van, a gépek, berendezések beszerzésére átlagosan 41 millió forint hitelt kérnek a vállalkozások, gépjármű beszerzéshez 10 millió forint körüli összeget igényelnek – ismertette.

Idén december elején a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az MFB közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy tíz új európai uniós hitel- és vissza nem térítendő támogatással kombinált hitelprogram indul, a 2017 februárjától igényelhető termékek révén összesen 537 milliárd forint uniós forráshoz juthatnak a vállalkozások az MFB-pontokon keresztül. A kombinált hiteltermékeket kapacitásbővítésre, infokommunikációs fejlesztésekre, kutatás-fejlesztésre, energiahatékonysági beruházásokra és komplex élelmiszeripari beruházásokra lehet felvenni.

A 2014-2020-as programozási időszakban számottevő uniós források állnak rendelkezésre, jelentős részben pénzügyi eszközként, amelyek a vállalkozások forráshoz juttatását biztosítják visszatérítendő formában. A kormány a közvetítői hálózat kialakításáról áprilisban döntött.

Az alapok alapjának menedzselési feladataival az MFB-t bízták meg, amely közbeszerzést írt ki hitelkonstrukcióknál pénzügyi közvetítői feladatokat vállaló hitelintézeti partnerek kiválasztására. Az eljárás nyertese a Takarékbank Zrt-ből, a B3 TAKARÉK Szövetkezetből, a Budapest Bank Zrt-ből és az FHB Zrt-ből álló bankkonzorcium lett. A tagok vállalták, hogy saját fiókhálózatukon belül, az MFB Pontok arculatával megkülönböztetett fiókokban közvetítik az uniós kombinált hiteltermékeket – számolt be az MFB igazgatója.

Az MFB Pontok biztosítják, hogy mind az EU-s forrásokból hiteltermékek, mind az MFB a saját pénzügyi termékei minél több vállalkozáshoz eljussanak országszerte, akár a kisebb településeken is. A hitelprogram népszerűségét elsősorban a nulla százalékos kamat eredményezi, de a kereskedelmi banki kondícióknál kedvezőbb további feltételek (egyebek mellett nincs kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék, előtörlesztési díj, kedvező biztosítéki feltételek) is segítik az igénybe-vételt.

Bártfai-Mager Andrea, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos a közös tájékoztatón elmondta: a kormány a gazdasági növekedés, a versenyképesség növelése és a foglalkoztatás bővítése érdekében használja fel a 2014-2020 között rendelkezésre álló európai uniós gazdaságfejlesztési forrásokat. Az MFB kiemelt figyelmet fordít a termékek fejlesztésekor arra, hogy az ország kevésbé fejlett térségeiben is gyorsan és könnyen elérhetőek legyenek a források, elősegítve a vidék felzárkózását – fűzte hozzá.