A GKI konjunktúraindexe decemberben ismét emelkedett, a mutató már mintegy három éve viszonylag szűk sávban hullámzik, és most ennek a felső részén található. Az üzleti várakozások kissé, a fogyasztóiak erőteljesebben emelkedtek, az utóbbiak – megközelítve 2006. áprilisi szintjüket – tízéves csúcspontjukra jutottak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint a konjunktúraindex a novemberi mínusz 2,2 pontról mínusz 0,9 pontra javult, az üzleti bizalmi index 2,8 pontról 3,7 pontra emelkedett, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 16,5 pontról mínusz 14,1 pontra javult decemberben.
Az üzleti szférán belül a lényegében stagnáló szolgáltatási várakozások kivételével minden ágazat optimistább lett decemberben az előző hónaphoz képest.
Az ipari bizalmi index emelkedése november után decemberben is folytatódott, de nyári csúcsát nem érte el. A javulásban a rendelésállomány – ezen belül az export – kedvező megítélése játszotta a fő szerepet, de kedvezőbb lett az elmúlt időszak termelésének megítélése is. A termelési kilátásokról és a készletekről alkotott vélemény viszont romlott.
Az építőipari bizalmi index decemberben 15 havi csúcsára került. A magasépítő cégek kilátásai nem változtak, a mélyépítőké kedvezőbbé váltak, de az előbbiek így is sokkal optimistábbak. Az előző háromhavi termelés megítélése novemberhez képest nem változott, a rendelésállomány minősítése viszont javult.
A kereskedelmi bizalmi index érezhetően emelkedett. Az eladási pozíció megítélése kis mértékben romlott, míg a készleteké és a rendelésállományé jelentősen javult. A szolgáltatói bizalmi index decemberben lényegében stagnált az előző hónaphoz képest. Az előző időszak forgalmának és az üzletmenetnek a megítélése ugyan kissé javult, de a forgalmi kilátásoké határozottan romlott.
A foglalkoztatási tervek, az építőipar kivételével minden ágazatban erősödtek, és csökkent a lakosság félelme amunkanélküliségtől. Az áremelési szándék minden ágazatban markánsabb lett, különösen a kereskedelemben és az építőiparban, de ez utóbbiak között is még kétharmados többségben vannak a változatlan árra számítók. A fogyasztók inflációs várakozása viszont kissé gyengült. Minden ágazatban és a lakosság körében is folytatódott a magyar gazdaság helyzetének egyre kedvezőbb megítélése.
A GKI fogyasztói bizalmi index – a novemberi emelkedésnél kevésbé, de – tovább nőtt, utoljára 2006 tavaszán volt ennél magasabban. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét kedvezőbbnek, várható megtakarítási képességét viszont rosszabbnak látta, mint novemberben. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét javulónak érzékelték az emberek a következő egy évben.
A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból, a fogyasztói bizalmi indexet pedig a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.
Tíz éves csúcsok a GKI konjunktúraindex
A GKI konjunktúraindexe decemberben ismét emelkedett, a mutató már mintegy három éve viszonylag szűk sávban hullámzik, és most ennek a felső részén található. Az üzleti várakozások kissé, a fogyasztóiak erőteljesebben emelkedtek, az utóbbiak – megközelítve 2006. áprilisi szintjüket – tízéves csúcspontjukra jutottak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint a konjunktúraindex a novemberi mínusz 2,2 pontról mínusz 0,9 pontra javult, az üzleti bizalmi index 2,8 pontról 3,7 pontra emelkedett, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 16,5 pontról mínusz 14,1 pontra javult decemberben.
Az üzleti szférán belül a lényegében stagnáló szolgáltatási várakozások kivételével minden ágazat optimistább lett decemberben az előző hónaphoz képest.
Az ipari bizalmi index emelkedése november után decemberben is folytatódott, de nyári csúcsát nem érte el. A javulásban a rendelésállomány – ezen belül az export – kedvező megítélése játszotta a fő szerepet, de kedvezőbb lett az elmúlt időszak termelésének megítélése is. A termelési kilátásokról és a készletekről alkotott vélemény viszont romlott.
Az építőipari bizalmi index decemberben 15 havi csúcsára került. A magasépítő cégek kilátásai nem változtak, a mélyépítőké kedvezőbbé váltak, de az előbbiek így is sokkal optimistábbak. Az előző háromhavi termelés megítélése novemberhez képest nem változott, a rendelésállomány minősítése viszont javult.
A kereskedelmi bizalmi index érezhetően emelkedett. Az eladási pozíció megítélése kis mértékben romlott, míg a készleteké és a rendelésállományé jelentősen javult. A szolgáltatói bizalmi index decemberben lényegében stagnált az előző hónaphoz képest. Az előző időszak forgalmának és az üzletmenetnek a megítélése ugyan kissé javult, de a forgalmi kilátásoké határozottan romlott.
A foglalkoztatási tervek, az építőipar kivételével minden ágazatban erősödtek, és csökkent a lakosság félelme amunkanélküliségtől. Az áremelési szándék minden ágazatban markánsabb lett, különösen a kereskedelemben és az építőiparban, de ez utóbbiak között is még kétharmados többségben vannak a változatlan árra számítók. A fogyasztók inflációs várakozása viszont kissé gyengült. Minden ágazatban és a lakosság körében is folytatódott a magyar gazdaság helyzetének egyre kedvezőbb megítélése.
A GKI fogyasztói bizalmi index – a novemberi emelkedésnél kevésbé, de – tovább nőtt, utoljára 2006 tavaszán volt ennél magasabban. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét kedvezőbbnek, várható megtakarítási képességét viszont rosszabbnak látta, mint novemberben. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét javulónak érzékelték az emberek a következő egy évben.
A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból, a fogyasztói bizalmi indexet pedig a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.