A Déli Áramlat európai földgázgázvezetékkel kapcsolatos jogi és műszaki kérdések rendezésére Moszkva és Brüsszel munkacsoportot hoz létre – erről egyezett meg pénteken az orosz fővárosban Günther Öttinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa és az orosz szakminiszter.
Az uniós biztos részt vett az úgynevezett Oroszország-Európai Unió energetikai partnerségi állandó bizottság VIII. ülésén, majd külön is tárgyalt Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszterrel. Minderről az orosz szaktárca szűkszavú közleményt adott ki, de azt előre tudni lehetett, hogy a megbeszélések egyik legfontosabb témája a tervek szerint 2016-tól az orosz földgázt több európai uniós tagállamba, így Magyarországra is eljuttató Déli Áramlat körüli vita lesz.
Brüsszelben tavaly jelentették be, hogy a Bizottság az európai uniós joggal ellentétesnek tartja a Déli Áramlat megvalósításában résztvevő uniós tagállamok kormányai és Oroszország között született megállapodásokat és szükségesnek tartja azok felülvizsgálatát. Erről december elején az energiaügyi biztos levélben értesítette az orosz szaktárca vezetőjét, Moszkvában pedig közölték, hogy készen állnak a párbeszédre. Az érintett uniós tagállamok – Bulgária, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria – ugyancsak tavaly decemberben Brüsszelt hatalmazta fel az Oroszországgal való tárgyalásokra.
Moszkva arra számít, hogy az Európai Unió a saját energetikai előírásait fogja módosítani, és nem a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének programjában részes uniós tagállamok Oroszországgal kötött kétoldalú szerződéseit kívánja az EU-szabályokhoz igazítani – ezt hétfőn Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet hangoztatta Brüsszelben.
Alekszej Miller, a Gazprom elnöke szerint a kormányközi megállapodások felülírják a nemzetközi szerződéseket. Az orosz állami cég vezetője kedden kijelentette: “Megkaptuk az engedélyt az építkezés megkezdésére minden országtól, mindent egyeztettünk, megkezdtük a munkálatokat, és a beruházás az előre eltervezett menetrend szerint folyik. A projektet meg kell valósítani és az határidőre működni fog”. Alekszej Miller Orbán Viktor magyar miniszterelnök keddi oroszországi munkalátogatását követően nyilatkozott a Kommerszant című orosz lapnak.
Az Európai Bizottság energiaügyi biztosának moszkvai tárgyalásairól Anatolij Janovszkij orosz energiaügyi miniszter-helyettes az RBK orosz üzleti hírportálnak elmondta, hogy Günther Öttinger arról is tájékoztatta Alekszandr Novakot, az Európai Bizottság vagy még ebben a hónapban, de legkésőbb februárban döntést hozhat az Északi Áramlathoz csatlakozó OPAL nevű gázvezetékkel kapcsolatban.
A Gazprom azt szeretné elérni, hogy a németországi csővezetéket kivonják az uniós harmadik energiacsomag hatálya alól. Az RBK szerint bár a német hatóság áldását adta az orosz állami energetikai cég 100 százalékos igényére, miszerint az OPAL 100 százalékos tulajdonosa kíván lenni, az Európai Bizottság legfeljebb 50 százalékos részesedést engedélyez.
Terítéken a Déli Áramlat
A Déli Áramlat európai földgázgázvezetékkel kapcsolatos jogi és műszaki kérdések rendezésére Moszkva és Brüsszel munkacsoportot hoz létre – erről egyezett meg pénteken az orosz fővárosban Günther Öttinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa és az orosz szakminiszter.
Az uniós biztos részt vett az úgynevezett Oroszország-Európai Unió energetikai partnerségi állandó bizottság VIII. ülésén, majd külön is tárgyalt Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszterrel. Minderről az orosz szaktárca szűkszavú közleményt adott ki, de azt előre tudni lehetett, hogy a megbeszélések egyik legfontosabb témája a tervek szerint 2016-tól az orosz földgázt több európai uniós tagállamba, így Magyarországra is eljuttató Déli Áramlat körüli vita lesz.
Brüsszelben tavaly jelentették be, hogy a Bizottság az európai uniós joggal ellentétesnek tartja a Déli Áramlat megvalósításában résztvevő uniós tagállamok kormányai és Oroszország között született megállapodásokat és szükségesnek tartja azok felülvizsgálatát. Erről december elején az energiaügyi biztos levélben értesítette az orosz szaktárca vezetőjét, Moszkvában pedig közölték, hogy készen állnak a párbeszédre. Az érintett uniós tagállamok – Bulgária, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria – ugyancsak tavaly decemberben Brüsszelt hatalmazta fel az Oroszországgal való tárgyalásokra.
Moszkva arra számít, hogy az Európai Unió a saját energetikai előírásait fogja módosítani, és nem a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének programjában részes uniós tagállamok Oroszországgal kötött kétoldalú szerződéseit kívánja az EU-szabályokhoz igazítani – ezt hétfőn Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet hangoztatta Brüsszelben.
Alekszej Miller, a Gazprom elnöke szerint a kormányközi megállapodások felülírják a nemzetközi szerződéseket. Az orosz állami cég vezetője kedden kijelentette: “Megkaptuk az engedélyt az építkezés megkezdésére minden országtól, mindent egyeztettünk, megkezdtük a munkálatokat, és a beruházás az előre eltervezett menetrend szerint folyik. A projektet meg kell valósítani és az határidőre működni fog”. Alekszej Miller Orbán Viktor magyar miniszterelnök keddi oroszországi munkalátogatását követően nyilatkozott a Kommerszant című orosz lapnak.
Az Európai Bizottság energiaügyi biztosának moszkvai tárgyalásairól Anatolij Janovszkij orosz energiaügyi miniszter-helyettes az RBK orosz üzleti hírportálnak elmondta, hogy Günther Öttinger arról is tájékoztatta Alekszandr Novakot, az Európai Bizottság vagy még ebben a hónapban, de legkésőbb februárban döntést hozhat az Északi Áramlathoz csatlakozó OPAL nevű gázvezetékkel kapcsolatban.
A Gazprom azt szeretné elérni, hogy a németországi csővezetéket kivonják az uniós harmadik energiacsomag hatálya alól. Az RBK szerint bár a német hatóság áldását adta az orosz állami energetikai cég 100 százalékos igényére, miszerint az OPAL 100 százalékos tulajdonosa kíván lenni, az Európai Bizottság legfeljebb 50 százalékos részesedést engedélyez.