Az orosz állami Gazprom gázipari monopoltársaság közölte, hogy az idén
csökkenti költségeit és kisebb lesz gáztermelése is. Kevesebb hitelt
fog külföldön felvenni és újraütemezi nagyobb beruházásait, ezekkel
reagálva a gáz iránti kereslet erős bel- és külföldi csökkenésére.
Lengyelországgal hamarosan módosítja szerződését, s várhatóan
egyezkedni fog az E.ON-nal is, mert a német cég kártérítést kér a
januári szállításkiesés miatt.
A Gazprom az első negyedév végére felülvizsgálja költségvetését, hangzott el a minapi londoni befektetői konferencián. Várhatóan elmaradnak, illetve későbbre tolódnak a cég egyes beruházásai. 2009-es költségvetését tavaly novemberben fogadták el, s azt decemberben hagyta jóvá az orosz kormány, mondta el Andrej Kruglov, a társaság pénzügyi vezetője, ám azóta számos olyan dolog történt, ami miatt azt újra kell gondolni. “Világosan sorrendet kell felállítanunk beruházási programunk a projektjeink között, hogy lássuk, melyik hogyan halad, melyeket kell mindenképpen tovább finanszíroznunk, illetve melyek hagyhatók későbbre, amikor már javul a pénzügyi helyzet”, magyarázta. A Gazprom idei eredeti beruházási programja 20 milliárd eurós, azaz mintegy 25,6 milliárd dolláros kiadást irányoz elő. A 436 ezer fős társaság azon kívül, hogy decemberi bejelentése szerint 10 százalékkal csökkenti az anyavállalatnál dolgozó 6000 fő bérét, eddig más visszaforgásról e téren nem számolt be.
A költségvetés újraértékelésének szükségessége látszik kívülről is. Steve Dashevsky, az UniCredit bank moszkvai elemzője szerint a Gazprom már nem költhet bármire, amire csak kedve tartja. Hacsak nem talál valami csodaforrást a terveihez, azok egy részéről egy időre le kell mondania. A Gazprom vezetői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egyelőre semmilyen döntést nem hoztak. A francia Totallal és a norvég StatoilHydróval kiaknázandó Stokman gázmező kiaknázásának üteme például csak 2010 első negyedében kerül terítékre. Korábban az erről szóló döntést ez év végére tervezték. Foytatódik a két nagy európai gázvezeték beruházás, a Balti-tenger alatti Északi és a Fekete-tenger alatti Déli Áramlat előkészítése is, hangsúlyozta Alekszander Medvegyev vezérigazgató-helyettes, aki egyben a Gazprom Export általános igazgatója. Ugyanakkor – szintén egy befektetők előtti szemináriumon elhangzottak szerint – a tervezettnél egy-másfél évvel mégis később fogják átadni a Déli Áramlatot, mert annak költségei a vártnál nagyobbnak ígérkeznek.
Kruglov tájékoztatása szerint a Gazprom lépéseket tesz likviditása javítására, például oroszországi vevőitől előre kéri az éves gázszállítások árát, költségeit pedig egy csoporton belüli poolban kezeli. A pool-rendszernek köszönhetően évi 600-700 millió dollárnyi pénzt remél megtakarítani, s persze csökkennek külföldi hitelfelvételi igényei is. Kruglov nem mondta meg, hogy a cég tavaly 40 milliárd dollárosra tett adósságának mekkora hányadát refinanszírozzák az idén. Az idei költségvetés szerinti adósságszolgálat 10,5 milliárd dollár, ennek egészét ki is fizetik. Kruglov kiemelte, hogy a Gazprom a rövid távú hitelek felvételére törekszik, mert bizonytalanok a hosszú távú kamatkilátások.
Márciusban új gázszállítási szerződést köt Oroszország és Lengyelország, jelentette be Waldemar Pawlak lengyel miniszterelnök. A lengyelek nem kapták meg az összes, általuk várt gázt, mert az azt szállító közvetítőcéget (nem írják, de a RosUkrEnergót a – szerk) az oroszok és az ukránok kiszorították az üzletből a múlt hónapban. Oroszország ideiglenesen ugyan 93 százalékra növelte lengyelországi gázszállításait, de újra akarja tárgyalni az erről szóló kormányközi megállapodást, mielőtt megváltoztatnák az új szállítási szerződést. Ennek új formáját még március vége előtt alá szeretnék írni, jelenti a Reuters.
A német E.ON eközben kártérítést kér a Gazpromtól a januári gázkrízis idején kimaradt szállítások miatt. A kártérítéshez nem peres úton, hanem megállapodással kíván hozzájutni, közölte a cég igazgatósági tagja. Henning Deters hangsúlyozta, hogy az ügyet a Gazprommal kialakított, jó partneri viszony keretében akarják rendezni. Az E.ON közel három hétig nem jutott hozzá a Gazpromtól várt gázhoz annak ukrajnai gázár és tranzitdíj vitája miatt. Ugyanakkor, mint más németországi versenytársai is, teljesítette vevői felé meglévő szállítási kötelezettségét, részben földalatti gáztárolóiból, részben más importforrásokból. Ezzel hat, gáztól többé-kevésbé elvágott délkelet-európai ország ellátásába segített be. Deters tájékoztatása szerint még nem határozták meg, hogy mekkora összeget is követelnek a Gazpromon. A szintén pórul járt német RWE viszont néhány napja azt mondta, hogy nem kér kártérítést a szállításkimaradással neki okozott kár miatt. Az Upstream Online kérdésére, hogy vajon a válság nem terelte-e rá az E.ON figyelmét az általa tavaly elvetett wilhelmshaveni LNG gázterminál projektre, Deters azt mondta, hogy a tervek előkerültek, de nincsenek teljesen kidolgoozva. A társaság tavaly augusztusban közölte, hogy nem foglalkozik tovább Wilhelmshavennel, inkább a hollandiai Gate terminálprojektbe kíván beszállni. Utóbbit ismét megerősítette Deters. Az E.ON egy negyedévre hárommilliárd köbméternyi gázkapcitást kötött le 2011-től.
Takarékoskodásba fog a Gazprom
Az orosz állami Gazprom gázipari monopoltársaság közölte, hogy az idén
csökkenti költségeit és kisebb lesz gáztermelése is. Kevesebb hitelt
fog külföldön felvenni és újraütemezi nagyobb beruházásait, ezekkel
reagálva a gáz iránti kereslet erős bel- és külföldi csökkenésére.
Lengyelországgal hamarosan módosítja szerződését, s várhatóan
egyezkedni fog az E.ON-nal is, mert a német cég kártérítést kér a
januári szállításkiesés miatt.
A Gazprom az első negyedév végére felülvizsgálja költségvetését, hangzott el a minapi londoni befektetői konferencián. Várhatóan elmaradnak, illetve későbbre tolódnak a cég egyes beruházásai. 2009-es költségvetését tavaly novemberben fogadták el, s azt decemberben hagyta jóvá az orosz kormány, mondta el Andrej Kruglov, a társaság pénzügyi vezetője, ám azóta számos olyan dolog történt, ami miatt azt újra kell gondolni. “Világosan sorrendet kell felállítanunk beruházási programunk a projektjeink között, hogy lássuk, melyik hogyan halad, melyeket kell mindenképpen tovább finanszíroznunk, illetve melyek hagyhatók későbbre, amikor már javul a pénzügyi helyzet”, magyarázta. A Gazprom idei eredeti beruházási programja 20 milliárd eurós, azaz mintegy 25,6 milliárd dolláros kiadást irányoz elő. A 436 ezer fős társaság azon kívül, hogy decemberi bejelentése szerint 10 százalékkal csökkenti az anyavállalatnál dolgozó 6000 fő bérét, eddig más visszaforgásról e téren nem számolt be.
A költségvetés újraértékelésének szükségessége látszik kívülről is. Steve Dashevsky, az UniCredit bank moszkvai elemzője szerint a Gazprom már nem költhet bármire, amire csak kedve tartja. Hacsak nem talál valami csodaforrást a terveihez, azok egy részéről egy időre le kell mondania. A Gazprom vezetői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egyelőre semmilyen döntést nem hoztak. A francia Totallal és a norvég StatoilHydróval kiaknázandó Stokman gázmező kiaknázásának üteme például csak 2010 első negyedében kerül terítékre. Korábban az erről szóló döntést ez év végére tervezték. Foytatódik a két nagy európai gázvezeték beruházás, a Balti-tenger alatti Északi és a Fekete-tenger alatti Déli Áramlat előkészítése is, hangsúlyozta Alekszander Medvegyev vezérigazgató-helyettes, aki egyben a Gazprom Export általános igazgatója. Ugyanakkor – szintén egy befektetők előtti szemináriumon elhangzottak szerint – a tervezettnél egy-másfél évvel mégis később fogják átadni a Déli Áramlatot, mert annak költségei a vártnál nagyobbnak ígérkeznek.
Kruglov tájékoztatása szerint a Gazprom lépéseket tesz likviditása javítására, például oroszországi vevőitől előre kéri az éves gázszállítások árát, költségeit pedig egy csoporton belüli poolban kezeli. A pool-rendszernek köszönhetően évi 600-700 millió dollárnyi pénzt remél megtakarítani, s persze csökkennek külföldi hitelfelvételi igényei is. Kruglov nem mondta meg, hogy a cég tavaly 40 milliárd dollárosra tett adósságának mekkora hányadát refinanszírozzák az idén. Az idei költségvetés szerinti adósságszolgálat 10,5 milliárd dollár, ennek egészét ki is fizetik. Kruglov kiemelte, hogy a Gazprom a rövid távú hitelek felvételére törekszik, mert bizonytalanok a hosszú távú kamatkilátások.
Márciusban új gázszállítási szerződést köt Oroszország és Lengyelország, jelentette be Waldemar Pawlak lengyel miniszterelnök. A lengyelek nem kapták meg az összes, általuk várt gázt, mert az azt szállító közvetítőcéget (nem írják, de a RosUkrEnergót a – szerk) az oroszok és az ukránok kiszorították az üzletből a múlt hónapban. Oroszország ideiglenesen ugyan 93 százalékra növelte lengyelországi gázszállításait, de újra akarja tárgyalni az erről szóló kormányközi megállapodást, mielőtt megváltoztatnák az új szállítási szerződést. Ennek új formáját még március vége előtt alá szeretnék írni, jelenti a Reuters.
A német E.ON eközben kártérítést kér a Gazpromtól a januári gázkrízis idején kimaradt szállítások miatt. A kártérítéshez nem peres úton, hanem megállapodással kíván hozzájutni, közölte a cég igazgatósági tagja. Henning Deters hangsúlyozta, hogy az ügyet a Gazprommal kialakított, jó partneri viszony keretében akarják rendezni. Az E.ON közel három hétig nem jutott hozzá a Gazpromtól várt gázhoz annak ukrajnai gázár és tranzitdíj vitája miatt. Ugyanakkor, mint más németországi versenytársai is, teljesítette vevői felé meglévő szállítási kötelezettségét, részben földalatti gáztárolóiból, részben más importforrásokból. Ezzel hat, gáztól többé-kevésbé elvágott délkelet-európai ország ellátásába segített be. Deters tájékoztatása szerint még nem határozták meg, hogy mekkora összeget is követelnek a Gazpromon. A szintén pórul járt német RWE viszont néhány napja azt mondta, hogy nem kér kártérítést a szállításkimaradással neki okozott kár miatt. Az Upstream Online kérdésére, hogy vajon a válság nem terelte-e rá az E.ON figyelmét az általa tavaly elvetett wilhelmshaveni LNG gázterminál projektre, Deters azt mondta, hogy a tervek előkerültek, de nincsenek teljesen kidolgoozva. A társaság tavaly augusztusban közölte, hogy nem foglalkozik tovább Wilhelmshavennel, inkább a hollandiai Gate terminálprojektbe kíván beszállni. Utóbbit ismét megerősítette Deters. Az E.ON egy negyedévre hárommilliárd köbméternyi gázkapcitást kötött le 2011-től.
