Kína végzett az alapvető technológiai kutatásokkal és ez alapján útitervet készített a negyedik generációs szuperkritikus nyomású vízhűtésű reaktorok demonstrációjára, amelyet 2022-ben kezdhetnek el építeni.
A kínai Atomenergia Intézet (Nuclear Power Institute of China) szerint az SCR-1000 reaktor 1000 MW körüli teljesítményt fog tudni szolgáltatni. Az intézet a negyedik generációs reaktorok kutatását koordináló nemzetközi fórum (Generation IV International Forum – GIF) keretében dolgozik, amely 13 ország együttműködésében működik a továbbfejlesztett reaktorok megvalósítása céljából. Az intézet a fejlesztés 4 lépését azonosította 2025-ig. Még az idén megkezdődik a technológia további fejlesztése, amelyet 2017-21 között tervezési munka követ, a kivitelezés pedig 2019-23 között valósulhat meg, az indításra 2022-25 között kerülhet sor – írta a Nucnet.
Kína 2003 óta vizsgálja a szuperkritikus nyomású vízzel hűtött reaktorok lehetőségét, és 2007-től szervezett keretek között foglalkoznak ezzel kutatócsoportok. Ez a típus egy azon hat technológia közül, amelyet a GIF kijelölt a további kutatások céljára. A GIF szerint a fejlesztések célja, a hatékonyabb üzemanyag-kihasználás, a hulladék keletkezésének csökkentése, a gazdasági versenyképesség és a szigorú biztonsági szabványok, valamint proliferáció-állóság miatti korlátozások betartása.
Mintegy 100 szakértő 130 reaktorkoncepcióból választotta ki a GIF által kijelölt hat típust. Ezek a gázhűtésű gyorsreaktorok (GFR), az ólom hűtésű gyorsreaktorok (LFR), a sóolvadékos reaktorok (MSR), a nátrium-hűtésű gyorsreaktorok (SFR), a nagyon magas hőmérsékletű reaktorok (VHTR) és a szuperkritikus nyomású vízhűtésű reaktorok (SCWR).
Az SCWR magas hőmérsékletű, nagynyomású, könnyűvizes reaktor, amely a víz termodinamikai kritikus pontja felett működik. Kisebb tőkebefektetést igényelnek egységnyi teljesítményre vetítve és jobban kihasználják az üzemanyagot. Megvalósításukhoz ugyanakkor számos technológiai kihívást kell még megoldani, például validálni kell az elméletileg kidolgozott hőátadási modellt (hogy leírják a szuperkritikus-szubkritikus átmenet közötti nyomásesést), az anyagokat minősíteni kell (továbbfejlesztett üzemanyag-burkolat anyagok) és demonstrálni kell a passzív biztonsági funkciók működését.
Szuper-reaktorokat építene Kína
Kína végzett az alapvető technológiai kutatásokkal és ez alapján útitervet készített a negyedik generációs szuperkritikus nyomású vízhűtésű reaktorok demonstrációjára, amelyet 2022-ben kezdhetnek el építeni.
A kínai Atomenergia Intézet (Nuclear Power Institute of China) szerint az SCR-1000 reaktor 1000 MW körüli teljesítményt fog tudni szolgáltatni. Az intézet a negyedik generációs reaktorok kutatását koordináló nemzetközi fórum (Generation IV International Forum – GIF) keretében dolgozik, amely 13 ország együttműködésében működik a továbbfejlesztett reaktorok megvalósítása céljából. Az intézet a fejlesztés 4 lépését azonosította 2025-ig. Még az idén megkezdődik a technológia további fejlesztése, amelyet 2017-21 között tervezési munka követ, a kivitelezés pedig 2019-23 között valósulhat meg, az indításra 2022-25 között kerülhet sor – írta a Nucnet.
Kína 2003 óta vizsgálja a szuperkritikus nyomású vízzel hűtött reaktorok lehetőségét, és 2007-től szervezett keretek között foglalkoznak ezzel kutatócsoportok. Ez a típus egy azon hat technológia közül, amelyet a GIF kijelölt a további kutatások céljára. A GIF szerint a fejlesztések célja, a hatékonyabb üzemanyag-kihasználás, a hulladék keletkezésének csökkentése, a gazdasági versenyképesség és a szigorú biztonsági szabványok, valamint proliferáció-állóság miatti korlátozások betartása.
Mintegy 100 szakértő 130 reaktorkoncepcióból választotta ki a GIF által kijelölt hat típust. Ezek a gázhűtésű gyorsreaktorok (GFR), az ólom hűtésű gyorsreaktorok (LFR), a sóolvadékos reaktorok (MSR), a nátrium-hűtésű gyorsreaktorok (SFR), a nagyon magas hőmérsékletű reaktorok (VHTR) és a szuperkritikus nyomású vízhűtésű reaktorok (SCWR).
Az SCWR magas hőmérsékletű, nagynyomású, könnyűvizes reaktor, amely a víz termodinamikai kritikus pontja felett működik. Kisebb tőkebefektetést igényelnek egységnyi teljesítményre vetítve és jobban kihasználják az üzemanyagot. Megvalósításukhoz ugyanakkor számos technológiai kihívást kell még megoldani, például validálni kell az elméletileg kidolgozott hőátadási modellt (hogy leírják a szuperkritikus-szubkritikus átmenet közötti nyomásesést), az anyagokat minősíteni kell (továbbfejlesztett üzemanyag-burkolat anyagok) és demonstrálni kell a passzív biztonsági funkciók működését.
