A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérései szerint a kormányzati rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, az intézkedés hatásairól megoszlanak a vélemények.
A Medián január 11-e és 15-e, illetve február 15-e és 19-e között – azonos kérdésekkel – két felmérést készített, az eredmények szerint szerint a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, így erről január közepéig az emberek 96 százaléka értesült. A felmérés szerint az év elején még a válaszadók 91 százaléka úgy vélte, hogy a csökkentés az ő háztartására is vonatkozik, ám februárra ez az arány valamelyest csökkent (87 százalék).
A Medián szerint “a személyes érintettség hatása” feltehetően az emberek ismereteiben is megmutatkozik, amikor az a kérdés, hogy pontosan minek az ára csökkent januártól. Míg ugyanis a villamos energiát januárban és februárban is tízből kilencen említették, a földgáz- és távhőárakat lényegesen kevesebben, ráadásul az ezeket említők aránya egy hónap alatt még csökkent is – írták.
A földgáz árának csökkentése januárban még a válaszadók 80 százalékának, februárban már csak 72 százaléknak jutott eszébe, míg a távhődíjra januárban a megkérdezettek 45 százaléka, februárban már csak 37 százalék emlékezett. Hozzátették: ez utóbbi esetében mutatkozik a legnagyobb területi eltérés: a távfűtés árára összességében a városi környezetben élők 45 százaléka, míg a községi lakosok mindössze 31 százaléka gondolt. Közölték, egyedül a Fidesz szavazói körében vannak (57 százalékos) többségben azok, akik szerint a rezsicsökkentés valóban komoly megtakarítást eredményez, ám még a kormánypártiak számottevő része (37 százalék) is hatástalannak tartja a kormány által előírt árcsökkentést.
A cég által megkérdezettek 61 százaléka véli úgy, hogy a hatósági energiacsökkentés miatt kieső pénzeket végül az emberek fogják megfizetni.
380 ezer magyar család él energiaszegénységben
Magyarországon 380 ezer, Európában legalább 50 millió háztartás él úgynevezett energiaszegénységben. Az energiaszegénység azt jelenti, hogy a háztartás a havi jövedelmének – országonként változó – meghatározott hányadánál többet költ energiaszámlái kifizetésére. Magyarországon az Energiaklub 2012-es kutatása szerint ez az arány 34 százalék. Az Energiaklub adatai szerint az energiaszegénység legmarkánsabban vidéken, a családi házban élő, gázfűtést alkalmazó nyugdíjas lakosokat érinti. A The European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50-125 millió embert érint Európában. További részletek itt olvashatók!
A magyarországi lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Inkább árt mint használ!
Szakértők szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok â például az ökohitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése â mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hamar elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75 százaléka anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát. A kormány ráadásul a KÉT rendszert is átalakította, így csak ronotta a magyar energiapiacon tapasztalható keresztfinanszírozási káoszt. “A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás” – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan az energiainfo legfrissebb elemzésében.
A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Szinte mindenki hallott a rezsicsökkentésről
A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérései szerint a kormányzati rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, az intézkedés hatásairól megoszlanak a vélemények.
A Medián január 11-e és 15-e, illetve február 15-e és 19-e között – azonos kérdésekkel – két felmérést készített, az eredmények szerint szerint a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, így erről január közepéig az emberek 96 százaléka értesült. A felmérés szerint az év elején még a válaszadók 91 százaléka úgy vélte, hogy a csökkentés az ő háztartására is vonatkozik, ám februárra ez az arány valamelyest csökkent (87 százalék).
A Medián szerint “a személyes érintettség hatása” feltehetően az emberek ismereteiben is megmutatkozik, amikor az a kérdés, hogy pontosan minek az ára csökkent januártól. Míg ugyanis a villamos energiát januárban és februárban is tízből kilencen említették, a földgáz- és távhőárakat lényegesen kevesebben, ráadásul az ezeket említők aránya egy hónap alatt még csökkent is – írták.
A földgáz árának csökkentése januárban még a válaszadók 80 százalékának, februárban már csak 72 százaléknak jutott eszébe, míg a távhődíjra januárban a megkérdezettek 45 százaléka, februárban már csak 37 százalék emlékezett. Hozzátették: ez utóbbi esetében mutatkozik a legnagyobb területi eltérés: a távfűtés árára összességében a városi környezetben élők 45 százaléka, míg a községi lakosok mindössze 31 százaléka gondolt. Közölték, egyedül a Fidesz szavazói körében vannak (57 százalékos) többségben azok, akik szerint a rezsicsökkentés valóban komoly megtakarítást eredményez, ám még a kormánypártiak számottevő része (37 százalék) is hatástalannak tartja a kormány által előírt árcsökkentést.
A cég által megkérdezettek 61 százaléka véli úgy, hogy a hatósági energiacsökkentés miatt kieső pénzeket végül az emberek fogják megfizetni.
380 ezer magyar család él energiaszegénységben
Magyarországon 380 ezer, Európában legalább 50 millió háztartás él úgynevezett energiaszegénységben. Az energiaszegénység azt jelenti, hogy a háztartás a havi jövedelmének – országonként változó – meghatározott hányadánál többet költ energiaszámlái kifizetésére. Magyarországon az Energiaklub 2012-es kutatása szerint ez az arány 34 százalék. Az Energiaklub adatai szerint az energiaszegénység legmarkánsabban vidéken, a családi házban élő, gázfűtést alkalmazó nyugdíjas lakosokat érinti. A The European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50-125 millió embert érint Európában. További részletek itt olvashatók!
A magyarországi lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Inkább árt mint használ!
Szakértők szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok â például az ökohitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése â mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hamar elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75 százaléka anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát. A kormány ráadásul a KÉT rendszert is átalakította, így csak ronotta a magyar energiapiacon tapasztalható keresztfinanszírozási káoszt. “A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás” – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan az energiainfo legfrissebb elemzésében.
A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
