Magyarország határozottan szorgalmazza, hogy az amerikai elnök folyamatos kritizálása és támadása helyett a nemzetközi közösség kezdjen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal arról, milyen kötelezettségek mentén lenne hajlandó legalább részben részt venni a párizsi klímamegállapodásban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető ezt az álláspontot fejtette ki az Európai Unió Sarkköri Konferenciáján a finnországi Oulu városában. Szijjártó Péter szerint “adottságként” kell felfogni Donald Trump amerikai elnök bejelentését, hogy országa kilép a párizsi klímaegyezményből
“Hiába a kritikaáradat, az Egyesült Államok elnöke nem fogja visszavonni ezt a döntését. Most már pragmatikusan és realistán kell hozzáállnunk ehhez, és azt a kérdést kell feltennünk, hogy a jelenlegi körülmények között hogyan lehet elérni a legjobb eredményt a párizsi klímamegállapodás vonatkozásában” – mondta Szijjártó Péter, aki szerint meg kell indítani a tárgyalásokat az amerikai kötelezettségekről.
“Ezért azt szorgalmazzuk, hogy halljuk meg az amerikai elnök mondatának második felét is, jelesül, hogy kilépnek ugyan az egyezményből, de készek a kötelezettségek újratárgyalására” – mondta a miniszter. Az amerikai kötelezettségekről meg kell kezdeni a tárgyalásokat, tekintettel arra, hogy sokkal jobb, ha az amerikaiak “legalább részben vállalják a korábban vállalt kötelezettségeket, s legalább részben benne vannak, mintha egyáltalán nem vesznek benne részt”.
A miniszter arról is beszélt a konferencián, hogy az északi sarkkörön túl zajló történések rendkívül súlyos gazdasági, energetikai, biztonsági és környezetvédelmi hatással vannak egész Európára. Egyes előrejelzések szerint nem kizárt, hogy 20-40 éven belül a teljes jégtakaró el fog tűnni az északi sarkkörön túli területről, aminek nagyon komoly hatásai lesznek. Ez esetben a kereskedelmi útvonalak teljesen átalakulnak, s a Távol-Keletről sokkal egyszerűbb, gyorsabb és rövidebb lesz a Jeges-tengeren át, Oroszország északi partjainál szállítani a termékeket Európába, a jelenlegi, Szuezi-csatornán át vezető kerülőút helyett. Másodsorban – folytatta Szijjártó Péter – a Jeges-tenger alatt van különböző mérések szerint a világ kőolajkészletének 13, földgázkészletének pedig mintegy 30 százaléka, s ha lehetőség adódik ennek a kitermelésére, attól nyilvánvalóan egész Európa energiabiztonsági helyzete is megváltozna.
Szijjártó: tárgyalni kell Washingtonnal a klímaegyezményről
Magyarország határozottan szorgalmazza, hogy az amerikai elnök folyamatos kritizálása és támadása helyett a nemzetközi közösség kezdjen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal arról, milyen kötelezettségek mentén lenne hajlandó legalább részben részt venni a párizsi klímamegállapodásban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető ezt az álláspontot fejtette ki az Európai Unió Sarkköri Konferenciáján a finnországi Oulu városában. Szijjártó Péter szerint “adottságként” kell felfogni Donald Trump amerikai elnök bejelentését, hogy országa kilép a párizsi klímaegyezményből
“Hiába a kritikaáradat, az Egyesült Államok elnöke nem fogja visszavonni ezt a döntését. Most már pragmatikusan és realistán kell hozzáállnunk ehhez, és azt a kérdést kell feltennünk, hogy a jelenlegi körülmények között hogyan lehet elérni a legjobb eredményt a párizsi klímamegállapodás vonatkozásában” – mondta Szijjártó Péter, aki szerint meg kell indítani a tárgyalásokat az amerikai kötelezettségekről.
“Ezért azt szorgalmazzuk, hogy halljuk meg az amerikai elnök mondatának második felét is, jelesül, hogy kilépnek ugyan az egyezményből, de készek a kötelezettségek újratárgyalására” – mondta a miniszter. Az amerikai kötelezettségekről meg kell kezdeni a tárgyalásokat, tekintettel arra, hogy sokkal jobb, ha az amerikaiak “legalább részben vállalják a korábban vállalt kötelezettségeket, s legalább részben benne vannak, mintha egyáltalán nem vesznek benne részt”.
A miniszter arról is beszélt a konferencián, hogy az északi sarkkörön túl zajló történések rendkívül súlyos gazdasági, energetikai, biztonsági és környezetvédelmi hatással vannak egész Európára. Egyes előrejelzések szerint nem kizárt, hogy 20-40 éven belül a teljes jégtakaró el fog tűnni az északi sarkkörön túli területről, aminek nagyon komoly hatásai lesznek. Ez esetben a kereskedelmi útvonalak teljesen átalakulnak, s a Távol-Keletről sokkal egyszerűbb, gyorsabb és rövidebb lesz a Jeges-tengeren át, Oroszország északi partjainál szállítani a termékeket Európába, a jelenlegi, Szuezi-csatornán át vezető kerülőút helyett. Másodsorban – folytatta Szijjártó Péter – a Jeges-tenger alatt van különböző mérések szerint a világ kőolajkészletének 13, földgázkészletének pedig mintegy 30 százaléka, s ha lehetőség adódik ennek a kitermelésére, attól nyilvánvalóan egész Európa energiabiztonsági helyzete is megváltozna.
