Szerbia év végéig elkezdi a Déli Áramlat rá eső részének megépítését. A beruházás a teljes építőszektornak munkát ad és a tranzitdíj is nagy segítség lesz a gazdasági nehézségekkel küzdő országnak. A Nabucco konzorcium tegnap este közölte: ajánlatot adott a Nabucco West vezetékváltozat megépítésére Azerbajdzsánnak.
Akár már novemberben, de legkésőbb decemberben elkezdődnek a Déli Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszának építési munkálatai. A szerb vezetés reméli hogy a beruházás segít majd az ország rossz helyzetben lévő gazdaságán. A vezetékszakasz költsége 1,7 milliárd euró, közölte a Natural Gas Europe internetes újsággal Dusán Bajatovity, az állami tulajdonú Srbijagas ügyvezető igazgatója. A vállalat az orosz Gazprommal társulva a saját területére eső beruházásrészért felel.
A Déli Áramlat 2015-re lesz üzembehelyezhető állapotban, teljes, évi 63 milliárd köbméteres kapacitással pedig 2018-tól működhet, összköltsége 15,5 milliárd euró lesz. A szerbiai szakasz három részből áll majd, tájékoztatott Bajatovity. Az első szakasz a magyar határtól, Szabadkától fut Belgrádig, innen a második rész a bolgár határnál fekvő Zajecsárig. A harmadik szakasz szintén Belgrádtól, Szerbia közepét éri majd el.
Kiemelkedően fontos a beruházás azon faktora, hogy szerb vállalatok segítségével vihető véghez. A teljes szerb építési szektor hozzájárul a 470 kilométer hosszú vezeték létrejöttéhez, amely két helyen keresztezi majd a Dunát és számos más vizes és hegyi területet keresztez, magyarázta a Srbijagas igazgatója. A teljes projekt 2-3000 munkást foglalkoztat majd. A vezeték tervezése teljes egészében a Srbijagas feladata lesz, amire a vállalat igen büszke. Ezen kívül Szerbián a tranzitdíj is segít, az üzembe helyezés első évében 200 millió euróra számít, valamint az energiabiztonság megerősödése sem utolsó szempont. A 2008-2009-es orosz-ukrán gázviták folyamán Szerbia volt az egyik legkiszolgáltatottabb, ezután döntött úgy Belgrád, hogy felújítja földalatti gáztárolóját Banatski Dvorban (Törzsudvarnok), ami nemrég el is készült. Ezen kívül még egy tárolót és három-négy gázerőművet is szeretne építeni Szerbia, utóbbiakat Belgrádban, Újvidéken (Novi Sad), Pancsovában (Pancsevo) és Nisben.
Összesen 5 milliárd eurót szeretne fordítani az állam az energiaszektor fejlesztésére a következő időszakban az orosz fél segítségével. Bajatovity megjegyezte, bár több politikus szerint Oroszország energiamonopollá válhat Szerbiában, ettől ő nem tart. Szerinte az ország már így is függ az orosz gáztól és olajtól, tehát a helyzet nem lehet ennél rosszabb, a Déli Áramlat adta lehetőséget pedig ki kell használni.
Tegnap este a rivális Nabucco konzorcium is bejelentette, hogy felajánlotta az azeri Sah Deniz projekt II-nek az eredetinél rövidebb, mindössze 1300 kilométeres Nabucco West vezetékváltozat megépítését. A csövön kezdetben azeri gáz érkezne Európába, később más kaszpi-térségbeli, illetve közép-ázsiai gázt is importálhatnánk.
Szerbia még idén hozzálát a Déli Áramlathoz
Szerbia év végéig elkezdi a Déli Áramlat rá eső részének megépítését. A beruházás a teljes építőszektornak munkát ad és a tranzitdíj is nagy segítség lesz a gazdasági nehézségekkel küzdő országnak. A Nabucco konzorcium tegnap este közölte: ajánlatot adott a Nabucco West vezetékváltozat megépítésére Azerbajdzsánnak.
Akár már novemberben, de legkésőbb decemberben elkezdődnek a Déli Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszának építési munkálatai. A szerb vezetés reméli hogy a beruházás segít majd az ország rossz helyzetben lévő gazdaságán. A vezetékszakasz költsége 1,7 milliárd euró, közölte a Natural Gas Europe internetes újsággal Dusán Bajatovity, az állami tulajdonú Srbijagas ügyvezető igazgatója. A vállalat az orosz Gazprommal társulva a saját területére eső beruházásrészért felel.
A Déli Áramlat 2015-re lesz üzembehelyezhető állapotban, teljes, évi 63 milliárd köbméteres kapacitással pedig 2018-tól működhet, összköltsége 15,5 milliárd euró lesz. A szerbiai szakasz három részből áll majd, tájékoztatott Bajatovity. Az első szakasz a magyar határtól, Szabadkától fut Belgrádig, innen a második rész a bolgár határnál fekvő Zajecsárig. A harmadik szakasz szintén Belgrádtól, Szerbia közepét éri majd el.
Kiemelkedően fontos a beruházás azon faktora, hogy szerb vállalatok segítségével vihető véghez. A teljes szerb építési szektor hozzájárul a 470 kilométer hosszú vezeték létrejöttéhez, amely két helyen keresztezi majd a Dunát és számos más vizes és hegyi területet keresztez, magyarázta a Srbijagas igazgatója. A teljes projekt 2-3000 munkást foglalkoztat majd. A vezeték tervezése teljes egészében a Srbijagas feladata lesz, amire a vállalat igen büszke. Ezen kívül Szerbián a tranzitdíj is segít, az üzembe helyezés első évében 200 millió euróra számít, valamint az energiabiztonság megerősödése sem utolsó szempont. A 2008-2009-es orosz-ukrán gázviták folyamán Szerbia volt az egyik legkiszolgáltatottabb, ezután döntött úgy Belgrád, hogy felújítja földalatti gáztárolóját Banatski Dvorban (Törzsudvarnok), ami nemrég el is készült. Ezen kívül még egy tárolót és három-négy gázerőművet is szeretne építeni Szerbia, utóbbiakat Belgrádban, Újvidéken (Novi Sad), Pancsovában (Pancsevo) és Nisben.
Összesen 5 milliárd eurót szeretne fordítani az állam az energiaszektor fejlesztésére a következő időszakban az orosz fél segítségével. Bajatovity megjegyezte, bár több politikus szerint Oroszország energiamonopollá válhat Szerbiában, ettől ő nem tart. Szerinte az ország már így is függ az orosz gáztól és olajtól, tehát a helyzet nem lehet ennél rosszabb, a Déli Áramlat adta lehetőséget pedig ki kell használni.
Tegnap este a rivális Nabucco konzorcium is bejelentette, hogy felajánlotta az azeri Sah Deniz projekt II-nek az eredetinél rövidebb, mindössze 1300 kilométeres Nabucco West vezetékváltozat megépítését. A csövön kezdetben azeri gáz érkezne Európába, később más kaszpi-térségbeli, illetve közép-ázsiai gázt is importálhatnánk.
