A Sandia Lab a pálmafaágak mintájára, különleges, több, mint kétszáz méteres fesztávolságú szélturbina szárnyakat fejleszt, amivel drasztikusan javíthatóak volna a szélerőhasznosítás hatékonysága, akár 50 megawattos tengeri szélerőművek éíptésére is alkalmas lehet ez a technológia.
Az úgynevezett SUMR típusú, vagyis szegmentált, ultrakönnyű, morfologikus rotor fejlesztését a szövetségi energiaügyi tárca is támogatja. A cél, a hatékonyság javítása. A ma megawattos teljesítményű szélturbinák nagyságrendi ugrásának elősegítése. Az egyik kulcskérdés, a turbinalapátok terhelésáének csökkentése, vagyis, hogy elég nagy szárnyakat tudjanak készíteni különösebb technikai kockázat nélkül.
A mai szárnyak átlagosan 50 méter körüli hosszúságúak az egy-két megawattos turbinákon, a mai legnagyobb elérhetőú rptprhosszúság valamivel több, mint 80 méter, és ez nyolc megawattos teljesítményt képes nyújtani. A SUMR szárnyak nemcsak lényegesen nagyobbak és ezáltal az elérthető teljesítméynt is megsokszorozzák, de viharos időben a pálmafák ágaihoz hasonlóan alkalmazkodni képesek, ezért morfologikusak. Ez lehetővé teszi, hogy könyebb turbinaoszlopokon is elhelyezzék őket, ami az anyagfelhasználás szempontjából fontos. A száímtások szerint a Sandia Lab szélturbina szárnyai a hurrikánok óránként 300 kilométer feletti szélsebességét is képesek kezelni komolyann sérülés nélkül, ezzel maximalizálva a szélerőhasznosíatást.
Szélerőműóriások épülhetnek
A Sandia Lab a pálmafaágak mintájára, különleges, több, mint kétszáz méteres fesztávolságú szélturbina szárnyakat fejleszt, amivel drasztikusan javíthatóak volna a szélerőhasznosítás hatékonysága, akár 50 megawattos tengeri szélerőművek éíptésére is alkalmas lehet ez a technológia.
Az úgynevezett SUMR típusú, vagyis szegmentált, ultrakönnyű, morfologikus rotor fejlesztését a szövetségi energiaügyi tárca is támogatja. A cél, a hatékonyság javítása. A ma megawattos teljesítményű szélturbinák nagyságrendi ugrásának elősegítése. Az egyik kulcskérdés, a turbinalapátok terhelésáének csökkentése, vagyis, hogy elég nagy szárnyakat tudjanak készíteni különösebb technikai kockázat nélkül.
A mai szárnyak átlagosan 50 méter körüli hosszúságúak az egy-két megawattos turbinákon, a mai legnagyobb elérhetőú rptprhosszúság valamivel több, mint 80 méter, és ez nyolc megawattos teljesítményt képes nyújtani. A SUMR szárnyak nemcsak lényegesen nagyobbak és ezáltal az elérthető teljesítméynt is megsokszorozzák, de viharos időben a pálmafák ágaihoz hasonlóan alkalmazkodni képesek, ezért morfologikusak. Ez lehetővé teszi, hogy könyebb turbinaoszlopokon is elhelyezzék őket, ami az anyagfelhasználás szempontjából fontos. A száímtások szerint a Sandia Lab szélturbina szárnyai a hurrikánok óránként 300 kilométer feletti szélsebességét is képesek kezelni komolyann sérülés nélkül, ezzel maximalizálva a szélerőhasznosíatást.
