Az euróval szemben újabb és újabb történelmi mélységekbe zuhanó amerikai valuta és a százdolláros csúcsot ostromló olajár keltett borús hangulatot a nemzetközi tőzsdéken – írja a Népszabadság.A zuhanó dollár hajtotta a százdolláros határ felé az olaj árát szerdán, s persze az aggodalom, vajon az ipari államok elegendő készleteket halmoztak-e fel az energiahordozóból a téli fűtési szezon előtt. Az eurót 1,47 dolláron jegyezték, az olaj ára pedig elérte a 98,62 dollárt hordónként. Amerikai valutában kifejezve az olaj hatvan százalékkal drágult az idén, euróban azonban 44 százalékkal. A magyar szempontból mérvadóbb Brent olaj ára is rekordot döntött: 95 dollár fölé kapaszkodott. Az árak estére, a friss amerikai készletadatok publikálása után 97, illetve 94 dollárra ereszkedtek.
A dollár alapvetően azért gyengül, mert a nyáron kipattant jelzáloghitel-válság miatt lassul az amerikai gazdaság, s ez a folyamat szeptemberben és októberben is kamatcsökkentésre késztette a jegybankot. A valuta csábereje így erősen csökkent, ám leértékelődése elkerülhetetlen volt az amerikai kereskedelmi mérleg tetemes hiánya miatt is, amely azonban immár apadni látszik, ahogy a dollár serkenti az exportot. A rohamos értékvesztés azonban arra ösztökélte a kínai jegybankot, hogy bejelentse: 1430 milliárd dollárra rugó nemzetközi tartalékaiban nagyobb szerepet szán az eurónak. A hírre a dollár természetesen tovább esett.
Elemzők úgy vélik, most már nem kell sokat várni arra, hogy az olaj ára átlépje a százdolláros határt. Ennek nemcsak kereslet-kínálati vagy a geopolitikai feszültségekben megragadható okai vannak. A nemzetközi hitel- és tőkepiacok, a kockázatos értékpapírok árazásának bizonytalanságai is befolyásolják az árat, hiszen az olcsó dollár az olaj felé hajtja a befektetőket. Az exportáló országok közben szintén euróra és fontra váltják át többletbevételeiket. Utóbbi tegnap 2,1 dollárt ért. Ez 26 éves csúcs, de nem okoz örömöt a londoni tőzsdén, mert rontja a dollárban üzletelő cégek profitkilátásait. Az amerikai valuta miatt 840 dolláros magasságba szökött az arany ára, s az ezüsté és a platináé is a három évtizedes csúcs közelébe kapaszkodott.
A londoni tőzsde vezető indexe így is fél százalékot magára szedett, ám Frankfurt és Párizs nagyjából ugyanennyit fogyott. A magyar idő szerint délután nyitó New York-i kereskedésre pedig rányomta bélyegét, hogy a General Motors a harmadik negyedévre rekordnagyságú, 39 milliárd dollár veszteséget mutatott ki, amelynek oka részben a jelzáloghitel-válság. A Dow tőzsdeindex több mint egyszázalékos, 150 pontos veszteséget szedett össze egy órával a kereskedés nyitánya után.
A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX 217 pontot, 0,8 százalékot esett, s 27042 ponton zárt. A magyar valuta gyengült, az eurót 253,50-254 forint között jegyezték, ám az árfolyam a dollárhoz képest erős szinten, 171,50 és 173,50 között mozgott, s erre emberemlékezet óta nem volt példa.
Új energiarendet vizionál az IEA
Az olaj ára 108 és 159 dollár között lesz 2030-ban – a világgazdaság növekedési iramától függően. Ezt írta tegnap közzétett jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), az ipari államokat tömörítő OECD energiahivatala. A tanulmány szerint az olajkereskedelem erőteljes bővülésére lehet számítani a növekvő kínai kereslet és a fokozódó közel-keleti, afrikai és latin-amerikai kitermelés miatt. A mai napi 41 millió hordóról 2015-re 51, 2030-ra 65 millió barrelre emelkedik a nemzetközi piacokra kerülő mennyiség. A fogyasztó országok mind kiszolgáltatottabbá válnak az OPEC tagjainak és Oroszországnak, s ez növeli az energiabiztonsági kockázatokat. Az IEA azt prognosztizálja, hogy 2030-ig megnégyszereződik Kína és India olajimportja, s ez a folyamat már 2015-ben súlyos kínálati sokkokat okozhat, ha termelők és fogyasztók nem tesznek valamit ennek megelőzésére. Az OPEC részesedése az olajpiacon 43-ról 52 százalékra ugrik 2030-ig, míg az olaj részesedése az energiaellátásban 35-ről 32 százalékra mérséklődik. A szén iránti kereslet viszont 73 százalékkal bővül, s részesedése 25-ről 28 százalékra kúszik fel.
Százas rekordra tör az olaj ára
Az euróval szemben újabb és újabb történelmi mélységekbe zuhanó amerikai valuta és a százdolláros csúcsot ostromló olajár keltett borús hangulatot a nemzetközi tőzsdéken – írja a Népszabadság.A zuhanó dollár hajtotta a százdolláros határ felé az olaj árát szerdán, s persze az aggodalom, vajon az ipari államok elegendő készleteket halmoztak-e fel az energiahordozóból a téli fűtési szezon előtt. Az eurót 1,47 dolláron jegyezték, az olaj ára pedig elérte a 98,62 dollárt hordónként. Amerikai valutában kifejezve az olaj hatvan százalékkal drágult az idén, euróban azonban 44 százalékkal. A magyar szempontból mérvadóbb Brent olaj ára is rekordot döntött: 95 dollár fölé kapaszkodott. Az árak estére, a friss amerikai készletadatok publikálása után 97, illetve 94 dollárra ereszkedtek.
A dollár alapvetően azért gyengül, mert a nyáron kipattant jelzáloghitel-válság miatt lassul az amerikai gazdaság, s ez a folyamat szeptemberben és októberben is kamatcsökkentésre késztette a jegybankot. A valuta csábereje így erősen csökkent, ám leértékelődése elkerülhetetlen volt az amerikai kereskedelmi mérleg tetemes hiánya miatt is, amely azonban immár apadni látszik, ahogy a dollár serkenti az exportot. A rohamos értékvesztés azonban arra ösztökélte a kínai jegybankot, hogy bejelentse: 1430 milliárd dollárra rugó nemzetközi tartalékaiban nagyobb szerepet szán az eurónak. A hírre a dollár természetesen tovább esett.
Elemzők úgy vélik, most már nem kell sokat várni arra, hogy az olaj ára átlépje a százdolláros határt. Ennek nemcsak kereslet-kínálati vagy a geopolitikai feszültségekben megragadható okai vannak. A nemzetközi hitel- és tőkepiacok, a kockázatos értékpapírok árazásának bizonytalanságai is befolyásolják az árat, hiszen az olcsó dollár az olaj felé hajtja a befektetőket. Az exportáló országok közben szintén euróra és fontra váltják át többletbevételeiket. Utóbbi tegnap 2,1 dollárt ért. Ez 26 éves csúcs, de nem okoz örömöt a londoni tőzsdén, mert rontja a dollárban üzletelő cégek profitkilátásait. Az amerikai valuta miatt 840 dolláros magasságba szökött az arany ára, s az ezüsté és a platináé is a három évtizedes csúcs közelébe kapaszkodott.
A londoni tőzsde vezető indexe így is fél százalékot magára szedett, ám Frankfurt és Párizs nagyjából ugyanennyit fogyott. A magyar idő szerint délután nyitó New York-i kereskedésre pedig rányomta bélyegét, hogy a General Motors a harmadik negyedévre rekordnagyságú, 39 milliárd dollár veszteséget mutatott ki, amelynek oka részben a jelzáloghitel-válság. A Dow tőzsdeindex több mint egyszázalékos, 150 pontos veszteséget szedett össze egy órával a kereskedés nyitánya után.
A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX 217 pontot, 0,8 százalékot esett, s 27042 ponton zárt. A magyar valuta gyengült, az eurót 253,50-254 forint között jegyezték, ám az árfolyam a dollárhoz képest erős szinten, 171,50 és 173,50 között mozgott, s erre emberemlékezet óta nem volt példa.
Új energiarendet vizionál az IEA
Az olaj ára 108 és 159 dollár között lesz 2030-ban – a világgazdaság növekedési iramától függően. Ezt írta tegnap közzétett jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), az ipari államokat tömörítő OECD energiahivatala. A tanulmány szerint az olajkereskedelem erőteljes bővülésére lehet számítani a növekvő kínai kereslet és a fokozódó közel-keleti, afrikai és latin-amerikai kitermelés miatt. A mai napi 41 millió hordóról 2015-re 51, 2030-ra 65 millió barrelre emelkedik a nemzetközi piacokra kerülő mennyiség. A fogyasztó országok mind kiszolgáltatottabbá válnak az OPEC tagjainak és Oroszországnak, s ez növeli az energiabiztonsági kockázatokat. Az IEA azt prognosztizálja, hogy 2030-ig megnégyszereződik Kína és India olajimportja, s ez a folyamat már 2015-ben súlyos kínálati sokkokat okozhat, ha termelők és fogyasztók nem tesznek valamit ennek megelőzésére. Az OPEC részesedése az olajpiacon 43-ról 52 százalékra ugrik 2030-ig, míg az olaj részesedése az energiaellátásban 35-ről 32 százalékra mérséklődik. A szén iránti kereslet viszont 73 százalékkal bővül, s részesedése 25-ről 28 százalékra kúszik fel.