A vĂŠtelĂĄr felsrĂłfolĂĄsa vagy a Mol helyett mĂĄsik befektető bevonĂĄsa az INA tovĂĄbbi privatizĂĄciĂłjĂĄba? NehĂŠz megfejteni, valĂłjĂĄban mi ĂĄll a hĂĄtterĂŠben a horvĂĄt olajtĂĄrsasĂĄg rĂŠszvĂŠnyei kĂśrĂźl hĂłnapok Ăłta zajlĂł bizonytalankodĂĄsnak – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
A horvĂĄtorszĂĄgi sajtĂł nyilvĂĄnos blamĂĄzst emleget a Mol nĂŠhĂĄny hĂŠttel ezelőtti vĂŠteli ajĂĄnlatĂĄt illetően, amelyet a kĂśzkĂŠzen forgĂł INA-rĂŠszvĂŠnyekre tett. A kisbefektetők ugyanis nem rohantak tĂşladni a tulajdonrĂŠszĂźkĂśn, inkĂĄbb kivĂĄrnak.
A magyar olajtĂĄrsasĂĄg nyĂlt lapokkal jĂĄtszik: tĂśbbsĂŠgi tulajdont akar szerezni az INA-ban, amelynek 44 szĂĄzalĂŠka mĂŠg az ĂĄllam kezĂŠben van. HuszonĂśt szĂĄzalĂŠkĂĄt (plusz egy rĂŠszvĂŠnyt) Ăśt ĂŠvvel ezelőtt vĂĄsĂĄrolta meg a Mol 505 milliĂł dollĂĄrĂŠrt. Az INA rĂŠszvĂŠnyeinek tovĂĄbbi 30 szĂĄzalĂŠkĂĄval kereskednek szabadon a tőzsdĂŠn, ezekĂŠrt kĂnĂĄl most darabonkĂŠnt 2800 kunĂĄt a magyar tĂĄrsasĂĄg. A zĂĄgrĂĄbi brĂłkerek azonban csak azoknak javasoljĂĄk, hogy ezen az ĂĄron eladjanak, akiknek sĂźrgősen szĂźksĂŠgĂźk van pĂŠnzre.
HorvĂĄtorszĂĄgban a szakĂŠrtői kĂśr ĂŠs a kĂśzvĂŠlekedĂŠs egyarĂĄnt azt tartja, hogy a kormĂĄny nagy valĂłszĂnűsĂŠggel el fog ĂĄllni a Mol ĂĄltal korĂĄbban felajĂĄnlott “ĂĄllami” rĂŠszvĂŠnycserĂŠtől. Ez pedig egy mĂĄsik befektető felbukkanĂĄsĂĄt jelentheti, ami a rĂŠszvĂŠnyesek remĂŠnyei szerint Ăşjabb, a mostaninĂĄl akĂĄr jĂłval kedvezőbb ajĂĄnlatot hozhat majd magĂĄval.
A magyar olajtĂĄrsasĂĄg nĂŠhĂĄny hĂłnappal korĂĄbban javasolta azt, hogy ĂĄtvesz egy 14 szĂĄzalĂŠkos rĂŠszvĂŠnycsomagot a horvĂĄt ĂĄllam tulajdonĂĄban lĂŠvő rĂŠszből, cserĂŠbe pedig a sajĂĄt rĂŠszvĂŠnyeit kĂnĂĄlja. GyurcsĂĄny Ferenc miniszterelnĂśk ĂŠs Ivo Sanader horvĂĄt kormĂĄnyfő szemĂŠlyesen tĂĄrgyalt az Ăźgyletről jĂşlius 10-ĂŠn Dubrovnikban. MĂĄr akkor volt nĂŠmi fĂŠlreĂŠrtĂŠs az elhangzottak ĂŠrtelmezĂŠsĂŠben: MagyarorszĂĄgon megegyezĂŠsről, HorvĂĄtorszĂĄgban lehetsĂŠges megoldĂĄsrĂłl, ĂŠs nem elvetendő ajĂĄnlatrĂłl beszĂŠltek. Meg persze arrĂłl is, hogy az orosz Lukoil ĂŠs az osztrĂĄk OMV is az ajtĂłn kopogtat, utĂłbbi rĂĄadĂĄsul kĂŠszpĂŠnzt ajĂĄnlana az ĂĄllami rĂŠszvĂŠnyekĂŠrt.
MĂg Sanader mosolyogva nevezte a magyarokat fontos stratĂŠgiai partnernek, Damir Polancec miniszterelnĂśk-helyettes az OMV-vel tĂĄrgyalt. Az osztrĂĄkok tanultak uniĂłs feddĂŠshez vezető korĂĄbbi hibĂĄikbĂłl. HorvĂĄtorszĂĄgban mĂĄr nem nyomulnak erőszakosan, inkĂĄbb pĂłkerarccal licitĂĄlnak. TermĂŠszetesen azonnal kiszivĂĄrgott, hogy kĂŠszek lennĂŠnek rĂŠszvĂŠnyenkĂŠnt “akĂĄr jĂłval” 3000 kuna fĂślĂśtti ĂĄrat fizetni.
BĂĄr a Mol ajĂĄnlata piaci elemzők szerint reĂĄlis, ennĂŠl valĂłban kedvezőtlenebb. Ljubo Jurcic ellenzĂŠki politikus egĂŠszen odĂĄig ment, hogy “barĂĄtsĂĄgtalan bekebelezĂŠsről” beszĂŠlt a magyar 2800 kunĂĄs vĂŠtelĂĄrat tekintve. BĂĄr ő csak a kĂśzelegő horvĂĄt ĂśnkormĂĄnyzati vĂĄlasztĂĄsok belpolitikai viszĂĄlyaiban hasznĂĄlta fel azt a kitĂŠtelt, hogy “lĂĄm, lĂĄm, Sanader ajĂĄndĂŠkba adja a magyaroknak a nemzeti kincset”, a rĂŠszvĂŠnyesek viszont elkezdtek szĂĄmolni.
Â
Ha az OMV 3000 felett fizetne az ĂĄllami rĂŠszvĂŠnyekĂŠrt, akkor azok a tőzsdĂŠn is tĂśbbet ĂŠrnek 2800 kunĂĄnĂĄl. A befektetők tĂśbbsĂŠge most mĂĄr Ăşgy vĂŠli: akĂĄr 3500-4000 kuna kĂśzĂśtti Ăśsszeget is kaphat majd kĂŠsőbb darabonkĂŠnt. (Nem szabad megfeledkezni arrĂłl, hogy a kisrĂŠszvĂŠnyesek, kĂśztĂźk pĂŠldĂĄul a hĂŠtszĂĄzalĂŠkos tulajdoni hĂĄnyadot birtoklĂł volt honvĂŠdők – akik a kilencvenes ĂŠvek hĂĄborĂşjĂĄban nyĂşjtott hősiessĂŠgĂźk jutalmĂĄĂŠrt kaptak INA-rĂŠszvĂŠnyeket – nagy befolyĂĄssal vannak a legfőbb horvĂĄt dĂśntĂŠshozĂłkra.)
Â
A Mol hevesen reagĂĄlt minderre, fantomĂźzletnek nevezte az osztrĂĄkok szĂĄmhĂĄborĂşjĂĄt, azzal, hogy az OMV csak manipulĂĄlja a piacot.
Â
OktĂłber 3-ig ĂŠrvĂŠnyes a Mol 2800-as ajĂĄnlata, hogy aztĂĄn mi lesz, nehĂŠz megjĂłsolni. A Mol kĂŠnytelen lesz ĂĄrat emelni, vagy elviszi mĂĄs a rĂŠszvĂŠnyeket? Az OMV most taktikusan ĂŠs kissĂŠ cinikusan bejelentette: nem mozdul addig, amĂg meghĂvĂĄst nem kap a horvĂĄt kormĂĄnytĂłl.
Számháború az INA privatizációjában
A vĂŠtelĂĄr felsrĂłfolĂĄsa vagy a Mol helyett mĂĄsik befektető bevonĂĄsa az INA tovĂĄbbi privatizĂĄciĂłjĂĄba? NehĂŠz megfejteni, valĂłjĂĄban mi ĂĄll a hĂĄtterĂŠben a horvĂĄt olajtĂĄrsasĂĄg rĂŠszvĂŠnyei kĂśrĂźl hĂłnapok Ăłta zajlĂł bizonytalankodĂĄsnak – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
A horvĂĄtorszĂĄgi sajtĂł nyilvĂĄnos blamĂĄzst emleget a Mol nĂŠhĂĄny hĂŠttel ezelőtti vĂŠteli ajĂĄnlatĂĄt illetően, amelyet a kĂśzkĂŠzen forgĂł INA-rĂŠszvĂŠnyekre tett. A kisbefektetők ugyanis nem rohantak tĂşladni a tulajdonrĂŠszĂźkĂśn, inkĂĄbb kivĂĄrnak.
A magyar olajtĂĄrsasĂĄg nyĂlt lapokkal jĂĄtszik: tĂśbbsĂŠgi tulajdont akar szerezni az INA-ban, amelynek 44 szĂĄzalĂŠka mĂŠg az ĂĄllam kezĂŠben van. HuszonĂśt szĂĄzalĂŠkĂĄt (plusz egy rĂŠszvĂŠnyt) Ăśt ĂŠvvel ezelőtt vĂĄsĂĄrolta meg a Mol 505 milliĂł dollĂĄrĂŠrt. Az INA rĂŠszvĂŠnyeinek tovĂĄbbi 30 szĂĄzalĂŠkĂĄval kereskednek szabadon a tőzsdĂŠn, ezekĂŠrt kĂnĂĄl most darabonkĂŠnt 2800 kunĂĄt a magyar tĂĄrsasĂĄg. A zĂĄgrĂĄbi brĂłkerek azonban csak azoknak javasoljĂĄk, hogy ezen az ĂĄron eladjanak, akiknek sĂźrgősen szĂźksĂŠgĂźk van pĂŠnzre.
HorvĂĄtorszĂĄgban a szakĂŠrtői kĂśr ĂŠs a kĂśzvĂŠlekedĂŠs egyarĂĄnt azt tartja, hogy a kormĂĄny nagy valĂłszĂnűsĂŠggel el fog ĂĄllni a Mol ĂĄltal korĂĄbban felajĂĄnlott “ĂĄllami” rĂŠszvĂŠnycserĂŠtől. Ez pedig egy mĂĄsik befektető felbukkanĂĄsĂĄt jelentheti, ami a rĂŠszvĂŠnyesek remĂŠnyei szerint Ăşjabb, a mostaninĂĄl akĂĄr jĂłval kedvezőbb ajĂĄnlatot hozhat majd magĂĄval.
A magyar olajtĂĄrsasĂĄg nĂŠhĂĄny hĂłnappal korĂĄbban javasolta azt, hogy ĂĄtvesz egy 14 szĂĄzalĂŠkos rĂŠszvĂŠnycsomagot a horvĂĄt ĂĄllam tulajdonĂĄban lĂŠvő rĂŠszből, cserĂŠbe pedig a sajĂĄt rĂŠszvĂŠnyeit kĂnĂĄlja. GyurcsĂĄny Ferenc miniszterelnĂśk ĂŠs Ivo Sanader horvĂĄt kormĂĄnyfő szemĂŠlyesen tĂĄrgyalt az Ăźgyletről jĂşlius 10-ĂŠn Dubrovnikban. MĂĄr akkor volt nĂŠmi fĂŠlreĂŠrtĂŠs az elhangzottak ĂŠrtelmezĂŠsĂŠben: MagyarorszĂĄgon megegyezĂŠsről, HorvĂĄtorszĂĄgban lehetsĂŠges megoldĂĄsrĂłl, ĂŠs nem elvetendő ajĂĄnlatrĂłl beszĂŠltek. Meg persze arrĂłl is, hogy az orosz Lukoil ĂŠs az osztrĂĄk OMV is az ajtĂłn kopogtat, utĂłbbi rĂĄadĂĄsul kĂŠszpĂŠnzt ajĂĄnlana az ĂĄllami rĂŠszvĂŠnyekĂŠrt.
MĂg Sanader mosolyogva nevezte a magyarokat fontos stratĂŠgiai partnernek, Damir Polancec miniszterelnĂśk-helyettes az OMV-vel tĂĄrgyalt. Az osztrĂĄkok tanultak uniĂłs feddĂŠshez vezető korĂĄbbi hibĂĄikbĂłl. HorvĂĄtorszĂĄgban mĂĄr nem nyomulnak erőszakosan, inkĂĄbb pĂłkerarccal licitĂĄlnak. TermĂŠszetesen azonnal kiszivĂĄrgott, hogy kĂŠszek lennĂŠnek rĂŠszvĂŠnyenkĂŠnt “akĂĄr jĂłval” 3000 kuna fĂślĂśtti ĂĄrat fizetni.
BĂĄr a Mol ajĂĄnlata piaci elemzők szerint reĂĄlis, ennĂŠl valĂłban kedvezőtlenebb. Ljubo Jurcic ellenzĂŠki politikus egĂŠszen odĂĄig ment, hogy “barĂĄtsĂĄgtalan bekebelezĂŠsről” beszĂŠlt a magyar 2800 kunĂĄs vĂŠtelĂĄrat tekintve. BĂĄr ő csak a kĂśzelegő horvĂĄt ĂśnkormĂĄnyzati vĂĄlasztĂĄsok belpolitikai viszĂĄlyaiban hasznĂĄlta fel azt a kitĂŠtelt, hogy “lĂĄm, lĂĄm, Sanader ajĂĄndĂŠkba adja a magyaroknak a nemzeti kincset”, a rĂŠszvĂŠnyesek viszont elkezdtek szĂĄmolni.
Â
Ha az OMV 3000 felett fizetne az ĂĄllami rĂŠszvĂŠnyekĂŠrt, akkor azok a tőzsdĂŠn is tĂśbbet ĂŠrnek 2800 kunĂĄnĂĄl. A befektetők tĂśbbsĂŠge most mĂĄr Ăşgy vĂŠli: akĂĄr 3500-4000 kuna kĂśzĂśtti Ăśsszeget is kaphat majd kĂŠsőbb darabonkĂŠnt. (Nem szabad megfeledkezni arrĂłl, hogy a kisrĂŠszvĂŠnyesek, kĂśztĂźk pĂŠldĂĄul a hĂŠtszĂĄzalĂŠkos tulajdoni hĂĄnyadot birtoklĂł volt honvĂŠdők – akik a kilencvenes ĂŠvek hĂĄborĂşjĂĄban nyĂşjtott hősiessĂŠgĂźk jutalmĂĄĂŠrt kaptak INA-rĂŠszvĂŠnyeket – nagy befolyĂĄssal vannak a legfőbb horvĂĄt dĂśntĂŠshozĂłkra.)
Â
A Mol hevesen reagĂĄlt minderre, fantomĂźzletnek nevezte az osztrĂĄkok szĂĄmhĂĄborĂşjĂĄt, azzal, hogy az OMV csak manipulĂĄlja a piacot.
Â
OktĂłber 3-ig ĂŠrvĂŠnyes a Mol 2800-as ajĂĄnlata, hogy aztĂĄn mi lesz, nehĂŠz megjĂłsolni. A Mol kĂŠnytelen lesz ĂĄrat emelni, vagy elviszi mĂĄs a rĂŠszvĂŠnyeket? Az OMV most taktikusan ĂŠs kissĂŠ cinikusan bejelentette: nem mozdul addig, amĂg meghĂvĂĄst nem kap a horvĂĄt kormĂĄnytĂłl.
