A nemzetkĂśzi fĂśldgĂĄzĂĄrak vĂĄrtnĂĄl gyorsabb csĂśkkenĂŠse miatt a hazai gĂĄzfogyasztĂłknak a kĂśvetkező hĂłnapokban kĂśzel kĂŠtszer annyit kell majd a fĂśldgĂĄzĂŠrt fizetni, mint az eurĂłpai uniĂł mĂĄs orszĂĄgaiban – derĂźl ki az energiainfo.hu ĂŠs a Force Motrice kĂśzĂśs elemzĂŠsĂŠből. Ez pedig tovĂĄbb rontja a hazai vĂĄllalatok – elsősorban a KKV szektor – rĂśvid tĂĄvĂş versenykĂŠpessĂŠgi kilĂĄtĂĄsait. NyilvĂĄnvalĂł, hogy az energiaigĂŠnyes vĂĄllalatok exportkĂŠpessĂŠgĂŠnek egyre komolyabb akadĂĄlya lesz – az elmĂşlt fĂŠlĂŠv kegyelmi időszaka utĂĄn – a fĂśldgĂĄz magas ĂĄra is. Az olcsĂł lakossĂĄgi fĂśldgĂĄzĂŠrt, kĂśzvetett mĂłdon igen komoly ĂĄrat fizetĂźnk, egyebek mellett a rendszerben rĂŠgĂłta meglĂŠvő keresztfinanszĂrozĂĄs miatt.
A nemzetkĂśzi fĂśldgĂĄzĂĄrak vĂĄrtnĂĄl gyorsabb csĂśkkenĂŠse miatt a hazai gĂĄzfogyasztĂłknak a kĂśvetkező hĂłnapokban az eurĂłpai ĂĄtlagos gĂĄzĂĄrak kĂśzel kĂŠtszeresĂŠvel kell megkĂźzdeniĂźk, ami tovĂĄbb rontja a hazai vĂĄllalatok – elsősorban a KKV szektor – rĂśvid tĂĄvĂş versenykĂŠpessĂŠgi kilĂĄtĂĄsait.
MĂĄsfelől azonban a magyarorszĂĄgi gĂĄzĂĄrak vĂĄrhatĂł csĂśkkenĂŠse abszolĂşt szĂĄmokban mĂŠg Ăgy is igen jelentős lehet az ĂŠv mĂĄsodik felĂŠben, ami az Ăşjraszerveződő kormĂĄnyzat szĂĄmĂĄra lehetővĂŠ teszi, hogy ĂŠrdemben gondolja ĂĄt az ĂĄrtĂĄmogatĂĄsok jelenlegi rendszerĂŠt. A dollĂĄrban kevesebb, mint felĂŠre csĂśkkenő importĂĄrak mellett ugyanis indokolatlan a tĂĄmogatĂĄsok jelenlegi rendszerĂŠnek fenntartĂĄsa mind a lakossĂĄgi gĂĄzfelhasznĂĄlĂĄs, mind a kĂśtelező ĂĄtvĂŠteli rendszer keretĂŠben hővel kapcsoltan villamos energiĂĄt termelő gĂĄzĂźzemű erőművek szĂĄmĂĄra.
A VilĂĄgbank legfrissebb adatai szerint az eurĂłpai piacokon ĂŠrtĂŠkesĂtett fĂśldgĂĄz ĂĄra a januĂĄr ĂŠs mĂĄrcius kĂśzĂśtti időszakban kĂśbmĂŠterenkĂŠnt 25%-kal volt alacsonyabb, mint a tavalyi ĂŠv utolsĂł negyedĂŠvĂŠben. Ez jĂłval gyorsabb Ăźtemű csĂśkkenĂŠs, mint azt a fĂśldgĂĄz importĂĄr alakulĂĄsa szempontjĂĄbĂłl kiemelt jelentősĂŠgű Brent olajĂĄr vĂĄltozĂĄsa alapjĂĄn tervezni lehetett. (Az eurĂłpai gĂĄzĂĄrak jellemzően kb. 6 hĂłnapos kĂŠsĂŠssel kĂśvetik a kőolaj ĂĄrĂĄnak vĂĄltozĂĄsĂĄt.) A vĂĄrtnĂĄl nagyobb mĂŠrtĂŠkű csĂśkkenĂŠs feltehetően a gazdasĂĄgi recessziĂł miatti kereslet-visszaesĂŠsnek tudhatĂł be.
A kőolaj 2008 negyedik negyedĂŠvĂŠben bekĂśvetkezett zuhanĂĄsszerű ĂĄresĂŠse alapjĂĄn a mĂĄsodik negyedĂŠvben tovĂĄbbi drasztikus csĂśkkenĂŠs vĂĄrhatĂł az eurĂłpai fĂśldgĂĄzĂĄrakban. A fĂśldgĂĄz ĂĄra a mĂĄsodik negyedĂŠvben 200 USD/1000m3 alĂĄ csĂśkkenhet, mĂg a harmadik negyedĂŠvben valĂłszĂnűsĂthetően megkĂśzelĂti a 150 USD/1000M3-es ĂĄrszintet, amely kevesebb, mint harmada a 2008 negyedik negyedĂŠvi ĂŠrtĂŠknek.
MagyarorszĂĄgon az ĂĄrak csĂśkkenĂŠse vĂĄrakozĂĄsaink szerint jĂłval lassabban kĂśveti majd az eurĂłpai trendeket.
A hazai kĂśzĂźzemi fĂśldgĂĄz importőr/nagykereskedő E.On-nak az előző időszakban komoly vesztesĂŠge szĂĄrmazott abbĂłl, hogy a tavalyi ĂŠv mĂĄsodik felĂŠtől a szabĂĄlyozĂł nem engedte, hogy a hazai hatĂłsĂĄgi ĂĄrak kĂśvessĂŠk a fĂśldgĂĄz nemzetkĂśzi ĂĄrĂĄnak emelkedĂŠsĂŠt. Ennek hatĂĄsĂĄra 2008 utolsĂł ĂŠs 2009 első negyedĂŠvĂŠben egyĂźttesen becslĂŠseink szerint a nagykereskedő tĂśbb mint 120 milliĂĄrd forintos pozĂciĂłromlĂĄst szenvedhet el. Annak ellenĂŠre igaz ez, hogy a hazai gazdasĂĄg recessziĂłja ĂŠs a januĂĄri orosz-ukrĂĄn gĂĄzkrĂzis ellenĂŠre a nagykereskedő ĂĄltal az idei első negyedĂŠv sorĂĄn ĂŠrtĂŠkesĂtett gĂĄzmennyisĂŠg nemhogy csĂśkkent a tavalyihoz kĂŠpest, hanem mĂŠg 23%-kal meg is haladta azt (1,7 mrd. kĂśbmĂŠter a 2008-as 1,38 mrd-dal szemben).
BĂĄr a mĂĄsodik negyedĂŠvtől megfordul a trend ĂŠs a hatĂłsĂĄgi gĂĄzĂĄrak immĂĄron pozitĂv fedezettartalmat biztosĂtanak a nagykereskedőnek, mĂŠgis kizĂĄrtnak tartjuk, hogy ĂŠrdemben csĂśkkenne az előző kĂŠt negyedĂŠvben felhalmozĂłdott vesztesĂŠge. Ez a szituĂĄciĂł pedig nehezen előrejelezhető helyzetet eredmĂŠnyezhet a jĂşlius 1-től teljes mĂŠrtĂŠkben liberalizĂĄlĂłdĂł fĂśldgĂĄzpiacon.
A magyarorszĂĄgi gĂĄzĂĄr mĂĄsodik fĂŠlĂŠvi alakulĂĄsĂĄt nagymĂŠrtĂŠkben az hatĂĄrozza majd meg, hogy a fenti tĂŠnyezők mĂŠrlegelĂŠsĂŠt kĂśvetően milyen piaci stratĂŠgiĂĄt vĂĄlaszt a dominĂĄns pozĂciĂłval rendelkező kĂśzĂźzemi nagykereskedő tĂĄrsasĂĄg. Ami azonban mĂĄr ma is biztosra vehető, hogy szinte bizonyosan az ĂŠv egĂŠszĂŠben magasabb ĂĄrat fogunk fizetni a fĂśldgĂĄzĂŠrt, mint EurĂłpa legnagyobb rĂŠsze, ami tovĂĄbb rontja a magyar gazdasĂĄg relatĂv versenykĂŠpessĂŠgi kilĂĄtĂĄsait. MĂĄsfelől azonban a magyarorszĂĄgi gĂĄzĂĄrak vĂĄrhatĂł csĂśkkenĂŠse abszolĂşt szĂĄmokban mĂŠg Ăgy is igen jelentős lehet az ĂŠv mĂĄsodik felĂŠben, ami az Ăşjraszerveződő kormĂĄnyzat szĂĄmĂĄra lehetővĂŠ teszi, hogy ĂŠrdemben gondolja ĂĄt az ĂĄrtĂĄmogatĂĄsok jelenlegi rendszerĂŠt. A dollĂĄrban kevesebb, mint felĂŠre csĂśkkenő importĂĄrak mellett ugyanis indokolatlan a tĂĄmogatĂĄsok jelenlegi rendszerĂŠnek fenntartĂĄsa mind a lakossĂĄgi gĂĄzfelhasznĂĄlĂĄs, mind a kĂśtelező ĂĄtvĂŠteli rendszer keretĂŠben hővel kapcsoltan villamos energiĂĄt termelő gĂĄzĂźzemű erőművek szĂĄmĂĄra.
A versenykĂŠpessĂŠg megĂtĂŠlĂŠsĂŠhez a mĂĄsik oldalrĂłl is alaposabban szemĂźgyre kell venni az ĂĄralakulĂĄs kĂŠrdĂŠsĂŠt. VĂŠgfogyasztĂłi szempontbĂłl ezĂŠrt elvonatkoztatunk a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk, illetve a helyi igĂŠnyekre termelő, nemzetkĂśzileg nem versenyző vĂĄllalkozĂĄsoktĂłl (pĂŠksĂŠg, fodrĂĄszat, stb.) A versengő kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt termelő energiaigĂŠnyes fogyasztĂłk, főleg a dĂśntően exportra termelő cĂŠgek pozĂciĂłjĂĄt rĂŠgĂłta erodĂĄlja a keresztfinanszĂrozĂĄs. Ennek megkĂśzelĂtő mutatĂłja lehet a hĂĄztartĂĄsi ĂŠs nem-hĂĄztartĂĄsi ĂĄrak arĂĄnya kĂźlĂśnbĂśző orszĂĄgokban. EnnĂŠlfogva nem meglepő, hogy a hazai termelő szfĂŠra fĂśldgĂĄz beszerzĂŠsi kĂśltsĂŠge uniĂłs ĂśsszehasonlĂtĂĄsban az ĂŠlbolyba kerĂźlt a 2008-as nyersolajĂĄr rally idejĂŠre.
2008 mĂĄsodik fĂŠlĂŠvĂŠre egyelőre nem ĂĄllnak rendelkezĂŠsre rĂŠszletes uniĂłs ĂśsszehasonlĂtĂł adatsorok, a tendenciĂĄk azonban nyomon kĂśvethetően kirajzolĂłdnak. Az ĂŠv vĂŠgĂŠre a magyar fogyasztĂłi ĂĄrak ugrĂĄsszerű javulĂĄst mutatnak majd, miutĂĄn a kĂśzĂźzemi ĂĄrak vĂĄltozĂĄsai nem kĂśvettĂŠk a mĂĄjus-jĂşniusi olajĂĄr csĂşcsokhoz igazodĂłan emelkedő fĂśldgĂĄz beszerzĂŠsi kĂśltsĂŠgeket, pontosabban plafont jelentett a 2008. oktĂłber 1-jei ĂĄrkorrekciĂł, amely rĂŠszlegesen ismerte el a fogyasztĂłi ĂĄrakban a megelőző kilenc hĂłnap mozgĂł ĂĄtlagkĂśltsĂŠgĂŠt, szemben az uniĂłs tagorszĂĄgok tĂśbbsĂŠgĂŠben ĂŠrvĂŠnyesĂźlő piackĂśvető ĂĄrmechanizmusokkal.
Ezt kĂśvetően azonban, megfordul a folyamat, ĂŠs 2009 első negyedĂŠvĂŠben a piac mozgĂĄsĂĄt gyorsabban, ĂŠs hĂvebben kĂśvető kĂźlfĂśldi orszĂĄgok cĂŠgeinek beszerzĂŠsi ĂĄraiban mĂĄr a tavaly őszi olajĂĄrcsĂśkkenĂŠs hatĂĄsa ĂŠrzĂŠkelhető egyre intenzĂvebben. Ez a folyamat teljesedik ki a kĂśvetkező fĂŠlĂŠvben, amelynek sorĂĄn előrelĂĄthatĂłlag visszakapaszkodunk âelőkelő” helyezĂŠsĂźnkhĂśz az uniĂłs rangsorban, sőt előrĂŠbb is lĂŠphetĂźnk a relatĂv fĂśldgĂĄzĂĄrak tekintetĂŠben, vagyis hĂĄtra a versenykĂŠpessĂŠg terĂŠn. Ez abban az esetben feltĂŠtlenĂźl igaz, amennyiben – a legutolsĂł ismerttĂŠ vĂĄlt kormĂĄnyzati jelzĂŠsek szerint – a jĂşliusi piacnyitĂĄs indulĂł egyetemes szolgĂĄltatĂłi ĂĄrai vĂĄltozatlanok maradnak az előző kĂśzĂźzemi dĂjakhoz kĂŠpest.Â
MegjegyezzĂźk, hogy a mĂĄr szabadpiacon vĂŠtelező fogyasztĂłk (a teljes piac 20-25%-a) jelentős rĂŠsze olajtermĂŠkhez indexĂĄlt piaci ĂĄrat fizet, Ăgy a szabadpiacon elĂŠrhető indulĂł ĂĄrelőnyĂśn (5-15% kĂśrĂźli diszkont a kĂśzĂźzemi dĂjhoz kĂŠpest) tĂşl a csĂśkkenő olajĂĄrak jĂłtĂŠkony hatĂĄsait is ĂŠlvezik. Ez a hatĂĄs az uniĂłs statisztikĂĄban megjelenik, a hazai kĂśzĂźzemi ĂĄtlagĂĄr szĂĄmĂtĂĄsban termĂŠszetesen nem.
Ezekben a napokban a 100-500 m3/h fogyasztĂłk 3060 Ft/GJ ĂĄtlagĂĄra, illetve az 500 m3/h Ăłrai kapacitĂĄst meghaladĂł fogyasztĂłk 2934 Ft/GJ ĂĄtlagĂĄra 10 eurĂł/GJ-t jelent a fenti uniĂłs ĂśsszehasonlĂtĂĄsban (ebből a kĂŠt hazai csoportbĂłl, illetve egyes, szĂĄllĂtĂłvezetĂŠkről kĂśzvetlenĂźl ellĂĄtott fogyasztĂłkbĂłl tevődik Ăśssze az uniĂłs ĂśsszehasonlĂtĂĄsban alkalmazott sĂĄv), vagy 13 USD/GJ-t, dollĂĄrban kifejezve.
Az EIA utolsĂł rĂśvid tĂĄvĂş előrejelzĂŠse – a csĂśkkenő keresletet kĂśvető termelői mennyisĂŠgcsĂśkkentĂŠsek nyomĂĄn – 2009-re 4,24 USD/MMBtu ĂŠves ĂĄtlagĂĄrat prognosztizĂĄl a Henry Hub-on. Az ipari – az EIA szerinti nyilvĂĄntartĂĄsban a szűken vett ipar, vagyis a szolgĂĄltatĂĄs ĂŠs kereskedelem nĂŠlkĂźl – fogyasztĂłi ĂĄtlagĂĄr 9,61 USD/Mcf volt tavaly a tengerentĂşl, ami ĂĄtszĂĄmĂtva 63 Ft/m3-nek felel meg. (A tĂŠnyszĂĄm ĂĄtlagĂĄr kilenc kĂśrzet ĂĄtlaga, az egyes terĂźletek ĂĄtlagai a 9-13 USD/Mcf kĂśzĂśtti sĂĄvban vannak). Az idei esztendőre vonatkozĂł vĂĄrhatĂł ĂŠrtĂŠk 5,29 USD/Mcf, ami 34 Ft/m3-t jelent. Ennek tĂśbbszĂśrĂśse a hazai 100 Ft/m3 feletti kĂśzĂźzemi ipari fĂśldgĂĄzĂĄr.
A feldolgozĂłipari versenytĂĄrsak sorĂĄban nem hagyhatjuk emlĂtĂŠs nĂŠlkĂźl keleti szomszĂŠdjaink ĂĄrait. UkrajnĂĄban ĂŠs OroszorszĂĄgban mĂŠg lĂĄtvĂĄnyosabb a fogyasztĂłi csoportok kĂśzĂśtti keresztfinanszĂrozĂĄs, vagyis a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk jellemzően nagyobb kĂśltsĂŠgeinek (elosztĂłhĂĄlĂłzat igĂŠnybevĂŠtele, tĂĄrolĂłhasznĂĄlat, stb.) arĂĄnytalanul csekĂŠly tĂźkrĂśződĂŠse a fajlagos vĂŠgfogyasztĂłi ĂĄrakban. Mindez azonban nem ĂŠrinti ĂŠrzĂŠkenyen az orszĂĄg iparĂĄt, amĂg annak beszerzĂŠsi kĂśltsĂŠgei lĂĄtvĂĄnyosan alulmĂşljĂĄk versenytĂĄrsaikĂŠt.
OroszorszĂĄgban nagyjĂĄbĂłl nivellĂĄlĂłdĂĄs kĂśvetkezett be a szisztematikusan fejlesztett ĂĄrreform nyomĂĄn, Ăgy 2008-ra nagyjĂĄbĂłl azonos fajlagos ĂĄrakat tapasztalunk a hĂĄztartĂĄsi ĂŠs nem-lakossĂĄgi fogyasztĂłk kĂśzĂśtt. Ez az ĂĄr azonban a tavalyi esztendő első negyedĂŠveiben nem ĂŠrte el az 500 Ft/GJ ĂŠrtĂŠket az Energy Regulators’ Regional Association (ERRA) adatai szerint. UkrajnĂĄban kifejezetten magasabbak a nem-lakossĂĄgi ĂĄrak a hĂĄztartĂĄsok szĂĄmĂĄra ĂŠrvĂŠnyes dĂjaknĂĄl, de ott sem szĂĄmlĂĄztak 2008 első fĂŠlĂŠvĂŠben 800 Ft/GJ-nĂĄl magasabb Ăśsszegeket az ipari fogyasztĂłknak.
Kereskedelmi ĂŠs szabĂĄlyozĂłi hĂrek alapjĂĄn OroszorszĂĄgban az idei ĂŠvre – kormĂĄnyzĂłsĂĄgonkĂŠnt eltĂŠrő bĂĄzison ĂŠs arĂĄnyokban, de nagyjĂĄbĂłl 25% mĂŠrtĂŠk kĂśrĂźl – kontemplĂĄlt ĂĄrkorrekciĂłk eredmĂŠnyekĂŠppen a hĂĄztartĂĄsi fĂśldgĂĄzĂĄrak fajlagosan 4 rubel kĂśzelĂŠbe emelkednek majd. Ez nagyjĂĄbĂłl 27-28 Ft/m3 Ăśsszeget jelent. Innen nagyjĂĄbĂłl kĂŠpet nyerhetĂźnk az orosz ipar fĂśldgĂĄzbeszerzĂŠsi ĂĄrszĂnvonalĂĄrĂłl is.Â
FĂŠlreĂŠrtĂŠs ne essĂŠk, egyĂĄltalĂĄn nem ĂĄllĂtjuk, hogy az ipari termelĂŠs lĂĄtvĂĄnyos visszaesĂŠsĂŠnek oka a relatĂve magas hazai energiaĂĄr volna. Ugyanakkor nyilvĂĄnvalĂł, hogy az energiaigĂŠnyes vĂĄllalatok exportkĂŠpessĂŠgĂŠnek egyre komolyabb akadĂĄlya lesz – az elmĂşlt fĂŠlĂŠv kegyelmi időszaka utĂĄn – a fĂśldgĂĄz ĂĄra is. A hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłi ĂĄrak alacsonyan tartĂĄsĂĄĂŠrt komoly ĂĄrat fizetĂźnk, ha a termelői versenykĂŠpessĂŠg csĂśkkenĂŠse nyomĂĄn export helyett a nemzeti tőke profitja csak a kĂśltsĂŠgvetĂŠsi hiĂĄnnyal emelhető. Sok ĂŠvtizedes tapasztalat alapjĂĄn lĂĄthatjuk, hogy ez a kamatfizetĂŠs rĂŠvĂŠn megvalĂłsulĂł ĂŠrtĂŠktĂśbblet kiĂĄramlĂĄshoz vezet – tĂşl azon, hogy a kĂśvetkező generĂĄciĂłk fizetik terheit.
Sokba kerül a magyar iparnak az olcsó lakossági földgáz
A nemzetkĂśzi fĂśldgĂĄzĂĄrak vĂĄrtnĂĄl gyorsabb csĂśkkenĂŠse miatt a hazai gĂĄzfogyasztĂłknak a kĂśvetkező hĂłnapokban kĂśzel kĂŠtszer annyit kell majd a fĂśldgĂĄzĂŠrt fizetni, mint az eurĂłpai uniĂł mĂĄs orszĂĄgaiban – derĂźl ki az energiainfo.hu ĂŠs a Force Motrice kĂśzĂśs elemzĂŠsĂŠből. Ez pedig tovĂĄbb rontja a hazai vĂĄllalatok – elsősorban a KKV szektor – rĂśvid tĂĄvĂş versenykĂŠpessĂŠgi kilĂĄtĂĄsait. NyilvĂĄnvalĂł, hogy az energiaigĂŠnyes vĂĄllalatok exportkĂŠpessĂŠgĂŠnek egyre komolyabb akadĂĄlya lesz – az elmĂşlt fĂŠlĂŠv kegyelmi időszaka utĂĄn – a fĂśldgĂĄz magas ĂĄra is. Az olcsĂł lakossĂĄgi fĂśldgĂĄzĂŠrt, kĂśzvetett mĂłdon igen komoly ĂĄrat fizetĂźnk, egyebek mellett a rendszerben rĂŠgĂłta meglĂŠvő keresztfinanszĂrozĂĄs miatt.
A nemzetkĂśzi fĂśldgĂĄzĂĄrak vĂĄrtnĂĄl gyorsabb csĂśkkenĂŠse miatt a hazai gĂĄzfogyasztĂłknak a kĂśvetkező hĂłnapokban az eurĂłpai ĂĄtlagos gĂĄzĂĄrak kĂśzel kĂŠtszeresĂŠvel kell megkĂźzdeniĂźk, ami tovĂĄbb rontja a hazai vĂĄllalatok – elsősorban a KKV szektor – rĂśvid tĂĄvĂş versenykĂŠpessĂŠgi kilĂĄtĂĄsait.
MĂĄsfelől azonban a magyarorszĂĄgi gĂĄzĂĄrak vĂĄrhatĂł csĂśkkenĂŠse abszolĂşt szĂĄmokban mĂŠg Ăgy is igen jelentős lehet az ĂŠv mĂĄsodik felĂŠben, ami az Ăşjraszerveződő kormĂĄnyzat szĂĄmĂĄra lehetővĂŠ teszi, hogy ĂŠrdemben gondolja ĂĄt az ĂĄrtĂĄmogatĂĄsok jelenlegi rendszerĂŠt. A dollĂĄrban kevesebb, mint felĂŠre csĂśkkenő importĂĄrak mellett ugyanis indokolatlan a tĂĄmogatĂĄsok jelenlegi rendszerĂŠnek fenntartĂĄsa mind a lakossĂĄgi gĂĄzfelhasznĂĄlĂĄs, mind a kĂśtelező ĂĄtvĂŠteli rendszer keretĂŠben hővel kapcsoltan villamos energiĂĄt termelő gĂĄzĂźzemű erőművek szĂĄmĂĄra.
A VilĂĄgbank legfrissebb adatai szerint az eurĂłpai piacokon ĂŠrtĂŠkesĂtett fĂśldgĂĄz ĂĄra a januĂĄr ĂŠs mĂĄrcius kĂśzĂśtti időszakban kĂśbmĂŠterenkĂŠnt 25%-kal volt alacsonyabb, mint a tavalyi ĂŠv utolsĂł negyedĂŠvĂŠben. Ez jĂłval gyorsabb Ăźtemű csĂśkkenĂŠs, mint azt a fĂśldgĂĄz importĂĄr alakulĂĄsa szempontjĂĄbĂłl kiemelt jelentősĂŠgű Brent olajĂĄr vĂĄltozĂĄsa alapjĂĄn tervezni lehetett. (Az eurĂłpai gĂĄzĂĄrak jellemzően kb. 6 hĂłnapos kĂŠsĂŠssel kĂśvetik a kőolaj ĂĄrĂĄnak vĂĄltozĂĄsĂĄt.) A vĂĄrtnĂĄl nagyobb mĂŠrtĂŠkű csĂśkkenĂŠs feltehetően a gazdasĂĄgi recessziĂł miatti kereslet-visszaesĂŠsnek tudhatĂł be.
A kőolaj 2008 negyedik negyedĂŠvĂŠben bekĂśvetkezett zuhanĂĄsszerű ĂĄresĂŠse alapjĂĄn a mĂĄsodik negyedĂŠvben tovĂĄbbi drasztikus csĂśkkenĂŠs vĂĄrhatĂł az eurĂłpai fĂśldgĂĄzĂĄrakban. A fĂśldgĂĄz ĂĄra a mĂĄsodik negyedĂŠvben 200 USD/1000m3 alĂĄ csĂśkkenhet, mĂg a harmadik negyedĂŠvben valĂłszĂnűsĂthetően megkĂśzelĂti a 150 USD/1000M3-es ĂĄrszintet, amely kevesebb, mint harmada a 2008 negyedik negyedĂŠvi ĂŠrtĂŠknek.
MagyarorszĂĄgon az ĂĄrak csĂśkkenĂŠse vĂĄrakozĂĄsaink szerint jĂłval lassabban kĂśveti majd az eurĂłpai trendeket.
A hazai kĂśzĂźzemi fĂśldgĂĄz importőr/nagykereskedő E.On-nak az előző időszakban komoly vesztesĂŠge szĂĄrmazott abbĂłl, hogy a tavalyi ĂŠv mĂĄsodik felĂŠtől a szabĂĄlyozĂł nem engedte, hogy a hazai hatĂłsĂĄgi ĂĄrak kĂśvessĂŠk a fĂśldgĂĄz nemzetkĂśzi ĂĄrĂĄnak emelkedĂŠsĂŠt. Ennek hatĂĄsĂĄra 2008 utolsĂł ĂŠs 2009 első negyedĂŠvĂŠben egyĂźttesen becslĂŠseink szerint a nagykereskedő tĂśbb mint 120 milliĂĄrd forintos pozĂciĂłromlĂĄst szenvedhet el. Annak ellenĂŠre igaz ez, hogy a hazai gazdasĂĄg recessziĂłja ĂŠs a januĂĄri orosz-ukrĂĄn gĂĄzkrĂzis ellenĂŠre a nagykereskedő ĂĄltal az idei első negyedĂŠv sorĂĄn ĂŠrtĂŠkesĂtett gĂĄzmennyisĂŠg nemhogy csĂśkkent a tavalyihoz kĂŠpest, hanem mĂŠg 23%-kal meg is haladta azt (1,7 mrd. kĂśbmĂŠter a 2008-as 1,38 mrd-dal szemben).
BĂĄr a mĂĄsodik negyedĂŠvtől megfordul a trend ĂŠs a hatĂłsĂĄgi gĂĄzĂĄrak immĂĄron pozitĂv fedezettartalmat biztosĂtanak a nagykereskedőnek, mĂŠgis kizĂĄrtnak tartjuk, hogy ĂŠrdemben csĂśkkenne az előző kĂŠt negyedĂŠvben felhalmozĂłdott vesztesĂŠge. Ez a szituĂĄciĂł pedig nehezen előrejelezhető helyzetet eredmĂŠnyezhet a jĂşlius 1-től teljes mĂŠrtĂŠkben liberalizĂĄlĂłdĂł fĂśldgĂĄzpiacon.
A magyarorszĂĄgi gĂĄzĂĄr mĂĄsodik fĂŠlĂŠvi alakulĂĄsĂĄt nagymĂŠrtĂŠkben az hatĂĄrozza majd meg, hogy a fenti tĂŠnyezők mĂŠrlegelĂŠsĂŠt kĂśvetően milyen piaci stratĂŠgiĂĄt vĂĄlaszt a dominĂĄns pozĂciĂłval rendelkező kĂśzĂźzemi nagykereskedő tĂĄrsasĂĄg. Ami azonban mĂĄr ma is biztosra vehető, hogy szinte bizonyosan az ĂŠv egĂŠszĂŠben magasabb ĂĄrat fogunk fizetni a fĂśldgĂĄzĂŠrt, mint EurĂłpa legnagyobb rĂŠsze, ami tovĂĄbb rontja a magyar gazdasĂĄg relatĂv versenykĂŠpessĂŠgi kilĂĄtĂĄsait. MĂĄsfelől azonban a magyarorszĂĄgi gĂĄzĂĄrak vĂĄrhatĂł csĂśkkenĂŠse abszolĂşt szĂĄmokban mĂŠg Ăgy is igen jelentős lehet az ĂŠv mĂĄsodik felĂŠben, ami az Ăşjraszerveződő kormĂĄnyzat szĂĄmĂĄra lehetővĂŠ teszi, hogy ĂŠrdemben gondolja ĂĄt az ĂĄrtĂĄmogatĂĄsok jelenlegi rendszerĂŠt. A dollĂĄrban kevesebb, mint felĂŠre csĂśkkenő importĂĄrak mellett ugyanis indokolatlan a tĂĄmogatĂĄsok jelenlegi rendszerĂŠnek fenntartĂĄsa mind a lakossĂĄgi gĂĄzfelhasznĂĄlĂĄs, mind a kĂśtelező ĂĄtvĂŠteli rendszer keretĂŠben hővel kapcsoltan villamos energiĂĄt termelő gĂĄzĂźzemű erőművek szĂĄmĂĄra.
A versenykĂŠpessĂŠg megĂtĂŠlĂŠsĂŠhez a mĂĄsik oldalrĂłl is alaposabban szemĂźgyre kell venni az ĂĄralakulĂĄs kĂŠrdĂŠsĂŠt. VĂŠgfogyasztĂłi szempontbĂłl ezĂŠrt elvonatkoztatunk a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk, illetve a helyi igĂŠnyekre termelő, nemzetkĂśzileg nem versenyző vĂĄllalkozĂĄsoktĂłl (pĂŠksĂŠg, fodrĂĄszat, stb.) A versengő kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt termelő energiaigĂŠnyes fogyasztĂłk, főleg a dĂśntően exportra termelő cĂŠgek pozĂciĂłjĂĄt rĂŠgĂłta erodĂĄlja a keresztfinanszĂrozĂĄs. Ennek megkĂśzelĂtő mutatĂłja lehet a hĂĄztartĂĄsi ĂŠs nem-hĂĄztartĂĄsi ĂĄrak arĂĄnya kĂźlĂśnbĂśző orszĂĄgokban. EnnĂŠlfogva nem meglepő, hogy a hazai termelő szfĂŠra fĂśldgĂĄz beszerzĂŠsi kĂśltsĂŠge uniĂłs ĂśsszehasonlĂtĂĄsban az ĂŠlbolyba kerĂźlt a 2008-as nyersolajĂĄr rally idejĂŠre.
2008 mĂĄsodik fĂŠlĂŠvĂŠre egyelőre nem ĂĄllnak rendelkezĂŠsre rĂŠszletes uniĂłs ĂśsszehasonlĂtĂł adatsorok, a tendenciĂĄk azonban nyomon kĂśvethetően kirajzolĂłdnak. Az ĂŠv vĂŠgĂŠre a magyar fogyasztĂłi ĂĄrak ugrĂĄsszerű javulĂĄst mutatnak majd, miutĂĄn a kĂśzĂźzemi ĂĄrak vĂĄltozĂĄsai nem kĂśvettĂŠk a mĂĄjus-jĂşniusi olajĂĄr csĂşcsokhoz igazodĂłan emelkedő fĂśldgĂĄz beszerzĂŠsi kĂśltsĂŠgeket, pontosabban plafont jelentett a 2008. oktĂłber 1-jei ĂĄrkorrekciĂł, amely rĂŠszlegesen ismerte el a fogyasztĂłi ĂĄrakban a megelőző kilenc hĂłnap mozgĂł ĂĄtlagkĂśltsĂŠgĂŠt, szemben az uniĂłs tagorszĂĄgok tĂśbbsĂŠgĂŠben ĂŠrvĂŠnyesĂźlő piackĂśvető ĂĄrmechanizmusokkal.
Ezt kĂśvetően azonban, megfordul a folyamat, ĂŠs 2009 első negyedĂŠvĂŠben a piac mozgĂĄsĂĄt gyorsabban, ĂŠs hĂvebben kĂśvető kĂźlfĂśldi orszĂĄgok cĂŠgeinek beszerzĂŠsi ĂĄraiban mĂĄr a tavaly őszi olajĂĄrcsĂśkkenĂŠs hatĂĄsa ĂŠrzĂŠkelhető egyre intenzĂvebben. Ez a folyamat teljesedik ki a kĂśvetkező fĂŠlĂŠvben, amelynek sorĂĄn előrelĂĄthatĂłlag visszakapaszkodunk âelőkelő” helyezĂŠsĂźnkhĂśz az uniĂłs rangsorban, sőt előrĂŠbb is lĂŠphetĂźnk a relatĂv fĂśldgĂĄzĂĄrak tekintetĂŠben, vagyis hĂĄtra a versenykĂŠpessĂŠg terĂŠn. Ez abban az esetben feltĂŠtlenĂźl igaz, amennyiben – a legutolsĂł ismerttĂŠ vĂĄlt kormĂĄnyzati jelzĂŠsek szerint – a jĂşliusi piacnyitĂĄs indulĂł egyetemes szolgĂĄltatĂłi ĂĄrai vĂĄltozatlanok maradnak az előző kĂśzĂźzemi dĂjakhoz kĂŠpest.Â
MegjegyezzĂźk, hogy a mĂĄr szabadpiacon vĂŠtelező fogyasztĂłk (a teljes piac 20-25%-a) jelentős rĂŠsze olajtermĂŠkhez indexĂĄlt piaci ĂĄrat fizet, Ăgy a szabadpiacon elĂŠrhető indulĂł ĂĄrelőnyĂśn (5-15% kĂśrĂźli diszkont a kĂśzĂźzemi dĂjhoz kĂŠpest) tĂşl a csĂśkkenő olajĂĄrak jĂłtĂŠkony hatĂĄsait is ĂŠlvezik. Ez a hatĂĄs az uniĂłs statisztikĂĄban megjelenik, a hazai kĂśzĂźzemi ĂĄtlagĂĄr szĂĄmĂtĂĄsban termĂŠszetesen nem.
Ezekben a napokban a 100-500 m3/h fogyasztĂłk 3060 Ft/GJ ĂĄtlagĂĄra, illetve az 500 m3/h Ăłrai kapacitĂĄst meghaladĂł fogyasztĂłk 2934 Ft/GJ ĂĄtlagĂĄra 10 eurĂł/GJ-t jelent a fenti uniĂłs ĂśsszehasonlĂtĂĄsban (ebből a kĂŠt hazai csoportbĂłl, illetve egyes, szĂĄllĂtĂłvezetĂŠkről kĂśzvetlenĂźl ellĂĄtott fogyasztĂłkbĂłl tevődik Ăśssze az uniĂłs ĂśsszehasonlĂtĂĄsban alkalmazott sĂĄv), vagy 13 USD/GJ-t, dollĂĄrban kifejezve.
Az EIA utolsĂł rĂśvid tĂĄvĂş előrejelzĂŠse – a csĂśkkenő keresletet kĂśvető termelői mennyisĂŠgcsĂśkkentĂŠsek nyomĂĄn – 2009-re 4,24 USD/MMBtu ĂŠves ĂĄtlagĂĄrat prognosztizĂĄl a Henry Hub-on. Az ipari – az EIA szerinti nyilvĂĄntartĂĄsban a szűken vett ipar, vagyis a szolgĂĄltatĂĄs ĂŠs kereskedelem nĂŠlkĂźl – fogyasztĂłi ĂĄtlagĂĄr 9,61 USD/Mcf volt tavaly a tengerentĂşl, ami ĂĄtszĂĄmĂtva 63 Ft/m3-nek felel meg. (A tĂŠnyszĂĄm ĂĄtlagĂĄr kilenc kĂśrzet ĂĄtlaga, az egyes terĂźletek ĂĄtlagai a 9-13 USD/Mcf kĂśzĂśtti sĂĄvban vannak). Az idei esztendőre vonatkozĂł vĂĄrhatĂł ĂŠrtĂŠk 5,29 USD/Mcf, ami 34 Ft/m3-t jelent. Ennek tĂśbbszĂśrĂśse a hazai 100 Ft/m3 feletti kĂśzĂźzemi ipari fĂśldgĂĄzĂĄr.
A feldolgozĂłipari versenytĂĄrsak sorĂĄban nem hagyhatjuk emlĂtĂŠs nĂŠlkĂźl keleti szomszĂŠdjaink ĂĄrait. UkrajnĂĄban ĂŠs OroszorszĂĄgban mĂŠg lĂĄtvĂĄnyosabb a fogyasztĂłi csoportok kĂśzĂśtti keresztfinanszĂrozĂĄs, vagyis a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk jellemzően nagyobb kĂśltsĂŠgeinek (elosztĂłhĂĄlĂłzat igĂŠnybevĂŠtele, tĂĄrolĂłhasznĂĄlat, stb.) arĂĄnytalanul csekĂŠly tĂźkrĂśződĂŠse a fajlagos vĂŠgfogyasztĂłi ĂĄrakban. Mindez azonban nem ĂŠrinti ĂŠrzĂŠkenyen az orszĂĄg iparĂĄt, amĂg annak beszerzĂŠsi kĂśltsĂŠgei lĂĄtvĂĄnyosan alulmĂşljĂĄk versenytĂĄrsaikĂŠt.
OroszorszĂĄgban nagyjĂĄbĂłl nivellĂĄlĂłdĂĄs kĂśvetkezett be a szisztematikusan fejlesztett ĂĄrreform nyomĂĄn, Ăgy 2008-ra nagyjĂĄbĂłl azonos fajlagos ĂĄrakat tapasztalunk a hĂĄztartĂĄsi ĂŠs nem-lakossĂĄgi fogyasztĂłk kĂśzĂśtt. Ez az ĂĄr azonban a tavalyi esztendő első negyedĂŠveiben nem ĂŠrte el az 500 Ft/GJ ĂŠrtĂŠket az Energy Regulators’ Regional Association (ERRA) adatai szerint. UkrajnĂĄban kifejezetten magasabbak a nem-lakossĂĄgi ĂĄrak a hĂĄztartĂĄsok szĂĄmĂĄra ĂŠrvĂŠnyes dĂjaknĂĄl, de ott sem szĂĄmlĂĄztak 2008 első fĂŠlĂŠvĂŠben 800 Ft/GJ-nĂĄl magasabb Ăśsszegeket az ipari fogyasztĂłknak.
Kereskedelmi ĂŠs szabĂĄlyozĂłi hĂrek alapjĂĄn OroszorszĂĄgban az idei ĂŠvre – kormĂĄnyzĂłsĂĄgonkĂŠnt eltĂŠrő bĂĄzison ĂŠs arĂĄnyokban, de nagyjĂĄbĂłl 25% mĂŠrtĂŠk kĂśrĂźl – kontemplĂĄlt ĂĄrkorrekciĂłk eredmĂŠnyekĂŠppen a hĂĄztartĂĄsi fĂśldgĂĄzĂĄrak fajlagosan 4 rubel kĂśzelĂŠbe emelkednek majd. Ez nagyjĂĄbĂłl 27-28 Ft/m3 Ăśsszeget jelent. Innen nagyjĂĄbĂłl kĂŠpet nyerhetĂźnk az orosz ipar fĂśldgĂĄzbeszerzĂŠsi ĂĄrszĂnvonalĂĄrĂłl is.Â
FĂŠlreĂŠrtĂŠs ne essĂŠk, egyĂĄltalĂĄn nem ĂĄllĂtjuk, hogy az ipari termelĂŠs lĂĄtvĂĄnyos visszaesĂŠsĂŠnek oka a relatĂve magas hazai energiaĂĄr volna. Ugyanakkor nyilvĂĄnvalĂł, hogy az energiaigĂŠnyes vĂĄllalatok exportkĂŠpessĂŠgĂŠnek egyre komolyabb akadĂĄlya lesz – az elmĂşlt fĂŠlĂŠv kegyelmi időszaka utĂĄn – a fĂśldgĂĄz ĂĄra is. A hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłi ĂĄrak alacsonyan tartĂĄsĂĄĂŠrt komoly ĂĄrat fizetĂźnk, ha a termelői versenykĂŠpessĂŠg csĂśkkenĂŠse nyomĂĄn export helyett a nemzeti tőke profitja csak a kĂśltsĂŠgvetĂŠsi hiĂĄnnyal emelhető. Sok ĂŠvtizedes tapasztalat alapjĂĄn lĂĄthatjuk, hogy ez a kamatfizetĂŠs rĂŠvĂŠn megvalĂłsulĂł ĂŠrtĂŠktĂśbblet kiĂĄramlĂĄshoz vezet – tĂşl azon, hogy a kĂśvetkező generĂĄciĂłk fizetik terheit.
