Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a kormánypártok által kezdeményezett rezsiköltség-csökkentési törvény-javaslatot. Ennek új eleme, hogy ez év július 1-től 10%-kal csökkennek az ivóvíz, szennyvízelvezetési és hulladékszállítási díjak. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mekkora költség csökkenést eredményezhet az elmúlt évekhez képest ez a látványosnak tűnő intézkedés.
A mostani lépés a rezsiköltségek kisebb részét érinti. Míg a lakosság gáz- és villany kiadásai a rezsiköltség kb. 50%-át tették ki a KSH legutolsó adatai szerint, addig az ivóvíz, a csatorna-díj és a lakossági hulladékszállítás a lakásfenntartási költségeinknek mintegy 13%-át jelentik, azaz láthatólag ez már jóval kisebb szeletét érinti a háztartások kiadásainak.
Egy ember átlagosan kb. 3200-3300 forintot fizet havonta víz-, csatorna- és hulladékszállítási díjként. Amennyiben megvalósul a 10%-os csökkentés, akkor ez 320-330 forint megtakarítást jelent egy embernek havi szinten. Makrogazdasági szempontból is minimális a lépés hatása, hiszen biztosan nem gyakorol olyan hatást az inflációra, mint a korábbi gáz- és villanyár csökkentés. Az inflációs kosáron belül a legfrissebb adatok szerint a fogyasztói kosárnak 2,4%-át teszik ki ezen költségek, míg a korábban már említett gáz- és villanyköltségek esetében ez 7,9%.
Mennyivel fizetünk többet, mint korábban?
Csak rövidtávú megoldás
Bencsik János az energiahatékonysági beruházások innovatív finanszírozásáról szóló budapesti konferencián vázolta fel egy, a hazai épület-állomány energetikai felújításáról szóló kormányzati stratégia körvonalait. A konferencián felszólalt az Európai Bizottság képviselője, aki elmondta, hogy az árak hatósági megállapítása nem megoldás, az energiahatékonysági beruházásokat kell ösztönözni. âMagyarországon európai összehasonlításban pazarló az épületek energiafogyasztása. Az energiaszegénységre adott indokolható válasz a kormány rezsicsökkentési döntése. A rezsiproblémát csak nagyon rövid időszakra tudja kezelni a rezsicsökkentés. Néhány éven belül radikális beavatkozás kell az épület-szektorban, mert különben finanszírozhatatlanná válik épületeink működtetéseâ- mondta az országgyűlési képviselő.
További rlszletek itt olvashatók!
Érdemes azt is megnézni, hogy miképpen változott ezeknek a közüzemi szolgáltatásoknak a díja. 2003-óta a KSH adatai szerint évente átlagosan 7,7%-kal emelkedett a víz, 10,1%-kal a szennyvízelvezetés, míg 11,6%-kal a hulladékszállítás költsége. Ugyanakkor az elmúlt öt évben ez a folyamat lassult, bár még mindig az infláció feletti mértékben következett be a szolgáltatási díjak drágulása. Miután az ivóvíz, a szennyvízelveszetés és a hulladékszállítás még nem hatósági áras, ezért településenként jelentős különbségek vannak a téren, hogy ki mennyiért jut hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz. Ezért is nehéz megmondani, hogy valójában mit jelent a most tervezett rezsicsökkentés. Annak érdekében, hogy objektíven vizsgáljuk a kérdést, megnéztük a főváros, valamint az 5 legnagyobb megyei jogú város adatait. Összehasonlítottuk, hogy 2010-2013 között hogyan változott az ivóvíz és a csatornahasználati díj m3-kénti ára, valamint egy 120 literes kuka elszállításának egyszeri díját.
Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgáltunkban érintett 2,55 millió lakó körében 2011-ben a Széll Kálmán Terv kapcsán bejelentett rezsi-stop ellenére mindegyik településen nőttek az árak. Ez a három év alatt átlagosan kb. 8%-os vízdíj, 20%-os szennyvízelvezetési díj, míg 13%-os hulladékszállítási díjnövekedést jelentett. Amennyiben időben előre tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a július 1-től életbe lépő csökkentés hatására az ivóvíz esetében sikerül a 2010 előtti árak alá vinni a díj mértékét, míg ezt sem a csatorna használati díj, sem a hulladékszállítás esetében nem sikerül megvalósítani. Azaz, ha leegyszerűsítjük a helyzetet, akkor a mostani lépés összhatást tekintve arra sem elegendő, hogy a kormány hivatalba lépése óta bekövetkezett árváltozást kompenzálni legyen képes.
Településenként nézve ez azt jelenti, hogy számításaink szerint Pécsen mindhárom szolgáltatási díj esetében felette maradnak a csökkentés utáni árak a 2010-es mértéknek. Míg Miskolcon és Győrben elvileg az ivóvíz mellett a szennyvízelvezetési díj is alatta lesz a három évvel ezelőtti árnak. Ha megnézzük a fővárosi adatokat, akkor az látszik, hogy az ivóvíz és a szennyvízelvezetés költsége együttesen a rezsicsökkentés után még mindig 4%-kal lesz magasabb, mint a kormányzati ciklus elején.
A számok alapján a rezsi csökkentés első ütemében â azaz a gáz, a villamos-energia esetében â a három évvel ezelőtti szint alá sikerült csökkenteni az árakat, addig a tervezett újabb változások átlagosan nem hozzák vissza még a 2010-es árszintet sem. Ezért a Policy Agenda véleménye szerint a rezsiköltség csökkentés második üteme már sokkal ellentmondásosabb politikai értelemben, mint az első ütem volt, és a társadalmi hatása is kisebb mértékű, de a kommunikációs értéke valóban nagyon jelentős.
380 ezer magyar család él energiaszegénységben
Magyarországon 380 ezer, Európában legalább 50 millió háztartás él úgynevezett energiaszegénységben. Az energiaszegénység azt jelenti, hogy a háztartás a havi jövedelmének – országonként változó – meghatározott hányadánál többet költ energiaszámlái kifizetésére. Magyarországon az Energiaklub 2012-es kutatása szerint ez az arány 34 százalék. Az Energiaklub adatai szerint az energiaszegénység legmarkánsabban vidéken, a családi házban élő, gázfűtést alkalmazó nyugdíjas lakosokat érinti. A The European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50-125 millió embert érint Európában. További részletek itt olvashatók!
A magyarországi lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Inkább árt mint használ!
Szakértők szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok â például az ökohitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése â mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hamar elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75 százaléka anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát. A kormány ráadásul a KÉT rendszert is átalakította, így csak ronotta a magyar energiapiacon tapasztalható keresztfinanszírozási káoszt. “A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás” – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan az energiainfo legfrissebb elemzésében.
A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Rezsicsökkentés 2.0 – A light verzió
Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a kormánypártok által kezdeményezett rezsiköltség-csökkentési törvény-javaslatot. Ennek új eleme, hogy ez év július 1-től 10%-kal csökkennek az ivóvíz, szennyvízelvezetési és hulladékszállítási díjak. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mekkora költség csökkenést eredményezhet az elmúlt évekhez képest ez a látványosnak tűnő intézkedés.
A mostani lépés a rezsiköltségek kisebb részét érinti. Míg a lakosság gáz- és villany kiadásai a rezsiköltség kb. 50%-át tették ki a KSH legutolsó adatai szerint, addig az ivóvíz, a csatorna-díj és a lakossági hulladékszállítás a lakásfenntartási költségeinknek mintegy 13%-át jelentik, azaz láthatólag ez már jóval kisebb szeletét érinti a háztartások kiadásainak.
Egy ember átlagosan kb. 3200-3300 forintot fizet havonta víz-, csatorna- és hulladékszállítási díjként. Amennyiben megvalósul a 10%-os csökkentés, akkor ez 320-330 forint megtakarítást jelent egy embernek havi szinten. Makrogazdasági szempontból is minimális a lépés hatása, hiszen biztosan nem gyakorol olyan hatást az inflációra, mint a korábbi gáz- és villanyár csökkentés. Az inflációs kosáron belül a legfrissebb adatok szerint a fogyasztói kosárnak 2,4%-át teszik ki ezen költségek, míg a korábban már említett gáz- és villanyköltségek esetében ez 7,9%.
Mennyivel fizetünk többet, mint korábban?
Csak rövidtávú megoldás
Bencsik János az energiahatékonysági beruházások innovatív finanszírozásáról szóló budapesti konferencián vázolta fel egy, a hazai épület-állomány energetikai felújításáról szóló kormányzati stratégia körvonalait. A konferencián felszólalt az Európai Bizottság képviselője, aki elmondta, hogy az árak hatósági megállapítása nem megoldás, az energiahatékonysági beruházásokat kell ösztönözni. âMagyarországon európai összehasonlításban pazarló az épületek energiafogyasztása. Az energiaszegénységre adott indokolható válasz a kormány rezsicsökkentési döntése. A rezsiproblémát csak nagyon rövid időszakra tudja kezelni a rezsicsökkentés. Néhány éven belül radikális beavatkozás kell az épület-szektorban, mert különben finanszírozhatatlanná válik épületeink működtetéseâ- mondta az országgyűlési képviselő.
További rlszletek itt olvashatók!
Érdemes azt is megnézni, hogy miképpen változott ezeknek a közüzemi szolgáltatásoknak a díja. 2003-óta a KSH adatai szerint évente átlagosan 7,7%-kal emelkedett a víz, 10,1%-kal a szennyvízelvezetés, míg 11,6%-kal a hulladékszállítás költsége. Ugyanakkor az elmúlt öt évben ez a folyamat lassult, bár még mindig az infláció feletti mértékben következett be a szolgáltatási díjak drágulása. Miután az ivóvíz, a szennyvízelveszetés és a hulladékszállítás még nem hatósági áras, ezért településenként jelentős különbségek vannak a téren, hogy ki mennyiért jut hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz. Ezért is nehéz megmondani, hogy valójában mit jelent a most tervezett rezsicsökkentés. Annak érdekében, hogy objektíven vizsgáljuk a kérdést, megnéztük a főváros, valamint az 5 legnagyobb megyei jogú város adatait. Összehasonlítottuk, hogy 2010-2013 között hogyan változott az ivóvíz és a csatornahasználati díj m3-kénti ára, valamint egy 120 literes kuka elszállításának egyszeri díját.
Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgáltunkban érintett 2,55 millió lakó körében 2011-ben a Széll Kálmán Terv kapcsán bejelentett rezsi-stop ellenére mindegyik településen nőttek az árak. Ez a három év alatt átlagosan kb. 8%-os vízdíj, 20%-os szennyvízelvezetési díj, míg 13%-os hulladékszállítási díjnövekedést jelentett. Amennyiben időben előre tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a július 1-től életbe lépő csökkentés hatására az ivóvíz esetében sikerül a 2010 előtti árak alá vinni a díj mértékét, míg ezt sem a csatorna használati díj, sem a hulladékszállítás esetében nem sikerül megvalósítani. Azaz, ha leegyszerűsítjük a helyzetet, akkor a mostani lépés összhatást tekintve arra sem elegendő, hogy a kormány hivatalba lépése óta bekövetkezett árváltozást kompenzálni legyen képes.
Településenként nézve ez azt jelenti, hogy számításaink szerint Pécsen mindhárom szolgáltatási díj esetében felette maradnak a csökkentés utáni árak a 2010-es mértéknek. Míg Miskolcon és Győrben elvileg az ivóvíz mellett a szennyvízelvezetési díj is alatta lesz a három évvel ezelőtti árnak. Ha megnézzük a fővárosi adatokat, akkor az látszik, hogy az ivóvíz és a szennyvízelvezetés költsége együttesen a rezsicsökkentés után még mindig 4%-kal lesz magasabb, mint a kormányzati ciklus elején.
A számok alapján a rezsi csökkentés első ütemében â azaz a gáz, a villamos-energia esetében â a három évvel ezelőtti szint alá sikerült csökkenteni az árakat, addig a tervezett újabb változások átlagosan nem hozzák vissza még a 2010-es árszintet sem. Ezért a Policy Agenda véleménye szerint a rezsiköltség csökkentés második üteme már sokkal ellentmondásosabb politikai értelemben, mint az első ütem volt, és a társadalmi hatása is kisebb mértékű, de a kommunikációs értéke valóban nagyon jelentős.
380 ezer magyar család él energiaszegénységben
Magyarországon 380 ezer, Európában legalább 50 millió háztartás él úgynevezett energiaszegénységben. Az energiaszegénység azt jelenti, hogy a háztartás a havi jövedelmének – országonként változó – meghatározott hányadánál többet költ energiaszámlái kifizetésére. Magyarországon az Energiaklub 2012-es kutatása szerint ez az arány 34 százalék. Az Energiaklub adatai szerint az energiaszegénység legmarkánsabban vidéken, a családi házban élő, gázfűtést alkalmazó nyugdíjas lakosokat érinti. A The European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50-125 millió embert érint Európában. További részletek itt olvashatók!
A magyarországi lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Inkább árt mint használ!
Szakértők szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok â például az ökohitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése â mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hamar elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75 százaléka anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát. A kormány ráadásul a KÉT rendszert is átalakította, így csak ronotta a magyar energiapiacon tapasztalható keresztfinanszírozási káoszt. “A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás” – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan az energiainfo legfrissebb elemzésében.
A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
