A tranzakciós díjakat, a külön jövedelemadót, illetve a közművezetékek után fizetendő adót az energiaszolgáltatók a termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatják be – egyebek mellett ez is szerepel abban a törvényjavaslatban, amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtott be a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény módosításáról.
A törvényjavaslat szerint, ha a Magyar Energia Hivatalnak a rendszerhasználati vagy a csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, akkor a most érvényes határozat a hivatal új határozatának jogerőre emelkedése után helyezhető hatályon kívül. Ezt a folyamatban lévő elsőfokú bírósági és felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.
Az indoklás szerint sok jogalkalmazói kérdés merült fel a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban, a törvényjavaslat ezeket a rendelkezéseket kívánja pontosítani. A javaslat a jelenleg hatályos szabályozás kiegészítésével azt teszi egyértelművé, hogy az ágazati különadókon túl egyes egyéb, az energetikai szektort érintő adók sem háríthatók át a fogyasztókra, ezzel is csökkentve a lakosságot terhelő energetikai költségeket.
A javaslatot kedden bocsátják szavazásra, a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
380 ezer magyar család él energiaszegénységben
Magyarországon 380 ezer, Európában legalább 50 millió háztartás él úgynevezett energiaszegénységben. Az energiaszegénység azt jelenti, hogy a háztartás a havi jövedelmének – országonként változó – meghatározott hányadánál többet költ energiaszámlái kifizetésére. Magyarországon az Energiaklub 2012-es kutatása szerint ez az arány 34 százalék. Az Energiaklub adatai szerint az energiaszegénység legmarkánsabban vidéken, a családi házban élő, gázfűtést alkalmazó nyugdíjas lakosokat érinti. A The European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50-125 millió embert érint Európában. További részletek itt olvashatók!
A magyarországi lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Rezsi – Nem háríthatják át a szolgáltatók a különadókat
A tranzakciós díjakat, a külön jövedelemadót, illetve a közművezetékek után fizetendő adót az energiaszolgáltatók a termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatják be – egyebek mellett ez is szerepel abban a törvényjavaslatban, amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtott be a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény módosításáról.
A törvényjavaslat szerint, ha a Magyar Energia Hivatalnak a rendszerhasználati vagy a csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, akkor a most érvényes határozat a hivatal új határozatának jogerőre emelkedése után helyezhető hatályon kívül. Ezt a folyamatban lévő elsőfokú bírósági és felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.
Az indoklás szerint sok jogalkalmazói kérdés merült fel a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban, a törvényjavaslat ezeket a rendelkezéseket kívánja pontosítani. A javaslat a jelenleg hatályos szabályozás kiegészítésével azt teszi egyértelművé, hogy az ágazati különadókon túl egyes egyéb, az energetikai szektort érintő adók sem háríthatók át a fogyasztókra, ezzel is csökkentve a lakosságot terhelő energetikai költségeket.
A javaslatot kedden bocsátják szavazásra, a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
380 ezer magyar család él energiaszegénységben
Magyarországon 380 ezer, Európában legalább 50 millió háztartás él úgynevezett energiaszegénységben. Az energiaszegénység azt jelenti, hogy a háztartás a havi jövedelmének – országonként változó – meghatározott hányadánál többet költ energiaszámlái kifizetésére. Magyarországon az Energiaklub 2012-es kutatása szerint ez az arány 34 százalék. Az Energiaklub adatai szerint az energiaszegénység legmarkánsabban vidéken, a családi házban élő, gázfűtést alkalmazó nyugdíjas lakosokat érinti. A The European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50-125 millió embert érint Európában. További részletek itt olvashatók!
A magyarországi lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
