Eltérően szabályozzák a környező országokban az energiaárakat, míg Ausztriában liberalizált a piac, addig például Szlovákiában egy független állami szerv hatáskörébe tartozik a hálózati ágazatok szektorán belül működő szolgáltatók működési engedélyeinek kiadása és azok árainak szabályozása.
Ausztriában 2001-2002-ben liberalizálták az energiapiacot, ami azt jelenti, hogy a végfelhasználók eldönthetik, hogy melyik gáz-, illetve áramszolgáltatóval kötnek szerződést, és szabadon válthatnak szolgáltatót. Az energia szabadáras, az osztrák törvényhozó abból indul ki, hogy a piaci verseny, illetve az a lehetőség, hogy a fogyasztó olcsóbb szolgáltatót válasszon, az árak alacsonyan tartása irányában hat. Míg a szállítót maguk választhatják ki, a vezetékek üzemeltetői között nem választhatnak a fogyasztók. A szállítási tarifát ezért az állam szabályozza, és hatóság hagyja jóvá a kiszámításához használt módszereket is. Az E-Control energiahatóság piacfelügyeletet lát el az üzletágban, a fogyasztókat pedig ár-összehasonlító táblázatokkal tájékoztatja.
Szlovákiában egy független állami szerven, a Hálózati Ágazatokat Felügyelő Hivatalon (ÚRSO) keresztül vesz részt az állam a közműszolgáltatások árainak szabályozásában. A hivatalt 2001-ben hozta létre a szlovák parlament, hatáskörébe a hálózati ágazatok szektorán belül működő szolgáltatók működési engedélyeinek kiadása, valamint azok árainak szabályozása tartozik. A hivatal a háztartási gáz, a villanyáram, a víz és a távhő árait felügyeli, oly módon, hogy minden év elején az adott energiahordozó vagy szolgáltatás előző évi átlagos árait, a világpiaci árak időközben történt alakulását, illetve a nyereségre való jogos igényt figyelembe véve ad ki egy árkalkulációs ajánlatot az érintett vállalatok számára. Ennek alapján a szektorban működő szolgáltatók, kiszámolják, majd jóváhagyásra a hivatal elé terjesztik saját áraikat. Az elbírálásnál a hivatal vétójoggal bír.
Románia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelszerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozatosan liberalizálja az energiaárakat: az ipari fogyasztóknál 2014 végén, a háztartási fogyasztók esetében 2017 végén szűnik meg a árszabályozás – közölte az MTI-vel Nagy-Bege Zoltán, a román energiaügyi szabályozó tanács tagja. Az elosztói és szállítási árak szabályozottak maradnak, mert a vezetékeket kezelő vállalatok monopolhelyzetben vannak – tette hozzá a szakember.
Emiatt a most még szabályozott lakossági gázár öt év alatt több mint duplájára nő Romániában. Bukarest ugyanis vállalta, hogy a – hazai fogyasztás csaknem három negyedét fedező – hazai termelésű gáz jelenleg még szabályozott (160 dolláros) árát az importgáz (400 dollár körüli) áráig emeli. A villamosenergiánál a liberalizáció nem jelent feltétlenül drágulást, de az is szociális gondot okozhat, ha a túl drágán termelő, csődbe jutó állami energiavállalatokból tízezrek kerülnek utcára. Romániában a lakosság ma 1,9 forintot fizet 1 MJ gáz-, illetve 27 forintot 1 KWh villamosenergiáért.
Rezsi: Eltérő a szabályozás a környező országokban
Eltérően szabályozzák a környező országokban az energiaárakat, míg Ausztriában liberalizált a piac, addig például Szlovákiában egy független állami szerv hatáskörébe tartozik a hálózati ágazatok szektorán belül működő szolgáltatók működési engedélyeinek kiadása és azok árainak szabályozása.
Ausztriában 2001-2002-ben liberalizálták az energiapiacot, ami azt jelenti, hogy a végfelhasználók eldönthetik, hogy melyik gáz-, illetve áramszolgáltatóval kötnek szerződést, és szabadon válthatnak szolgáltatót. Az energia szabadáras, az osztrák törvényhozó abból indul ki, hogy a piaci verseny, illetve az a lehetőség, hogy a fogyasztó olcsóbb szolgáltatót válasszon, az árak alacsonyan tartása irányában hat. Míg a szállítót maguk választhatják ki, a vezetékek üzemeltetői között nem választhatnak a fogyasztók. A szállítási tarifát ezért az állam szabályozza, és hatóság hagyja jóvá a kiszámításához használt módszereket is. Az E-Control energiahatóság piacfelügyeletet lát el az üzletágban, a fogyasztókat pedig ár-összehasonlító táblázatokkal tájékoztatja.
Szlovákiában egy független állami szerven, a Hálózati Ágazatokat Felügyelő Hivatalon (ÚRSO) keresztül vesz részt az állam a közműszolgáltatások árainak szabályozásában. A hivatalt 2001-ben hozta létre a szlovák parlament, hatáskörébe a hálózati ágazatok szektorán belül működő szolgáltatók működési engedélyeinek kiadása, valamint azok árainak szabályozása tartozik. A hivatal a háztartási gáz, a villanyáram, a víz és a távhő árait felügyeli, oly módon, hogy minden év elején az adott energiahordozó vagy szolgáltatás előző évi átlagos árait, a világpiaci árak időközben történt alakulását, illetve a nyereségre való jogos igényt figyelembe véve ad ki egy árkalkulációs ajánlatot az érintett vállalatok számára. Ennek alapján a szektorban működő szolgáltatók, kiszámolják, majd jóváhagyásra a hivatal elé terjesztik saját áraikat. Az elbírálásnál a hivatal vétójoggal bír.
Románia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelszerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozatosan liberalizálja az energiaárakat: az ipari fogyasztóknál 2014 végén, a háztartási fogyasztók esetében 2017 végén szűnik meg a árszabályozás – közölte az MTI-vel Nagy-Bege Zoltán, a román energiaügyi szabályozó tanács tagja. Az elosztói és szállítási árak szabályozottak maradnak, mert a vezetékeket kezelő vállalatok monopolhelyzetben vannak – tette hozzá a szakember.
Emiatt a most még szabályozott lakossági gázár öt év alatt több mint duplájára nő Romániában. Bukarest ugyanis vállalta, hogy a – hazai fogyasztás csaknem három negyedét fedező – hazai termelésű gáz jelenleg még szabályozott (160 dolláros) árát az importgáz (400 dollár körüli) áráig emeli. A villamosenergiánál a liberalizáció nem jelent feltétlenül drágulást, de az is szociális gondot okozhat, ha a túl drágán termelő, csődbe jutó állami energiavállalatokból tízezrek kerülnek utcára. Romániában a lakosság ma 1,9 forintot fizet 1 MJ gáz-, illetve 27 forintot 1 KWh villamosenergiáért.