Hatályon kívül helyezte a Magyar Energia Hivatal áramcégekre vonatkozó, rendszerhasználati díjakat megállapító határozatát és új eljárásra kötelezte a hivatalt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kedden.
A bíróság jogerős határozatában az áramszolgáltatók érvelését elutasítva ugyanakkor kimondta, hogy alkalmazni kell azt a két hete életbe lépett törvényt, amely szerint az energiaszolgáltatók nem háríthatják át a fogyasztókra a rájuk vonatkozó különadókat. Ennek megfelelően a MEH új eljárásában sem kell figyelembe venni az indokolt költségek között az energiaellátók jövedelemadóját, a közműadót és a pénzügyi tranzakciós illetéket. A bíróság nem fogadta el azokat a felperesi érveket sem, amelyek kifogásolták, hogy az energiahivatal milyen módszerekkel számszerűsítette az indokolt költségeket.
A bíró szóbeli indoklásában kiemelte, hogy a díjakat rögzítő jelenlegi energiahivatali határozat mindaddig hatályban marad, amíg meg nem születik az új rendszerhasználati díjakat megállapító döntés. A jogerős döntés szerint az áramszolgáltatók számos kifogása közül három olyan volt, amely alapot szolgáltatott az energiahivatal határozatának hatályon kívül helyezésre. A bíróság az energiahivatal érvelésével szemben abban igazat adott az áramszolgáltatóknak, hogy az állami térképi adatbázisok lekérésével összefüggő kiadások elismerhető költségek. Az energiahivatal korábban módosította eredeti határozatát, ebből azonban a bíró szerint sem lehetett volna kihagyni a módosított ár hatályba lépésének időpontját.
Az áramszolgáltatók harmadik olyan érve, amelyet a bíróság elfogadott, hogy a MEH határozata sértette a rendszerhasználati díjak átláthatóságára vonatkozó törvényi előírásokat. A bíró azt is kiemelte, hogy a hivatalnak az új eljárásban a felperesek többi kifogását nem kell figyelembe vennie. A bíróság jelezte, hogy a kifogásolt hivatali határozatot nem állt módjában megváltoztatni, ezért kellett hatályon kívül helyeznie, és a hivatalt új eljárásra utasítani a három elfogadott felperesi érv miatt.
Az áramszolgáltatók a MEH rendszerhasználati díjakat megállapító decemberi határozatát támadták meg a közigazgatási perben. Álláspontjuk szerint a hivatal határozata jogsértő egyebek mellett azért is, mert nem megfelelően ismerte el a szolgáltatók jogos költségeit, például a rájuk kivetett új adókat. A cégek jogi képviselői a per március 18-i tárgyalásán kifejtették: az a március 14-én hatályba lépett törvény, amely szerint az energiaszolgáltatók nem háríthatják át különadókból fakadó többletköltségeiket a fogyasztókra, csak a következő díjmegállapításnál vehető figyelembe. Ezzel szemben a MEH jogi képviselője a tárgyaláson azt hangoztatta, hogy jogszerűen, “a lakossági fogyasztók fokozott védelme érdekében” jártak el a perben vitatott határozataik meghozatalakor. A bíróság március 26-ára tűzte ki az ítélethirdetést. Az eljárás hat felperese az Émász Hálózati Kft., az Elmű Hálózati Kft., az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. és az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.
Nem futja még egy rezsicsökkentésre
Jelentősen rontja az Elmű-Émász idei kilátásait a kormány intézkedéscsomagja â hangzott el a cégcsoport és az Energiainfo által szervezett közös sajtóklubbon. Marie-Theres Thiel az Elmű igazgatótanácsának elnöke szerint a kormánynak egyeztetnie kellene az energiaszolgáltatókkal a további intézkedésekről, mivel a jelenlegi irány tarthatatlannak tűnik.
További részletek itt olvashatók!
Az elmúlt hetekben hasonló perekben egyes gázszolgáltatók indítványára a bíróság megsemmisítette a MEH vitatott határozatait, és új eljárásra utasította a hivatalt. Március 11-én a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök a bírósági döntést botrányosnak minősítette.
Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a kormánypártok által kezdeményezett rezsiköltség-csökkentési törvény-javaslatot. Ennek új eleme, hogy ez év július 1-től 10%-kal csökkennek az ivóvíz, szennyvízelvezetési és hulladékszállítási díjak. Ezzel kapcsolatos elemzésünk itt olvasható!
380 ezer magyar család él energiaszegénységben
Magyarországon 380 ezer, Európában legalább 50 millió háztartás él úgynevezett energiaszegénységben. Az energiaszegénység azt jelenti, hogy a háztartás a havi jövedelmének – országonként változó – meghatározott hányadánál többet költ energiaszámlái kifizetésére. Magyarországon az Energiaklub 2012-es kutatása szerint ez az arány 34 százalék. Az Energiaklub adatai szerint az energiaszegénység legmarkánsabban vidéken, a családi házban élő, gázfűtést alkalmazó nyugdíjas lakosokat érinti. A The European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50-125 millió embert érint Európában. További részletek itt olvashatók!
A magyarországi lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Inkább árt mint használ!
Szakértők szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok â például az ökohitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése â mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hamar elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75 százaléka anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát. A kormány ráadásul a KÉT rendszert is átalakította, így csak ronotta a magyar energiapiacon tapasztalható keresztfinanszírozási káoszt. “A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás” – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan az energiainfo legfrissebb elemzésében.
A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Rezsi: 1-0 az áramszolgáltatóknak
Hatályon kívül helyezte a Magyar Energia Hivatal áramcégekre vonatkozó, rendszerhasználati díjakat megállapító határozatát és új eljárásra kötelezte a hivatalt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kedden.
A bíróság jogerős határozatában az áramszolgáltatók érvelését elutasítva ugyanakkor kimondta, hogy alkalmazni kell azt a két hete életbe lépett törvényt, amely szerint az energiaszolgáltatók nem háríthatják át a fogyasztókra a rájuk vonatkozó különadókat. Ennek megfelelően a MEH új eljárásában sem kell figyelembe venni az indokolt költségek között az energiaellátók jövedelemadóját, a közműadót és a pénzügyi tranzakciós illetéket. A bíróság nem fogadta el azokat a felperesi érveket sem, amelyek kifogásolták, hogy az energiahivatal milyen módszerekkel számszerűsítette az indokolt költségeket.
A bíró szóbeli indoklásában kiemelte, hogy a díjakat rögzítő jelenlegi energiahivatali határozat mindaddig hatályban marad, amíg meg nem születik az új rendszerhasználati díjakat megállapító döntés. A jogerős döntés szerint az áramszolgáltatók számos kifogása közül három olyan volt, amely alapot szolgáltatott az energiahivatal határozatának hatályon kívül helyezésre. A bíróság az energiahivatal érvelésével szemben abban igazat adott az áramszolgáltatóknak, hogy az állami térképi adatbázisok lekérésével összefüggő kiadások elismerhető költségek. Az energiahivatal korábban módosította eredeti határozatát, ebből azonban a bíró szerint sem lehetett volna kihagyni a módosított ár hatályba lépésének időpontját.
Az áramszolgáltatók harmadik olyan érve, amelyet a bíróság elfogadott, hogy a MEH határozata sértette a rendszerhasználati díjak átláthatóságára vonatkozó törvényi előírásokat. A bíró azt is kiemelte, hogy a hivatalnak az új eljárásban a felperesek többi kifogását nem kell figyelembe vennie. A bíróság jelezte, hogy a kifogásolt hivatali határozatot nem állt módjában megváltoztatni, ezért kellett hatályon kívül helyeznie, és a hivatalt új eljárásra utasítani a három elfogadott felperesi érv miatt.
Az áramszolgáltatók a MEH rendszerhasználati díjakat megállapító decemberi határozatát támadták meg a közigazgatási perben. Álláspontjuk szerint a hivatal határozata jogsértő egyebek mellett azért is, mert nem megfelelően ismerte el a szolgáltatók jogos költségeit, például a rájuk kivetett új adókat. A cégek jogi képviselői a per március 18-i tárgyalásán kifejtették: az a március 14-én hatályba lépett törvény, amely szerint az energiaszolgáltatók nem háríthatják át különadókból fakadó többletköltségeiket a fogyasztókra, csak a következő díjmegállapításnál vehető figyelembe. Ezzel szemben a MEH jogi képviselője a tárgyaláson azt hangoztatta, hogy jogszerűen, “a lakossági fogyasztók fokozott védelme érdekében” jártak el a perben vitatott határozataik meghozatalakor. A bíróság március 26-ára tűzte ki az ítélethirdetést. Az eljárás hat felperese az Émász Hálózati Kft., az Elmű Hálózati Kft., az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. és az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.
Nem futja még egy rezsicsökkentésre
Jelentősen rontja az Elmű-Émász idei kilátásait a kormány intézkedéscsomagja â hangzott el a cégcsoport és az Energiainfo által szervezett közös sajtóklubbon. Marie-Theres Thiel az Elmű igazgatótanácsának elnöke szerint a kormánynak egyeztetnie kellene az energiaszolgáltatókkal a további intézkedésekről, mivel a jelenlegi irány tarthatatlannak tűnik.
További részletek itt olvashatók!
Az elmúlt hetekben hasonló perekben egyes gázszolgáltatók indítványára a bíróság megsemmisítette a MEH vitatott határozatait, és új eljárásra utasította a hivatalt. Március 11-én a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök a bírósági döntést botrányosnak minősítette.
Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a kormánypártok által kezdeményezett rezsiköltség-csökkentési törvény-javaslatot. Ennek új eleme, hogy ez év július 1-től 10%-kal csökkennek az ivóvíz, szennyvízelvezetési és hulladékszállítási díjak. Ezzel kapcsolatos elemzésünk itt olvasható!
380 ezer magyar család él energiaszegénységben
Magyarországon 380 ezer, Európában legalább 50 millió háztartás él úgynevezett energiaszegénységben. Az energiaszegénység azt jelenti, hogy a háztartás a havi jövedelmének – országonként változó – meghatározott hányadánál többet költ energiaszámlái kifizetésére. Magyarországon az Energiaklub 2012-es kutatása szerint ez az arány 34 százalék. Az Energiaklub adatai szerint az energiaszegénység legmarkánsabban vidéken, a családi házban élő, gázfűtést alkalmazó nyugdíjas lakosokat érinti. A The European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50-125 millió embert érint Európában. További részletek itt olvashatók!
A magyarországi lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Inkább árt mint használ!
Szakértők szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok â például az ökohitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése â mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hamar elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75 százaléka anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát. A kormány ráadásul a KÉT rendszert is átalakította, így csak ronotta a magyar energiapiacon tapasztalható keresztfinanszírozási káoszt. “A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás” – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan az energiainfo legfrissebb elemzésében.
A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
