Szakszerűtlenek azok az állítások, amelyek Csernobilhoz hasonlítják a paksi üzemzavart – áll az MTI jelentésében.Szakszerűtlennek és minden alapot nélkülözőnek nevezte Kocsis István vezérigazgató hétfői tájékoztatóján azt a sajtóban megjelent állítást, amely a Paksi Atomerőműben történt üzemzavart Csernobillal hasonlítja össze, mint a legsúlyosabbat az azóta eltelt időszakban.
Rámutatott: Pakson nem is olyan típusúak a reaktorok, mint Csernobilban és 1991 – a nemzetközi eseményskála létrehozása -óta több mint 20 INES 3. besorolású esemény történt a világon.
Azt az állítást, miszerint a hűtőszivattyú tizedét nyújtja annak a teljesítménynek, amire szükség lett volna, szakszerűtlennek minősítette.
A paksi vizsgálóbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette: az bizonyítottan hűtési elégtelenséget állapított meg az üzemzavar kiváltó okaként.
– A kibocsátásokra vonatkozóan Európában nincs még közösen elfogadott norma, ezért az atomerőmű nem sértett meg uniós előírást – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Hozzáfűzte: ha lenne elfogadott norma, akkor sem sérthették volna meg, hiszen többször elhangzott, hogy a lakosságot semmiféle többletterhelés nem érte.
A nukleáris biztonsági előírás szabályainak be nem tartásával kapcsolatos vádakra a vezérigazgató jelezte: az 1997-ben bevezetett szabályzatot 1998-ban értékelte a Paksi Atomerőmű Rt.
– Az az értékelés, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal is jóváhagyott, nem tárta fel a szellőzőrendszerre vonatkozó problémát, ezt a jelenlegi vizsgálat állapította meg és rögzítette abban a jelentésben, amelyet közzétettek a világhálón – mutatott rá a vezérigazgató.
A továbbiakban két üzemi eseményről adott hírt az erőmű vezetője. Közölte: a kettes blokkban a hatósági jóváhagyás után elvégezték a hidrazinadagolást, minden hibátlanul működött. A kezelés a jódionok megkötésére szolgál.
A vezérigazgató szólt még a négyes blokkban megkezdődött tervszerű karbantartásról, ami az ütemezés szerint 24 napot vesz igénybe.
A szombaton nyilvánosságra hozott, az A2-es mérőállomás által mért megnövekedett, ám az intézkedési érték felét sem elérő gammasugárzásról Vámos Gábor biztonsági igazgató adott tájékoztatást. Ugyanez a mérőműszer május 7-én is kilengett, akkor detektorcserét végeztek.
– Időközben a laborvizsgálatok bizonyították, hogy a mérőműszer nem volt hibás – közölte a biztonsági igazgató. Tájékoztatása szerint mindkét esemény közös okra, egy anyagvizsgálatra vezethető vissza, amelyet a mérőállomás közelében végeztek, és amelyet a kivitelező cég nem jelentett be az erőmű sugárvédelmi szolgálatának. Újságírói kérdésre válaszolva Vámos Gábor cáfolta, hogy a bórsavhűtést biztonsági okokból felfüggesztenék, helyette a Duna vizét használnák hűtésre. Közölte: a primer hűtőkörben folyamatosan bórsav van jelen egész évben a működés alatt, koncentrátuma literenként hat gramm, amely folyamatosan csökken.
– Ilyen kis koncentrációban a bórsav jelenléte a rozsdamentes anyagokra semmilyen károsító hatással nincs – húzta alá a biztonsági igazgató. Kifejtette továbbá, hogy a feltevés azért sem helytálló, mert a Duna vizét csak többszörös áttéttel, közbeeső hűtőkörök beiktatásával használják, hogy radioaktív anyag semmilyen körülmények között ne kerüljön a folyóvízbe. Az erőmű vezetői bejelentették, hogy a keddi sajtótájékoztatón ismertetik a személyi felelősséget megállapító belső vizsgálat eredményét.
Paksi tájékoztató
Szakszerűtlenek azok az állítások, amelyek Csernobilhoz hasonlítják a paksi üzemzavart – áll az MTI jelentésében.Szakszerűtlennek és minden alapot nélkülözőnek nevezte Kocsis István vezérigazgató hétfői tájékoztatóján azt a sajtóban megjelent állítást, amely a Paksi Atomerőműben történt üzemzavart Csernobillal hasonlítja össze, mint a legsúlyosabbat az azóta eltelt időszakban.
Rámutatott: Pakson nem is olyan típusúak a reaktorok, mint Csernobilban és 1991 – a nemzetközi eseményskála létrehozása -óta több mint 20 INES 3. besorolású esemény történt a világon.
Azt az állítást, miszerint a hűtőszivattyú tizedét nyújtja annak a teljesítménynek, amire szükség lett volna, szakszerűtlennek minősítette.
A paksi vizsgálóbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette: az bizonyítottan hűtési elégtelenséget állapított meg az üzemzavar kiváltó okaként.
– A kibocsátásokra vonatkozóan Európában nincs még közösen elfogadott norma, ezért az atomerőmű nem sértett meg uniós előírást – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Hozzáfűzte: ha lenne elfogadott norma, akkor sem sérthették volna meg, hiszen többször elhangzott, hogy a lakosságot semmiféle többletterhelés nem érte.
A nukleáris biztonsági előírás szabályainak be nem tartásával kapcsolatos vádakra a vezérigazgató jelezte: az 1997-ben bevezetett szabályzatot 1998-ban értékelte a Paksi Atomerőmű Rt.
– Az az értékelés, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal is jóváhagyott, nem tárta fel a szellőzőrendszerre vonatkozó problémát, ezt a jelenlegi vizsgálat állapította meg és rögzítette abban a jelentésben, amelyet közzétettek a világhálón – mutatott rá a vezérigazgató.
A továbbiakban két üzemi eseményről adott hírt az erőmű vezetője. Közölte: a kettes blokkban a hatósági jóváhagyás után elvégezték a hidrazinadagolást, minden hibátlanul működött. A kezelés a jódionok megkötésére szolgál.
A vezérigazgató szólt még a négyes blokkban megkezdődött tervszerű karbantartásról, ami az ütemezés szerint 24 napot vesz igénybe.
A szombaton nyilvánosságra hozott, az A2-es mérőállomás által mért megnövekedett, ám az intézkedési érték felét sem elérő gammasugárzásról Vámos Gábor biztonsági igazgató adott tájékoztatást. Ugyanez a mérőműszer május 7-én is kilengett, akkor detektorcserét végeztek.
– Időközben a laborvizsgálatok bizonyították, hogy a mérőműszer nem volt hibás – közölte a biztonsági igazgató. Tájékoztatása szerint mindkét esemény közös okra, egy anyagvizsgálatra vezethető vissza, amelyet a mérőállomás közelében végeztek, és amelyet a kivitelező cég nem jelentett be az erőmű sugárvédelmi szolgálatának. Újságírói kérdésre válaszolva Vámos Gábor cáfolta, hogy a bórsavhűtést biztonsági okokból felfüggesztenék, helyette a Duna vizét használnák hűtésre. Közölte: a primer hűtőkörben folyamatosan bórsav van jelen egész évben a működés alatt, koncentrátuma literenként hat gramm, amely folyamatosan csökken.
– Ilyen kis koncentrációban a bórsav jelenléte a rozsdamentes anyagokra semmilyen károsító hatással nincs – húzta alá a biztonsági igazgató. Kifejtette továbbá, hogy a feltevés azért sem helytálló, mert a Duna vizét csak többszörös áttéttel, közbeeső hűtőkörök beiktatásával használják, hogy radioaktív anyag semmilyen körülmények között ne kerüljön a folyóvízbe. Az erőmű vezetői bejelentették, hogy a keddi sajtótájékoztatón ismertetik a személyi felelősséget megállapító belső vizsgálat eredményét.
