A múlt szerdán a kormány támogatta a Közlekedési, Hírközlési, és Energiaügyi
Minisztérium előterjesztését, amelynek célja, hogy az Országgyűlés elvi
hozzájárulást adjon a paksi atomerőmű bázisán új atomerőművi kapacitás
létrejöttéhez Magyarországon – jelentette be Molnár Csaba
energiaügyi miniszter 2009. március 14-i, szombati sajtótájékoztatóján.
A miniszter reményei szerint az Országgyűlés az elvi hozzájárulását már
tavasszal megadja.
Molnár Csaba a sajtótájékoztatón elmondta: a januári gázválsággal kapcsolatos krízishelyzet világosan rámutatott arra, hogy az energetika területén a legfontosabb az ellátás biztonsága, Magyarország külső energetikai forrásoktól való függetlenségének növelése, írja a minisztérium közleménye. Ezt kívánja elősegíteni a paksi atomerőmű üzemidejének folyamatban lévő meghosszabbítása, és új atomerőművi kapacitások kiépítése, ami az Országgyűlés elvi hozzájárulása után indulhat – tájékoztatott a miniszter. Hozzátette: az európai unióban rendelkezésre álló technológiák ismeretében egy ilyen beruházás előkészítése hat, megépítése pedig öt-hat év, így ha megindulhat az előkészítés, a 2020-as évek elejére épülhet meg az új atomerőművi blokk Magyarországon.
Az előterjesztés elkészítésekor három – gazdaságossági, környezetvédelmi, és egyéb, jellemzően szociális – szempontrendszert vizsgált a tárca. Ezekről szólva Molnár Csaba kifejtette: gazdaságossági szempontból mindenképpen jó és szükséges a nukleáris energiával kapcsolatos kapacitások bővítése.
A közvélemény-kutatások szerint a magyar állampolgárok is tudják, hogy az így megtermelt villamos energia a legolcsóbb, előállítása a leghatékonyabb, valamint az ára kiszámítható, ami válság idején különösen fontos lehet. A nukleáris fűtőanyag jól készletezhető, jól raktározható, és akár évekre előre be lehet szerezni, a paksi atomerőműben jelenleg is két évre elegendő fűtőanyag van. Ez a fűtőanyag számos országból, több földrészről is beszerezhető, ez egy esetleges krízis esetén lényeges – említette meg a miniszter. Elmondta: az így termelt villamos energia ára nincsen kitéve az olaj- és gázárak hektikus ingadozásának; azért sem, mert az atomerőművekben a megtermelt villamos-energia költségének mindössze 10-15 százalékát teszi ki a fűtőelem ára, míg egyéb, például gázzal működő erőművekben ez az arány sokkal magasabb.
A környezetvédelmi szemponttal kapcsolatban a miniszter megemlítette: az atomenergia emisszió-mentes villamosenergia-termelési mód, így minden bizonnyal ez az egyik legkörnyezetbarátabb megoldás is. Az új atomerőművi blokkok megépítése nagymértékben hozzájárulhat Magyarország klímavédelmi céljainak és környezetvédelmi nemzeti céljainak eléréséhez, például a CO2 kibocsátás kapcsán, hiszen az atomerőmű szén-dioxid kibocsátása a hagyományos erőművekéhez képest elhanyagolható. Az atomerőművekben fajlagosan lényegesen kevesebb veszélyes és normál ipari hulladék keletkezik, mint más, hagyományos erőművekben – tette hozzá Molnár Csaba.
A vizsgált szociális szempontokról szólva az energiaügyi miniszter elmondta: a januári gázkrízis is rávilágított, hogy új atomerőművi kapacitások létesítésével tovább növelhető az ország energetikai függetlensége, ezáltal csökkenhetnek a külső beszerzés általi, hasonló krízishelyzetek Magyarországot, és a Magyarországon élőket érintő hatásai. Fontos hatása van az új atomerőművi blokk megépítésének regionális szinten a munkahely-teremtés, gazdaságélénkítés, és a települési infrastruktúra-fejlesztés szempontjából is. A miniszter példaként említette: a Finnországban épülő új atomerőmű építésében 2000 alvállalkozó és 4000 munkás vesz részt, ebből is látható, hogy jelentős munkahelymegtartó és munkahelyteremtő hatása van az atomerőművi kapacitásnövelő beruházásnak.
Természetesen ahhoz, hogy ezeket az érveket világosan és egyértelműen tudjuk képviselni támogatásra van szükségünk mind az Országgyűlés, mind a tudományos és a civil szféra mind pedig – és ez talán a legfontosabb – a társadalom részéről – emelte ki Molnár Csaba. A civil szféra támogatásának megszerzése érdekében több nagy, köztük nemzetközi konferencia is lesz tavasszal Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia, illetve energiaügyekkel foglalkozó civil tudományos szervezetek rendezésében a vélemények megismerésére. Bízunk abban, hogy az Országgyűlés meg fogja adni elvi hozzájárulását, hiszen 2005-ben is, amikor a meglévő blokkok üzemidő hosszabbításához járult hozzá, a parlamenti szavazás közel 97 százalékos támogatást jelentett; most is joggal bízhatunk abban, hogy az előterjesztést valamennyi parlamenti párt támogatja majd – mondta a miniszter.
A társadalmi támogatottsággal kapcsolatban a miniszter az elmúlt időszakban készült két közvélemény-kutatás eredményeiről is szólt. Elmondta: 2008 augusztusáról 2009 márciusára szinte minden szempontból jelentősen növekedett a nukleáris energia és az új atomerőművi blokk elfogadottsága Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy âSzükséges-e a közeljövőben általában erőművet – nem kizárólag atomerőművet – építeni”, augusztusban a megkérdezettek 63 százaléka, míg márciusban már 70 százaléka válaszolt igennel. Azzal a kérdéssel, hogy âa paksi atomerőmű bővítése jelentősen csökkenti-e az ország külső energia-függőségét”, augusztusban 70, márciusban 87 százalék értett egyet, összesen a megkérdezettek 6 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással.
Arra a kérdésre, hogy âÖn szerint helyes-e, hogy Pakson atomerőmű működik”, augusztusban a megkérdezettek 58 százaléka adott helyeslő választ, márciusban pedig 70 százalékra növekedett a helyeslők aránya. Az elmúlt hat-hét hónapban tehát jelentős változás történt. Abban a kérdésben, hogy âNe csak meghosszabbítsuk az atomerőművi kapacitásokat Magyarországon (amellyel egyébként 80 százalék ért egyet), hanem új blokkot építsünk”, a megkérdezettek kétharmada egyetért – tette hozzá Molnár Csaba. A miniszter hangsúlyozta: a paksi atomerőművet a megkérdezettek a világ atomerőműveinél és az Európában működő atomerőműveknél is biztonságosabbnak tartják, ezért úgy érezzük, hogy erős a társadalmi támogatottsága ennek a programnak. A miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg egy 1000 megawattos atomerőmű költsége típustól és mérettől függően 2,5-3 Mrd euró körül van Európában.
Paks: a kormány már döntött, a Parlament előtt a bővítés kérdése
A múlt szerdán a kormány támogatta a Közlekedési, Hírközlési, és Energiaügyi
Minisztérium előterjesztését, amelynek célja, hogy az Országgyűlés elvi
hozzájárulást adjon a paksi atomerőmű bázisán új atomerőművi kapacitás
létrejöttéhez Magyarországon – jelentette be Molnár Csaba
energiaügyi miniszter 2009. március 14-i, szombati sajtótájékoztatóján.
A miniszter reményei szerint az Országgyűlés az elvi hozzájárulását már
tavasszal megadja.
Molnár Csaba a sajtótájékoztatón elmondta: a januári gázválsággal kapcsolatos krízishelyzet világosan rámutatott arra, hogy az energetika területén a legfontosabb az ellátás biztonsága, Magyarország külső energetikai forrásoktól való függetlenségének növelése, írja a minisztérium közleménye. Ezt kívánja elősegíteni a paksi atomerőmű üzemidejének folyamatban lévő meghosszabbítása, és új atomerőművi kapacitások kiépítése, ami az Országgyűlés elvi hozzájárulása után indulhat – tájékoztatott a miniszter. Hozzátette: az európai unióban rendelkezésre álló technológiák ismeretében egy ilyen beruházás előkészítése hat, megépítése pedig öt-hat év, így ha megindulhat az előkészítés, a 2020-as évek elejére épülhet meg az új atomerőművi blokk Magyarországon.
Az előterjesztés elkészítésekor három – gazdaságossági, környezetvédelmi, és egyéb, jellemzően szociális – szempontrendszert vizsgált a tárca. Ezekről szólva Molnár Csaba kifejtette: gazdaságossági szempontból mindenképpen jó és szükséges a nukleáris energiával kapcsolatos kapacitások bővítése.
A közvélemény-kutatások szerint a magyar állampolgárok is tudják, hogy az így megtermelt villamos energia a legolcsóbb, előállítása a leghatékonyabb, valamint az ára kiszámítható, ami válság idején különösen fontos lehet. A nukleáris fűtőanyag jól készletezhető, jól raktározható, és akár évekre előre be lehet szerezni, a paksi atomerőműben jelenleg is két évre elegendő fűtőanyag van. Ez a fűtőanyag számos országból, több földrészről is beszerezhető, ez egy esetleges krízis esetén lényeges – említette meg a miniszter. Elmondta: az így termelt villamos energia ára nincsen kitéve az olaj- és gázárak hektikus ingadozásának; azért sem, mert az atomerőművekben a megtermelt villamos-energia költségének mindössze 10-15 százalékát teszi ki a fűtőelem ára, míg egyéb, például gázzal működő erőművekben ez az arány sokkal magasabb.
A környezetvédelmi szemponttal kapcsolatban a miniszter megemlítette: az atomenergia emisszió-mentes villamosenergia-termelési mód, így minden bizonnyal ez az egyik legkörnyezetbarátabb megoldás is. Az új atomerőművi blokkok megépítése nagymértékben hozzájárulhat Magyarország klímavédelmi céljainak és környezetvédelmi nemzeti céljainak eléréséhez, például a CO2 kibocsátás kapcsán, hiszen az atomerőmű szén-dioxid kibocsátása a hagyományos erőművekéhez képest elhanyagolható. Az atomerőművekben fajlagosan lényegesen kevesebb veszélyes és normál ipari hulladék keletkezik, mint más, hagyományos erőművekben – tette hozzá Molnár Csaba.
A vizsgált szociális szempontokról szólva az energiaügyi miniszter elmondta: a januári gázkrízis is rávilágított, hogy új atomerőművi kapacitások létesítésével tovább növelhető az ország energetikai függetlensége, ezáltal csökkenhetnek a külső beszerzés általi, hasonló krízishelyzetek Magyarországot, és a Magyarországon élőket érintő hatásai. Fontos hatása van az új atomerőművi blokk megépítésének regionális szinten a munkahely-teremtés, gazdaságélénkítés, és a települési infrastruktúra-fejlesztés szempontjából is. A miniszter példaként említette: a Finnországban épülő új atomerőmű építésében 2000 alvállalkozó és 4000 munkás vesz részt, ebből is látható, hogy jelentős munkahelymegtartó és munkahelyteremtő hatása van az atomerőművi kapacitásnövelő beruházásnak.
Természetesen ahhoz, hogy ezeket az érveket világosan és egyértelműen tudjuk képviselni támogatásra van szükségünk mind az Országgyűlés, mind a tudományos és a civil szféra mind pedig – és ez talán a legfontosabb – a társadalom részéről – emelte ki Molnár Csaba. A civil szféra támogatásának megszerzése érdekében több nagy, köztük nemzetközi konferencia is lesz tavasszal Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia, illetve energiaügyekkel foglalkozó civil tudományos szervezetek rendezésében a vélemények megismerésére. Bízunk abban, hogy az Országgyűlés meg fogja adni elvi hozzájárulását, hiszen 2005-ben is, amikor a meglévő blokkok üzemidő hosszabbításához járult hozzá, a parlamenti szavazás közel 97 százalékos támogatást jelentett; most is joggal bízhatunk abban, hogy az előterjesztést valamennyi parlamenti párt támogatja majd – mondta a miniszter.
A társadalmi támogatottsággal kapcsolatban a miniszter az elmúlt időszakban készült két közvélemény-kutatás eredményeiről is szólt. Elmondta: 2008 augusztusáról 2009 márciusára szinte minden szempontból jelentősen növekedett a nukleáris energia és az új atomerőművi blokk elfogadottsága Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy âSzükséges-e a közeljövőben általában erőművet – nem kizárólag atomerőművet – építeni”, augusztusban a megkérdezettek 63 százaléka, míg márciusban már 70 százaléka válaszolt igennel. Azzal a kérdéssel, hogy âa paksi atomerőmű bővítése jelentősen csökkenti-e az ország külső energia-függőségét”, augusztusban 70, márciusban 87 százalék értett egyet, összesen a megkérdezettek 6 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással.
Arra a kérdésre, hogy âÖn szerint helyes-e, hogy Pakson atomerőmű működik”, augusztusban a megkérdezettek 58 százaléka adott helyeslő választ, márciusban pedig 70 százalékra növekedett a helyeslők aránya. Az elmúlt hat-hét hónapban tehát jelentős változás történt. Abban a kérdésben, hogy âNe csak meghosszabbítsuk az atomerőművi kapacitásokat Magyarországon (amellyel egyébként 80 százalék ért egyet), hanem új blokkot építsünk”, a megkérdezettek kétharmada egyetért – tette hozzá Molnár Csaba. A miniszter hangsúlyozta: a paksi atomerőművet a megkérdezettek a világ atomerőműveinél és az Európában működő atomerőműveknél is biztonságosabbnak tartják, ezért úgy érezzük, hogy erős a társadalmi támogatottsága ennek a programnak. A miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg egy 1000 megawattos atomerőmű költsége típustól és mérettől függően 2,5-3 Mrd euró körül van Európában.
